null

„A látássérültek is valós értéket képviselnek, hasznos és értékteremtő munkát végeznek”

Kirándulások, színházlátogatások, pályázati lehetőségek, szemléletformáló programok, és még sok minden egyéb. A Hermina Egyesület szinte mindennel foglalkozik, amire egy látássérült embernek szüksége lehet, vagy ami segítheti, hogy az érintetteket a társadalom befogadja. Fontos feladat a tévhitoszlatás is, amivel elérhető, hogy a cégek ne csak a rehabilitációs hozzájárulás miatt kezdjenek el azon gondolkodni, hogy látássérült kollégát is alkalmazzanak.

Hivatalosan csak húsz éve hívták életre a Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesületét, de története visszanyúlik egészen a '70-es, '80-as évekre. Jelenleg több mint 1200 tagja van a civil szervezetnek, összesen 13 vármegyében. Az egyesület maga is akkreditált foglalkoztató, a kollégák 100 százalékban megváltozott munkaképességűek, többségükben látássérültek. Ezt fontosnak tartja szervezet, mert így a kollégák át tudják érezni a hozzánk forduló tagok élethelyzetét, és példát is tudnak mutatni arra, hogy látássérültként – tehát vakként, aliglátóként és gyengénlátóként – is lehet dolgozni, munkába járni. Maga az egyesület sokféle tevékenységet végez, mondhatni a teljes palettát lefedi.

„Még turistaszakosztályunk is van, ami azért különleges – ők az egyesület alakulása után tagozódtak be hozzánk –, mert ez volt Európa első olyan turistaszakosztálya, ami kifejezetten látássérültekből állt. A túrák mellett rengeteg szabadidős programot – éves szinten nagyjából hatvanat – szervezünk, figyelembe véve, hogy tagjaink közül sokan nyugdíjasok. Ők a látásukat vagy az életkor előrehaladtával vesztették el, vagy látássérültként maradtak egyedül idős korukban. Mivel ők könnyen elmagányosodnak, nagy igényük van a közösségi létre, közösségi életre” – mondja Bukta Bence, a Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesületének elnöke. A civilszervezet által szervezett programok közt vannak egy- és többnapos buszos kirándulások, múzeum és színházlátogatások – főleg a Pesti Magyar Színházban, a Nemzeti Színházban és az Operettszínházban –, illetve versmondóversenyek is. A rendezvényeken az egyesület szívesen lát vendégül látókat is segítőként.

Tanácsadás és szemléletformálás

Az egyesületnek vannak egyéb szolgáltatásai is. Például az egyik telefonszolgáltatón keresztül kedvezményes mobilflottát is nyújtanak a látássérült embereknek, és segítik a tagokat az álláskeresésben is. Vannak, akik a támogatások és rehabilitációs ellátások, adókedvezmények és szolgáltatások igényléséhez kérnek segítséget a civilszervezettől. A Hermina Egyesület gyakran működik együtt családsegítő központokkal, pártoló tagokkal, önkéntesekkel is. Utóbbiak javarészt gyógypedagógusok, akik felsőoktatási intézményekből érkeznek.

Fontos feladata az egyesületnek a látó társadalom felé történő nyitás is. „Járunk például iskolákba és cégekhez szemléletformáló programokkal, és igyekszünk megjelenni különféle fórumokon is. Célunk, hogy eloszlassuk azokat a tévhiteket, amelyek a fejekben máig élnek a látássérültekről. Volt például standunk egy állásbörzén, ahol a résztvevőknek elmondtuk, hogy a látássérültek ugyanúgy tudnak használni irodai szoftvercsomagokat, mint bárki más. A HR-es szakemberek egy része nemcsak azon lepődött meg, hogy boldogulunk a szövegszerkesztéssel, hanem azon is, hogy egyáltalán tudunk számítógépet használni. Ezeket a tévhiteket azért kell eloszlatni, hogy a cégek ne a rehabilitációs hozzájárulás elkerülése miatt vegyenek fel látássérült kollégákat, hanem azért, mert tudják: ők is végezhetnek valódi, értékteremtő munkát. A céges szemléletformáló programokon is erre fókuszálunk, például elmondjuk, hogyan tudunk internetes böngészőt használni, levelezni. Arra is felhívjuk a figyelmet, hogy a látássérült személyek, figyelemmel arra, hogy az életükben sokszor kell bizonyítaniuk az előítéletek miatt, gyakran jóval motiváltabbak, kitartóbbak és hűségesebbek, mint mások. Azt is érdemes tudni, hogy mivel a látássérültek az egyetemi tanulmányok alatt is sok előítélettel találkoznak, jelentős részük nagyobb szaktudást halmoz fel egy adott területen annak érdekében, hogy azokat kompenzálja. A nagyobb szaktudás és az elkötelezettebb munkavállaló mellett már csak bónusz, hogy még rehabilitációs hozzájárulást sem kell fizetni.”

Hasonló programokat óvodákban és iskolákban is tart az egyesület, a gyerekek ott is meglepődnek azon, amikor megtudják: vannak olyan videójátékok, amelyeket látássérültek is tudnak játszani. Ezzel a gondolattal a gyerekeket azonnal meg lehet nyerni, és azonnal elindulhat a közös beszélgetés. A gyerekek élvezik azt is, amikor az egyesület különleges sporttevékenységeket mutat be. Ilyen lehet például a csörgőlabda, amit az ovisok szeretnek a legjobban. „Az óvodásoknak és az iskolásoknak mindig adunk egy kis teret, és hagyjuk őket megnyilvánulni. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a programok elején dióhéjban, általánosságban beszélünk az egyes témákról, segítve, hogy a gyerekek felbátorodjanak. Utána már ők kérdezhetnek, mi pedig válaszolunk mindenre. Ennek nyomán alakulnak ki nagyon érdekes, nagyon jó párbeszédek.

Pályázni mindenre

Az egyesület a látássérülteket pályázati lehetőségekkel is igyekszik segíteni. „Ehhez tudni kell, hogy a speciális eszközök nagyon drágák. Például míg egy normál konyhamérleget pár ezer forintért meg lehet venni, addig egy beszélő konyhamérleg 40 ezer forint még kedvezményes áron is. A speciális szemüvegek ára már 100 ezer forint magasságában mozog, és ez a helyzet a magyarul beszélő, nagy nyomógombos okostelefonokkal is. Ilyen segédeszközökre is lehet nálunk pályázni, éves szinten 100-200 érintettnek tudunk ily módon segíteni.”

Van az egyesületnek tanulmányi pályázata is, amin azok a látássérültek indulhatnak, akik tanulmányokat folytatnak. Őket is igyekeznek támogatni, ugyanis az oktatási intézményekben használt segédeszközök – például a nagyítók – sem állnak mindig rendelkezésre. Az egyesület a feladatait többféle forrásból végzi. Működési költségeiket költségvetési támogatásból fedezik, a programok és pályázatok költségeit pedig magánszemélyek és cégek adományaiból, pályázati forrásokból, illetve adó 1 százalékokból finanszírozzák. A megváltozott munkaképességű kollégák foglalkoztatását állami támogatás is segíti. A tagok által fizetett éves tagdíj jelképes összeg, és azt emelni sem szeretné az egyesület.

„Segíteni szeretnénk, hogy a végtaghiányra ne csak negatívan gondoljanak a gyerekek”

Több mesekönyv és ismeretterjesztő kiadvány után egy társasjátékot is készített A Végtaghiányos Gyermekekért Alapítvány, nemcsak az érintett kicsiknek és nagyoknak, hanem az átlagos gyerekeknek és felnőtteknek is. Segítségével még több emberhez eljuthat annak üzenete, hogy ha vannak is nehézségek, de végtaghiány mellett is lehet boldog és teljes életet élni.

Elolvasom