Mindenkinek öröm, ha segíthet másokon, az pedig pláne, ha munkájának eredménye napi szinten könnyíti meg mások életét. Ez az élmény a rehabilitációs szakmérnököknek biztosan ismerős, hiszen ők azért dolgoznak, hogy a fogyatékkal élők jobban boldoguljanak a városi dzsungelben – legyenek akár gyerekek, akár felnőttek. Fördős-Hódy Erzsébet mesélt nekünk hivatásáról.
„Építészmérnökként végeztem, és sokáig úgy is dolgoztam, de a fogyatékos társadalom ügye mindig is érdekelt. Emiatt képeztem tovább magam abban az időszakban, amikor második gyermekemet vártam. Később az életem is úgy alakult, hogy rehabilitációs szakmérnökként találtam munkát egy egyesületnél, ahol kapcsolatba kerültem fogyatékkal élő emberekkel. Nagyon sajátos kis közösség volt ez, és bár az a munkahely azóta megszűnt, a kapcsolatot máig tartjuk. Létrehoztunk egy új egyesületet is, amely elkötelezett az egyetemes tervezés és az akadálymentesítés felé, különlegessége, hogy mérnökök és fogyatékkal élő, tapasztalati szakértők dolgoznak benne együtt különböző projekteken. Nem főállásban, mert amúgy az élet különböző területein tevékenykedünk, de időnként tudunk egyeztetni, tapasztalatot cserélni, segíteni a közös munkákat” – kezdi Fördős-Hódy Erzsébet.
Feladatok garmadája
A rehabilitációs szakmérnökök a legváltozatosabb munkákkal találkoznak, Erzsébet is dolgozott már régi és új épületek, építmények átalakításán, vizsgált már köztereket, így parkokat, játszótereket. Szintén a szakmához tartozik a tömegközlekedési létesítmények, megállók, utasforgalmi terek akadálymentesítése. Fontos feladatuk az is, hogy elérjék: a közintézményeket, sportlétesítményeket, ipari létesítményeket vagy akár templomokat is problémamentesen tudják használni a fogyatékkal élő emberek. Ehhez sokszor elég az, hogy gondolkodjunk, és például ne csak lépcsőben lássuk a megoldást – amit utólag akadálymentesíteni kell rámpával. Vannak ugyanis olyan épületek, amelyeknél lehetséges például a terep-hozzáemelés, ami egy enyhe lejtővel is megoldható.
Kell az összefogás
„Számunkra a legnagyobb öröm az, ha látjuk a munkánk gyümölcsét, ideértve azt is, amikor egy megrendelő megérti, miért fontos az aprólékos tervezés, az előre gondolkodás. Mert azt hinnénk, hogy ha az ember ért a szakmájához és tudja, hogyan kell akadálymentesen tervezni, majd ezt elmondja az ügyfeleknek, akkor a tervek meg is valósulnak. De még ha erre meg is van a szándék, és adott hozzá a pénz is, akkor is előfordul, hogy nem lesz jó a kivitelezés. Gyakori hiba az is, hogy a projektet nem gondolják végig, és például elkészítenek egy épületrészt teljesen akadálymentesen, de a hozzávezető útvonal elkallódik amiatt, mert az már másik épülethez, másik tervezőgárdához tartozik. Ilyenkor fontos az összefogás, a közös gondolkodás, jó eredmény csak úgy érhető el” – mondja Erzsébet.
Együtt játszani
Nagy örömöt okoz a mérnök számára az is, ha olyan játszótér épül a közreműködésével, ahol ép és fogyatékos gyerekek együtt tudnak játszani. Ilyenkor mindig látszik, hogy a kicsik nem előítéletesek, könnyen befogadják a sérülteket. Feltűnő az is, hogy az óvodáskorúak figyelmen kívül hagyják az olyan hátráltató tényezőket, mint a kerekesszék, vagy éppen azt, ha társuk nem lát jól, esetleg értelmi sérülése van. Nekik magyarázni sem kell ezeket a helyzeteket, ráadásul minél többször találkoznak fogyatékkal élő gyerekekkel, annál elfogadóbb felnőttek lesznek. Emiatt jó hír, hogy egyre több ilyen játszótér épül itthon is.
