A következő cikkeken keresztül megtudhatjuk, hogy szakmai szerveztek hogy látják a fogyatékossággal élők helyzetét Magyarországon, illetve, hogy mit tudnak tenni az akadálymentes jövőért.
Ha a fejlődési eltérésekből adódó mentális problémákat időben felismernék, az érintettek pedig megkapnák az adekvát terápiát, akkor felnőttként nagyobb eséllyel lehetnének képesek arra, hogy saját eszközeikkel oldják meg a nehézségeiket. Ez szeretné segíteni a Vadaskert Kórház és Szakambulancia, amelynek szakemberei három évtizede dolgoznak a gyerekek lelki egészségéért.
A parasportok népszerűsítése nem csak a versenyzők utánpótlását segítheti, hanem a társadalom érzékenyítésében is fontos szerepet tölthet be. Dani Gyöngyi világ- és Európa-bajnok, többszörös paralimpiai ezüstérmes kerekesszékes vívó ezért hívta életre a Paraktív Alapítványt, célja, hogy a parasport élményét mindenkihez eljuttassa.
Kalandosan indult az útjuk, de bebizonyították, látássérültként is lehet szigetkört futni, maratont teljesíteni, focizni, akár extrém sportokat is űzni. Hogyan kezdődött a LÁSS egyesület története?
A hoki a legkeményebb sportok közé tartozik, komoly küzdelmek, ütközések teszik látványossá, kevesen gondolnák, hogy mozgáskorlátozottak is űzhetik. Pedig az ülőhokit direkt nekik találták ki, megadva azt az élményt, amit az épek is átélhetnek a jégen.
Három évtizede egyengeti az értelmi akadályozottsággal élők mindennapjait a Lámpás ’92 Alapítvány, amely a fogyatékossággal élő fiataloknak nem csak saját műhelyeiben biztosít kreatív munkát, hanem segíti a nyílt munkaerőpiacra történő kijutásukat is.
Róluk még a paralimpikonoknál is kevesebbet tudunk, hallunk, pedig ők is szép eredményeket érnek el a nemzetközi mezőnyben, beleértbe a speciális olimpiát. Miért vannak nehezebb helyzetben az értelmi akadályozottsággal élő versenyzők, mint a mozgáskorlátozottak?
A felsőoktatási intézmények komoly segítséget nyújtanak a fogyatékkal élőknek, a nagy egyetemek egymástól is tanulnak.
A tenni akarás és az elszántság köti őket össze, hiszik, hogy segítségre mindig és mindenhol szükség van, csak észre kell venni. A Mozdulj! Közhasznú Egyesület több mint 10 éve indult útjára, vezetői azt vallják, az integrált programok, illetve a mindennapi segítség kulcsfontosságú.
Kerekesszékes vívóink három éremmel tértek haza a tokiói olimpiáról, a sikerük mögött rengeteg munka áll. Milyen felkészítés kell ahhoz, hogy a versenyeken csúcsformában legyenek a sportolók? Hogyan lesz edzőből paraedző?
A fiatalok érzékenyítését digitális csatornák is könnyíthetik, ezt a lehetőséget használják ki a Magyar Paralimpiai Bizottság és a Fogyatékosok Országos Diák-, Verseny- és Szabadidősport Szövetsége együttműködésében kialakított, NO para! para ON online parasporórán.
Az utóbbi években a parasport egyre nagyobb figyelmet kap, egyre több olyan programot szerveznek, amely a fogyatékkal élők mindennapjaira és sportolási lehetőségeire hívja fel a figyelmet. Ilyen az az integrált sportnap is, amelyet a II. kerületben kapott otthont.
Saját termesztésű biozöldségeikről a vásárlóknak ők maguk mesélnek, kézműves termékeiket is ők mutatják be az érdeklődőknek. Az ivánci Gondviselés Háza tárt karokkal vár mindenkit, hogy megmutathassa: az esély lehetőségével a fogyatékkal élők igazi csodákra képesek.
A sportolás a fogyatékossággal élők számára is fontos, a mozgásra nekik is lehetőséget kell biztosítani. Erre hívta fel a figyelmet a Margitszigeti Atlétikai Centrum integrációs sportnapja, amelyen fogyatékkal élők és épek egyenlő esélyekkel, közösen léphettek pályára.
Az autizmust sokszor még ma is későn diagnosztizálják, így az érintettek családja nem kapja meg azt a támogatást, ami a gyerekek fejlesztéséhez kell. Ezen változtatna a Heim Pál kórház Autista Mintaháza, amelyet már a nyitáskor elárasztottak kérdéseikkel a szülők.
A Csillagház Általános Iskola halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott gyermekek számára biztosít nappali rendszerű oktatást.
Mindenkinek öröm, ha segíthet másokon, az pedig pláne, ha munkájának eredménye napi szinten könnyíti meg mások életét.
Idén ötödik alkalommal rendezték meg a Magyar Parasport Napját, amelynek ebben az évben is fontos eleme volt a Lélekmozgató program. Az érzékenyítő, szemléletformáló programsorozathoz idén az óvodások és az iskolások mellett a főiskolák és egyetemek hallgatói is csatlakozhattak.
A fogyatékkal élő embereket számtalan egyesület és szövetség támogatja, ezeknek hangját erősíti fel, majd továbbítja egységesítve a döntéshozók felé a FESZT. Milyen feladatai vannak az ernyőszervezetnek?
A Nem Adom Fel Alapítvány arra teremt lehetőséget, hogy a társadalom hátrányos helyzetűnek tartott tagjai újra tudják értelmezni a helyüket, küldetésüket a világban, és hinni tudjanak a sikerekben.
Idén rendezték meg második alkalommal az EMMI Érték vagy! konferenciáját, amelyen hazai és nemzetközi cégek, civil szervezetek képviselői, egyházi vezetők, közéleti szereplők osztották meg véleményüket és tapasztalataikat a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatban.
Fülöp Attila az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára. Több mint egy évtizedes politikai pályafutása során az esélyteremtésért és
az integrációért dolgozott.
Míg a '90-es években a fogyatékkal élők munkavállalását segítő szervezetek sok helyen már a portán elakadtak, addig ma közvetlenül is megkeresik őket a cégvezetők.
A fogyatékossággal élők sportmúltja közel száz évre nyúlik vissza, mégis sokáig láthatatlan munkát végeztek. Az első paralimpiai éremre 50 évet kellett várni, azóta viszont nincs megállás. Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke osztotta meg gondolatait velünk parasportolóink szerepéről, társadalmi integrációjáról.
A lakóotthon rehabilitációs munkájába Kassai Erika szakvizsgázott szociális szakember, a lakóotthon vezetője avatott be minket.
