Közösség

Két évtizede váltják valóra beteg gyerekek vágyait, mosolyt csalva ezzel az arcukra a legnehezebb helyzetekben is. A Csodalámpa Alapítvány nemcsak kívánságok teljesítésével segíti a kicsik gyógyulási folyamatait, hanem Gyógybűvész programjával is. Új kezdeményezésük a családtagoknak és az osztálytársaknak is támaszt és egyfajta iránytűt ad, segítve a nehéz időszakok átvészelését és az iskolába való visszailleszkedést.

Sokan betegségként tekintenek rá, pedig az afázia „csak” egy állapot, ami a rá jellemző szerzett beszédzavar miatt kommunikációs nehézséget okoz. Az ezzel élők zeneterápia segítségével is fejleszthetők, amiben a Hangadó énekegyüttes szintet lép: náluk az érintettek nemcsak terápiaként használják a közös éneklést és zenélést, hanem előadóművészként is színpadra állnak, hogy ott a közönséget lenyűgözzék, a sorstársakat pedig segítsék.

Az intézményi rendszerből kieső, súlyosan, halmozottan fogyatékos gyerekeknek nyújt oktatási alternatívát a Völgyzugolyház, amelyet érintett anyukák hívtak életre Rákosmentén. Nyugodt és szeretettel teli sziget ez minden olyan ’kacifántos’ gyereknek, akinek a megfelelő fejlesztése amúgy komoly nehézségbe ütközne.

Magyarországon már jó pár vállalat nyitott arra, hogy fogyatékossággal élő és hátrányos helyzetű emberektámogatásával foglalkozzon, de sajnos ez még mindig nem számottevő. Kíváncsi voltam és megkerestem néhány nagyobb hazai élelmiszer- és hipermarketláncot, hogy megnézzem, náluk mi a helyzet a fogyatékossággal élő munkavállalók integrációjával és a speciális igényű fogyasztók kiszolgálásával kapcsolatban. 

Közel 20 éve működik nyitott alkotóközösségként a MáSzínház, amelynek előadásaiban szinte a kezdetek óta egyenértékű partnerekként játszanak együtt ép értelmű és értelmi fogyatékossággal élő színészek. Hamarosan bemutatják új darabjukat, és már tervben van a következő, amihez külön kampány készült. Ennek része egy olyan darab, ami túlmutat az adakozás témáján, és ami szeretne edukálni, falakat lebontani.

Vakvezető kutyák kiképzése mellett Braille-nyomtatással és tankönyvek több formátumban történő előállításával is foglalkozik a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, amely a látássérült emberek számára távoli segítségnyújtást is biztosít. Hogyan alkalmazkodott a civil szervezet a mai világ vak embereket is érintő kihívásaihoz?

Egyéni szükségleteikhez igazodva, motiváló programokkal és speciális, változatos pedagógiai módszerekkel várják a hozzájuk irányított gyerekeket a Prizma EGYMI munkatársai. Lakos Judit főigazgató hisz a család, a gyermek és az intézmény háromszögében, intézményét pedig a szülők programokba való bevonásával is szeretné erősíteni.

A segítőkutyák nem csak jelzéseikkel és fizikai közreműködésükkel tehetik könnyebbé a fogyatékossággal élő emberek életét, hanem lelkileg és szociális értelemben is támogatást jelentenek, segíthetik a társadalmi szemléletformálást. Erról mesélt nekünk Mányik Richárd, a NEO Magyar Segítőkutya Közhasznú Egyesületet elnöke. Kovács-Czirják Helga, a NEO segítőkutya-kiképzője a Segítő Szakmák Hónapján videóriportban is beszélt az egyesület tevékenységéről.

Hatalmas segítséget jelenthet vak embereknek a vakvezető kutya, de egyben komoly felelősséget is. Nem véletlen, hogy az ebek munkába állása előtt nemcsak őket képzik, hanem leendő gazdáikat is felkészítik a kutyás életvitelre, az azzal járó feladatokra, kötelezettségekre. Az MVGYOSZ kutyakiképzői a párosok közös életét is nyomon követik, segítve az esetleges új kihívások legyőzését.

Központjaikba az ország minden tájáról érkeznek szülők, főleg központi idegrendszeri sérülésben érintett gyerekükkel. A kicsiket sokszor közvetlenül az újszülöttellátásból irányítják a Gézengúz Alapítványhoz, hogy ott a neuro-hirdoterápia mellett megkaphassanak minden olyan ellátást, amire szükségük lehet. Évente sok ezer gyerek fejlődhet ennek köszönhetően.

Régóta használnak lovasterápiát a fogyatékossággal élő vagy sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztéséhez, kötődjön az mozgáshoz vagy viselkedéshez, beszédhez. Mivel esetükben nem egyszerű lovas foglalkozásról van szó, kulcskérdés – erről jogszabály is rendelkezik –, hogy a terápiát olyan szakember végezze, akinek megfelelő (gyógypedagógiai, gyógytornászi, vagy például pszichológusi) végzettsége van. Így érhető el, hogy a terápia tényleg a kicsik hasznára váljon.

Állatasszisztált foglalkozásokkal segíti a beszédfejlesztésre és mozgásfejlesztésre szoruló gyerekek terápiáit, és mellette a többségi társadalom érzékenyítését. A tanulást integrált környezetben is hatékonnyá teszi élménypedagógiai módszerekkel, és komoly részt vállal a szakemberképzésben. Lakos Judit a Varázsmancsokkal mesteri fokozatra emelte az állatasszisztált terápiát.

A sérültséggel, fogyatékossággal élő gyerekek 16 éves korukban kikerülnek az iskolarendszerből, onnantól kezdve szüleik új helyzettel találják szembe magukat: meg kell oldaniuk immáron felnőtt gyermekük felügyeletét. Őket segíti a Kaptár Napközi, ami egyfajta közösségként öleli át az érintett családokat, messze túlmutatva a szokásos nappali ellátás keretein.

Bár már önmagában a terápiás kutyák megérintésének is van pozitív hozadéka, ez a fajta terápia messze túlmutat a simogatáson és az abból eredő lelki hatásokon. Beszédkészséget, finommotorikát, mozgást és figyelmet is lehet vele fejleszteni, erősíteni lehet a kommunikációt és a szabálytudatot is. Másfél évtizede segítik mindezt a Mondjunk mancsot! Terápiás és Segítőkutyás Közhasznú Egyesület kiképzői és felvezetői.

Látókat és látássérülteket egyaránt szívesen fogadnak tapintható kiállításaikon, amelyeknek tematikája túlmutat a művészeten, szerves része az edukáció és a társadalmi szemléletformálás is. A Kézzelfogható Alapítvány különleges tárlatai nemcsak múzeumokban, galériákban és művelődési házakban ismerhetők meg, hanem időnként rendezvényeken is – legutóbb épp a Forma-1-en.

Mindannyian vakok és gyengénlátók, mégis otthonosan mozognak a nézők között, akik bizony – legalábbis eleinte – zavarban vannak a sötétben. A Vakrepülés színtársulat tagjai a szemet leszámítva minden érzékszervet megszólítanak, olyan élményt nyújtva, ami mindenkit elgondolkodtat.

Elsősorban kerekesszékes kosárlabdával, kézilabdával és tenisszel foglalkoznak, de nyitottak bármilyen sportág felé, ami a mozgáskorlátozott embereket aktívabbá, önállóbbá teheti. A soproni Sólymok Sportegyesület parasportolói nemcsak hazai és nemzetközi versenyeken mérettetik meg magukat, hanem ha tehetik, részt vesznek szemléletformáló programokon is.

A Roll Natural Egyesület kerekesszékkel közlekedő vezetője már több éve kalauzolja az érdeklőket nemzeti parkokban, nemrég pedig workshopokat is elkezdett szervezni a csapata. Ezek a műhelyek arra is lehetőséget adnak, hogy a többségi társadalomban tudatosuljon: a mozgáskorlátozottság sem lehet akadálya annak, hogy valaki értéket teremtsen, tudását másoknak is átadja.

A sérült vagy fogyatékossággal élő édesanyák még részmunkaidőben is nehezen tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, és gyakori probléma náluk az is, hogy csak a gyereküknek élnek, saját kikapcsolódásukra, feltöltődésükre nem szívesen szánnak időt – pedig ez a gyerekeknek is érdeke lenne. Az érintettek helyzetén próbál javítani a Találj Magadra Egyesület.

Gyógytornászokkal, gyógypedagógusokkal, logopédusokkal és más szakemberekkel próbálja segíteni a rehabilitációra szoruló gyerekek szüleit a pécsi Borsóház, amelynek neve sokaknak Zente, az SMA-ban érintett kisfiú fejlesztése miatt lehet ismerős. Az intézmény alapítói saját tapasztalatból tudják, hogy mennyire nehéz helyzetben vannak az érintett családok, emiatt szeretnének alapítványként is mellettük lenni.

A fogyatékossággal élő emberek az átlagosnál védtelenebbek az abúzussal és a megfélemlítéssel szemben, különösen igaz ez az értelmi sérült, autista személyekre. Esetükben nem csak felismerni, hanem orvosolni is nehezebb az ilyen problémákat. Erre kínál válaszokat a Kézenfogva Alapítvány hamarosan induló programja, amelynek alapelemeit már évtizedekkel ezelőtt kidolgozta és kipróbálta a civil szervezet.

Kosárfonó, szövő- és fazekasműhelyt működtetnek, főzőkonyhát üzemeltetnek, kertészkednek, gyerektáborokat szerveznek. A Búzavirág Alapítvány vámosújfalui manufaktúrájában fogyatékossággal élő emberek készítenek csodálatos termékeket, és ahhoz kapcsolódóan segítik a társadalmi szemléletformálást is.

Támogatott lakhatással és nappali ellátással, akkreditált és fejlesztő foglalkoztatásokkal segíti a fogyatékossággal élő embereket a Mécses Egyesület. A civilszervezet szakemberei igyekeznek arra is lehetőséget adni, hogy értékteremtő munkát súlyos, halmozott fogyatékossággal élő személyek is végezhessenek. Az egyesület munkáját 2023-ban az Év rehabilitációs munkáltatója díjjal is elismerték.

Kerékpár- és gyalogtúrákat, közlekedésbiztonsági és prevenciós programokat is szervez a Zöld Kerék Alapítvány, amely a testi és szellemi fogyatékkal élők segítését, táboroztatását is kiemelt feladatnak tartja. Befogadó közösségük hisz abban, hogy a sportolás lehetőségét azoknak is meg kell adni, akik valamilyen nehezítettséggel élnek.

Kutyapárnáik sokaknak ismerősek lehetnek, mellettük dísztárgyaik, játékaik is. A Tordasi Műhely piros macskás logója egyfajta garancia arra, hogy a termékek kiváló minőségűek, megállják a helyüket a piaci versenyben is. A Fejér Megyei Gesztenyés Egyesített Szociális Intézmény 2023-ban az év fejlesztő foglalkoztatója címet is kiérdemelte.

Tíz éve fut a Kézenfogva Ballagunk program, amit a Kézenfogva Alapítvány hívott életre annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő fiatalok képzését, munkavállalását a középiskolások is támogatni tudják ballagásuk alkalmából. Egyfajta érzékenyítés is ez a végzős diákok, és rajtuk keresztül a társadalom egésze felé.

A tánc felüdít és összeköt, közösséget formál, jótékony hatását a fogyatékossággal élő emberek is érzik. Ez hívta életre a Gördülő Tánccsoportot, amely ma már a kombitánc és a szemléletformáló programok felé is nyitott, vezetője rekreációs táborokat is szervez – nem csak kerekesszékes sorstársaknak, hanem nehéz sorsú embereknek is.

Sok vállalat pusztán azért alkalmaz megváltozott munkaképességű kollégát, hogy ne kelljen rehabilitációs hozzájárulást fizetnie, pedig lehetne ok az is, hogy az inklúzióval a cég saját működését javítsa – az erre való ráébredést próbálja katalizálni a Skilly. Fontos ugyanis, hogy a leendő munkavállalók és a feléjük nyitni próbáló cégek megkapják a szükséges segítséget.

Már sokféle segítőkutya van, de a legismertebb egyértelműen a vakvezető, hiszen az a legrégebbi. Képzésükről viszont keveset tudunk, mert csak akkor találkozunk velük, amikor vak gazdájukat kísérik az utcán. Hogyan tesznek szert képességeikre ezek az ebek, és mi kell ahhoz, hogy feladataikat mindig jól végezhessék?

Az értelmi és halmozott fogyatékosságokkal, autizmussal élő személyek a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjai, akiknek sok esetben nem csak személyi segítségre, hanem jogi tanácsadásra is szükségük lehet. Melyek azok az ügyek, amelyekben az érintetteket vagy hozzátartozóikat a leginkább segíteni kell?

Már több mint 30 éve segítik a fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű emberek mindennapjait, hosszú ideje közreműködnek abban is, hogy az érintettek a munkaerőpiacon el tudjanak helyezkedni. A Motiváció Alapítvány szolgáltatásai nem csak az érintetteket célozzák meg, hanem az őket alkalmazó cégeket is.

Azt szeretné, hogy a sorstársaknak is könnyebb, élményekben dúsabb élete legyen, függetlenül attól, hogy valamilyen fogyatékossággal élnek. Ez motiválta Lengyel Zsófit abban, hogy megalapítsa egyesületét, ami idén márciustól kalandos programokkal és előadásokkal vár mindenkit, aki bármilyen akadályozottsággal él.

Február végén idén is megrendezik a Magyar Parasport Napját, amelynek most is fontos eleme a Lélekmozgató program. Az érzékenyítő, szemléletformáló programsorozatba évek óta rengeteg iskola és óvoda kapcsolódik be, ebben az évben pedig már sportegyesületek is megtehetik ezt.

A családokat nehéz helyzet elé állítja, ha gyermekükről kiderül, hogy valamilyen fogyatékosságnak az érintettjei, azok a kicsik pedig végképp nehéz helyzetben vannak, akik érintettként várják azt, hogy családra találjanak. Az ő örökbefogadásukat, illetve már meglévő családjaikat igyekszik támogatni a KézenFogva Alapítvány, segítve ezzel azt, hogy az életük a lehető legteljesebb legyen.

Csaknem két évtizede támogatja autista lakóotthonok működését az Autistic Art Alapítvány, amely tavaly december óta saját galériában mutatja be az autizmusban érintett fiatalok alkotásait. Segítve ezzel nem csak őket, hanem azt is, hogy a társadalom jobban értse és megértse ennek a spektrumzavarnak a mibenlétét.

Az önálló lakhatás a fogyatékossággal élő személyek életében a szokásosnál is nehezebb kérdés, sokaknak családi segítség mellett sem nyílhat lehetősége ilyesmire. Ezen változtatna a KézenFogva Alapítvány, amelynek programja államilag támogatottan ad lehetőséget arra, hogy az érintettek bérlakásokban éljenek, és elérjenek minden olyan szolgáltatást, amelyre szükségük van.

Egyesületüket eredetileg azért hozták létre, hogy a mozgássérült emberek megismerhessék a bocciát, aztán a kör tovább bővült olyan sportágakkal, amelyeket az érintettek űzhetnek. A MEREK Sportegyesület nem csak a kerekesszékkel élők mindennapjait teszi élhetőbbé, hanem egyúttal segíti a társadalmi szemléletformálást is.

Negyven tagszervezetén keresztül mintegy kétezer fogyatékossággal élő ember életére van hatása a szervezetnek, a szociális ellátórendszerben zajló szemléletváltásnak pedig közel két évtizede fontos hajtómotorja. A CÉHálózat Egyesület mind szakmai, mind szervezeti szinten igyekszik segíteni a tagok munkáját, lehetővé tenni, hogy a fogyatékossággal élő emberek ellátása a lehető legjobb legyen.

A nő mindenképpen nő, lényegtelen, hogy fogyatékossággal él, vagy sem – üzente decemberi divatbemutatójával az Ability Fashion, amelynek modelljei a székesfehérvári Hiemer-házban léptek kifutóra három tervező ruháiban. A másfél-kétórás fashion show nem csak a csodás öltözetekről szólt, hanem egyben az esélyegyenlőségről és az integrációról is.

A fogyatékossággal élők társadalmi integrációját és elfogadását a leginkább az segíti, ha az emberek már gyerekkorukban megértik: különbözőek vagyunk, de ugyanolyanok. Ezt a szemléletet erősíthetik azok az iskolai programok, amelyeket érintettek bevonásával szerveznek. Ilyen az Esély Sportnap, amit harmadszor rendeztek meg a fővárosi II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban.

Elengedhetetlen, hogy a társadalom minden tagja segítse hozzáállásával a mozgáskorlátozottsággal élőket, a családtagjaikat. Az épített környezet kialakítása és a kölcsönös egymásra figyelés a magasabb szintű önállóságot jelenti számukra. Ezekre kapunk választ Drávucz Rita bejegyzésében.

Míg a hivatalos segítőkutyák jelzéseikkel és fizikai közreműködésükkel fogyatékossággal élő gazdájuk életét tehetik könnyebbé, addig a terápiás kutyák gazdáikkal másokat segíthetnek. Milyen esetekben lehetnek hasznosak az ilyen ebek, és miben különböznek a klasszikus segítőkutyáktól?

Ha van rá lehetőség, akkor a megváltozott munkaképességű embereknek is a nyílt munkaerőpiaci elhelyezkedés a legjobb megoldás, de erre készen kell állniuk mind a cégeknek, mind az érintetteknek. Mi a legnagyobb akadálya az ilyen típusú foglalkoztatásnak, és mi segítheti ledönteni a falakat?

Értelmi sérült, mozgáskorlátozott, vak és siket személyeket egyaránt segít a Napos Oldal a Sérült Emberekért Alapítvány, amely főképp Szegeden és Csongrád-Csanád vármegyében van jelen, de táborai elérhetők az ország egyéb területeiről is. Munkatársai úgy támogatják a fogyatékossággal élő embereket, hogy maguk is megváltozott munkaképességűek.

Akadálymentes megközelítést és közös élményeket ígér fogyatékkal élő és ép gyermekeknek egyaránt a Szerencsejáték Zrt. támogatásával épült újabb befogadó játszótér Berettyóújfalun. A nemzeti lottótársaság „Játék összeköt” programjának keretében 2017 óta már 26 olyan inkluzív játszótér épült országszerte, ahol az ép és fogyatékossággal élő gyermekek a közös játék élményén keresztül válhatnak befogadó felnőttekké.

Három évtizede segíti a fogyatékossággal elő embereket a KézenFogva Alapítvány, amelynek tevékenysége az idő során egyre jobban bővült, ma már komplett láncolatot alkot. Minden az önálló életvitel és a nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatás felé mutat, ami mentorálással és kellő támogatással azok számára is elérhető lehet, akiknél korábban ez csak távoli vágy lehetett volna.

Csaknem húsz éve segíti a különböző fogyatékossággal élő emberek társadalmi inklúzióját az Artman Egyesület, amely művészeti, terápiás és oktatási programokon keresztül nyitja meg a fejlődés, az önismeret és a tánc lehetőségét sérült és ép emberek számára. Közös alkotói tér, amelyben semmi nem jelent akadályt.

"Vár” tematikával nyitotta meg kapuit a 25. befogadó játszótér, Nagykanizsán. A Szerencsejáték Zrt. „A játék összeköt!” program keretében eddig átadott játszótereken az ép és fogyatékossággal élő gyermekek a közös játékon keresztül ismerhetik meg egymást és válhatnak elfogadó felnőttekké. A nagykanizsai játszótér különlegessége, hogy a játékok mellett a helyszínen egy okospad is helyet kapott, amely nemcsak internet lehetőséget biztosít, hanem telefon töltésére is alkalmas.

A korszerű hallókészülékek és implantátumok nagyban megkönnyítik az érintett gyerekek és szülők életét, de önmagukban az eszközök nem elegendők, azokat használni is tudni kell. Ezt segíti Az Ép Hallásért Alapítvány, amely a családoknak szabadidős programokat is szervez, támogatja a sorstársközösségek építését, nem utolsó sorban pedig a többségi társadalom szemléletformálását.

Karli Veronika a kerekesszéket, valamint az önálló beszédhez táblagépet használó Vince anyukája. Már sok éve ismerjük egymást, anno sokat beszélgettünk gyermekeinkről. Őszintén mondhatom, hogy jó páran, különleges gyerekek szüleiként motiváljuk egymást a mindennapokban, Verka is ilyen számomra, mert nem adja fel, alkot! Most is nagyot álmodott és önkéntes angyalaival mindent előkészítettek, hogy több kerekesszékes gyermek ottalvós táborban vehessen részt. Drávucz Rita jegyzete.

Ma is gyakori, hogy az egyes mentális problémákról még a szakemberek is mást gondolnak, nem látnak rá egymás területére, ebből kifolyólag pedig a betegek sem feltétlenül kapják meg a lehető legjobb ellátást. Ezért lenne kulcskérdés a mentális egészségügy jó gyakorlatainak megismerése és átvétele, az érintettek, a segítő szakemberek és a döntéshozók közti kommunikáció fejlesztése. Ez a legfontosabb célja a GAMIAN-Europe-nak, amelynek élére először választottak magyar elnököt.

A zenélés, az éneklés és a szavalás nem csak közösséget teremt, hanem fejleszti a kognitív képességeket, sikerekhez, pozitív visszajelzésekhez juttatja az embereket. Azoknál, akik autizmusban érintettek, különösen sokat jelent ez – ezt ismerte fel Pető Judit, amikor felmerült benne a Csillagfény kórus ötlete. Hogy jutottak el a fiatalok arra a szintre, hogy rendszeresen kiálljanak a színpadra, és bátran énekeljek a közönségüknek?

Értelmi sérült gyerekek úszásoktatásával kezdte meg működését a Para-fitt sportegyesület több mint két évtizede, aztán bővült nem csak a sportlehetőségek, hanem a tevékenységek köre is. Ma már műanyag-újrahasznosító műhelyt is működtet az egyesület, termékeikkel pedig eljutottak nagyobb cégekhez is. Új műhelyükben egy közösségi szereldét – repair cafét – is kialakítanának, lehetővé téve azt, hogy a fiatalok ott is kapcsolatba kerülhessenek a többségi társadalommal.

A gyógypedagógiai vagy külön nevelést biztosító iskolákban magától értetődően vannak jelen a gyógypedagógusok, de nagy szükség van rájuk azokban az intézményekben is, ahol a fogyatékossággal elő gyerekeket integráltan oktatják. A Török Béla EGYMI utazópedagógusai több mint 100 iskolában segítik a hallássérült, sajátos nevelési igényű gyerekek integrált oktatását.

Sok előítélet övezi a pszichiátriai betegségeket, az érintettek gyakran szembesülnek ezekkel. Ráadásul a stigmák a felépülést is nehezítik, sokszor több gondot okoznak, mint a tünetek. Ezen próbál változtatni a Nyitnikék antistigma kezdeményezés, amely nem csak az érintetteknek nyújt segítséget, hanem Antistigma-díjával azokra is felhívja a figyelmet, akik tesznek az előítéletek ellen.

Pedagógusként végzett, de projektmenedzserként dolgozott egy multinacionális cégeknél, majd amikor autizmus spektrum zavarban érintett kisfia megszületett, rájött: nehéz helyzetben vannak azok a szülők, akik ilyenkor fejleszteni szeretnék gyereküket. Mayer Dea ma már saját fejlesztőházát vezeti, egy civil kezdeményezés társalapítójaként pedig mindent megtesz azért, hogy a fogyatékossággal és fejlődési eltéréssel élő embereket a társadalom jobban befogadja.

Az autizmussal élő fiataloknak az iskolán túl is szükségük van készségfejlesztésre, amihez felnőtt korban nem kapnak segítséget. Ezt szeretné megadni az Aura Autistákat Támogató Közhasznú Egyesület, amelynek célja az érintettek önálló életvitelének segítése, annak támogatása, hogy munkavállalásuk elé ne gördüljenek olyan akadályok, amelyek amúgy legyőzhetőek.

Több mint három évtizede szervez sportprogramokat értelmileg akadályozott fiataloknak a Hársfa Egyesület, amelynek tagjai már a speciális olimpián is értek el szép eredményeket. Indultak tőlük paralimpokonok is, de legnagyobb büszkeségük nem az élport, hanem az, hogy szabadidős elfoglaltságot nyújthatnak sok gyereknek és fiatalnak.

A vakvezető kutyák már sok évtizede ismertek Magyarországon, de egyéb segítőt csak az ezredforduló óta képeznek hazánkban. Ennek alapjait az ELTE etológiai tanszékén tették le, az ilyen ebeket itthon meghonosító alapítvány is onnan nőtte ki magát. Hogyan indult a segítőkutyák hazai története, és milyen fogyatékosságok mellett jelenthetnek segítséget gazdájuknak?

Vajon hányszor kellett személyesen megvenni a jegyed mostanában a mai – időnként sokkal egyszerűbb online – világban? Jártál már úgy, hogy lemaradtál egy kedvencedről, mert annyian akarták őket látni, hogy befagyott a rendszer, vagy pár órával a nyitás után már nem jutottál jegyhez? Ugye milyen rossz érzés ez? – Drávucz Rita jegyzete.

Érintett gyerekek szülei hozták létre harmincöt évvel ezelőtt, célja pedig ma is ugyanaz: segíteni a kicsiket és azok családtajait már a kezdetektől. A Végtaghiányos Gyermekekért Alapítványnál hisznek abban, hogy ha az érintettek testi és lelki fejlődése megfelelő, akkor a felcseperedő gyerekek teljes életet élhetnek, erősek és önállóak lehetnek.

A családi érintettség remek kezdeményezéseket hívhat életre, így indult útjára az Értékes vagy programsorozat is, amely a társadalmat szeretné befogadóvá és elfogadóvá tenni, rámutatni az integráció fontosságára. Két alapítója a gyereke miatt lát rá a szokásosnál jobban a fogyatékossággal élők ügyére, míg a harmadik felnőtt testvére miatt.

Három évtizede szervez sportprogramokat akadályozottsággal élőknek a Fogyatékkal Élők Budapesti Sportszövetsége, amely az idei nyárra is készül edzőtáborokkal, sportnapokkal. Az események egy részét vidéki helyszíneken tartják, lehetőséget adva a gyerekeknek arra, hogy lakóhelyükről is kimozdulhassanak.

Az utánpótlás-nevelés a parasportok területén is fontos, de figyelmet kevésbé kap. Ezen szeretne változtatni az Alapítvány a Parasport Jövőjéért szervezet, amely a fiatalokat anyagilag és szakmailag is támogatná, rendezvényeket szervezne, bekapcsolódna a képzésekbe, nem utolsó sorban pedig segítené társadalmi szemléletformálást.

Május ötödike az Önálló Életvitel Európai Napja, aminek elengedhetetlen eszköze a személyi asszisztencia. Ennek a szolgáltatásnak a fogalma itthon még kevésbé ismert, ezen szeretne változtatni a Freekey csapata.

Az Alapítvány létrehozásakor két alapvető célt fogalmaztunk meg: az egyik, hogy a munkánkkal egy sokkal élhetőbb világot teremtsünk az autizmus sprektrumzavarral élő gyermekeknek és családjuknak, a másik célunk pedig az edukáció volt, hiszen sokan nem tudnak hiteles forrásból tájékozódni a spektrumállapottal kapcsolatban - interjú Szijjártó-Nagy Szilviával, az Együtt az Autistákért Alapítvány elnökével

Nyitott alkotóközösség, amelyben értelmi fogyatékossággal élő emberek szociális és kreatív képességeinek fejlesztésével foglalkoznak, ezzel is láthatóvá téve őket. Az inkluzív előadások mellett színházi eszközökkel érzékenyítik és invitálják közös gondolkodásra a kicsiket és a nagyokat. A MáSzínház a társadalom egészére figyel.

Az akadályozottsággal élő nőkben a többség a fogyatékosságot látja, a nőt kevésbé – ezen próbál változtatni a Nő az Erőnk csapata, amely nagyon vegyes. Van köztünk mozgáskorlátozott, siket-vak és autizmussal élő személy is – ami viszont közös bennük, hogy a fogyatékossággal élő nők ügye valamennyiüknek fontos.

Sejtése mindenkinek lehet arról, milyen nagyothallóként élni, hallókészüléket vagy implantátumot használni, de egészen más mindezt megtapasztalni. Az érzékenyítő tréningek legnagyobb aha-élménye jellemzően az, hogy a hallássérültekre a környezetnek akkor is figyelnie kell, ha a legkorszerűbb hallássegítő eszközöket viselik.

Azt vallják, ha gyorsan akarsz menni, menj egyedül, ha messzire akarsz jutni, menj másokkal. A Civilút Alapítvány küldetése, hogy felhívja a figyelmet az egyéni és társadalmi felelősségvállalás fontosságára az élet minden területén. Az együttműködés fontossága, a szemléletformálás, az edukáció, a szociális érzékenység növelése megjelenik programjaikban is.

Az Ébredések Alapítvány nem csak a mentális betegek felépülését segíti a közösségi pszichiátriai eszköztárával, hanem az orvosképzésben is részt vesz. Sok felépült páciensük tapasztalati szakértőként segíti munkájukat, és olyan is van, aki hajléktalanszállón élt, de egy pszichés krízisekkel teli időszak után már egy kórház recepcióján dolgozik.

Különórákra, sportfoglalkozásokra és művészeti programokra a fogyatékosssággal élő vagy speciális nevelési igényű gyerekeknek is szükségük lehet, de helyzetük nehezebb, mint ép társaiké: nekik nem olyan könnyű tanárt vagy éppen edzőt találniuk. Ezen próbál változtatni a Különórám.hu csapata, amelynek munkáját immár a FODISZ is segíti.

A Bethesda Gyermekkórházban a mentális zavarokkal küzdő gyerekek ugyanúgy kaphatnak segítséget, ahogy a súlyos égési sérültek. A kicsiknek így minden esélyük megvan arra, hogy felnőttként jól boldoguljanak a társadalomban.

Közel 40 éve állnak a Down-szindrómás gyerekek és felnőttek mellett, segítik az érintett családokat. A korai fejlesztést, a lakhatást és a munkavállalást ugyanúgy támogatják, ahogy az egészségügyi ellátást, amibe kórházakkal karöltve kapcsolódtak be. A Down Alapítvány annak idején a semmiből nőtt ki, hogy mára egy mintaértékű szolgáltatásrendszert építsen fel.

Ékszerek és hajpántok, kulcstartók és karácsonyi díszek, festmények – csak néhány azon kézműves termékek közül, amelyeket a Tehetség másként alkotói készítenek. A tagok fogyatékossággal élnek, többségük vak vagy gyengén látó, egyikük tartós betegséggel él. Miképp kapott kedvet a fiatal csapat ehhez a tevékenységhez?

Integrált sportnapot tartottak a II. kerületi iskolák, melynek különlegességét az adta, hogy az ép és fogyatékossággal élő fiatalok egy csapatban, pontokat gyűjtve élhettek át közös sikereket, közös élményeket. Az eseményre paralimpiai bajnokok is ellátogattak, a játékból ők is kivették a részüket.

Ha a fejlődési eltérésekből adódó mentális problémákat időben felismernék, az érintettek pedig megkapnák az adekvát terápiát, akkor felnőttként nagyobb eséllyel lehetnének képesek arra, hogy saját eszközeikkel oldják meg a nehézségeiket. Ez szeretné segíteni a Vadaskert Kórház és Szakambulancia, amelynek szakemberei három évtizede dolgoznak a gyerekek lelki egészségéért.

A parasportok népszerűsítése nem csak a versenyzők utánpótlását segítheti, hanem a társadalom érzékenyítésében is fontos szerepet tölthet be. Dani Gyöngyi világ- és Európa-bajnok, többszörös paralimpiai ezüstérmes kerekesszékes vívó ezért hívta életre a Paraktív Alapítványt, célja, hogy a parasport élményét mindenkihez eljuttassa.

Kalandosan indult az útjuk, de bebizonyították, látássérültként is lehet szigetkört futni, maratont teljesíteni, focizni, akár extrém sportokat is űzni. Hogyan kezdődött a LÁSS egyesület története?

A hoki a legkeményebb sportok közé tartozik, komoly küzdelmek, ütközések teszik látványossá, kevesen gondolnák, hogy mozgáskorlátozottak is űzhetik. Pedig az ülőhokit direkt nekik találták ki, megadva azt az élményt, amit az épek is átélhetnek a jégen.

Három évtizede egyengeti az értelmi akadályozottsággal élők mindennapjait a Lámpás ’92 Alapítvány, amely a fogyatékossággal élő fiataloknak nem csak saját műhelyeiben biztosít kreatív munkát, hanem segíti a nyílt munkaerőpiacra történő kijutásukat is.

Róluk még a paralimpikonoknál is kevesebbet tudunk, hallunk, pedig ők is szép eredményeket érnek el a nemzetközi mezőnyben, beleértbe a speciális olimpiát. Miért vannak nehezebb helyzetben az értelmi akadályozottsággal élő versenyzők, mint a mozgáskorlátozottak?

A felsőoktatási intézmények komoly segítséget nyújtanak a fogyatékkal élőknek, a nagy egyetemek egymástól is tanulnak. 

A tenni akarás és az elszántság köti őket össze, hiszik, hogy segítségre mindig és mindenhol szükség van, csak észre kell venni. A Mozdulj! Közhasznú Egyesület több mint 10 éve indult útjára, vezetői azt vallják, az integrált programok, illetve a mindennapi segítség kulcsfontosságú.

Kerekesszékes vívóink három éremmel tértek haza a tokiói olimpiáról, a sikerük mögött rengeteg munka áll. Milyen felkészítés kell ahhoz, hogy a versenyeken csúcsformában legyenek a sportolók? Hogyan lesz edzőből paraedző?

A fiatalok érzékenyítését digitális csatornák is könnyíthetik, ezt a lehetőséget használják ki a Magyar Paralimpiai Bizottság és a Fogyatékosok Országos Diák-, Verseny- és Szabadidősport Szövetsége együttműködésében kialakított, NO para! para ON online parasporórán.

Az utóbbi években a parasport egyre nagyobb figyelmet kap, egyre több olyan programot szerveznek, amely a fogyatékkal élők mindennapjaira és sportolási lehetőségeire hívja fel a figyelmet. Ilyen az az integrált sportnap is, amelyet a II. kerületben kapott otthont.

Saját termesztésű biozöldségeikről a vásárlóknak ők maguk mesélnek, kézműves termékeiket is ők mutatják be az érdeklődőknek. Az ivánci Gondviselés Háza tárt karokkal vár mindenkit, hogy megmutathassa: az esély lehetőségével a fogyatékkal élők igazi csodákra képesek.

A sportolás a fogyatékossággal élők számára is fontos, a mozgásra nekik is lehetőséget kell biztosítani. Erre hívta fel a figyelmet a Margitszigeti Atlétikai Centrum integrációs sportnapja, amelyen fogyatékkal élők és épek egyenlő esélyekkel, közösen léphettek pályára.

Az autizmust sokszor még ma is későn diagnosztizálják, így az érintettek családja nem kapja meg azt a támogatást, ami a gyerekek fejlesztéséhez kell. Ezen változtatna a Heim Pál kórház Autista Mintaháza, amelyet már a nyitáskor elárasztottak kérdéseikkel a szülők. 

A Csillagház Általános Iskola halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott gyermekek számára biztosít nappali rendszerű oktatást. 

Mindenkinek öröm, ha segíthet másokon, az pedig pláne, ha munkájának eredménye napi szinten könnyíti meg mások életét. 

Idén ötödik alkalommal rendezték meg a Magyar Parasport Napját, amelynek ebben az évben is fontos eleme volt a Lélekmozgató program. Az érzékenyítő, szemléletformáló programsorozathoz idén az óvodások és az iskolások mellett a főiskolák és egyetemek hallgatói is csatlakozhattak.

A fogyatékkal élő embereket számtalan egyesület és szövetség támogatja, ezeknek hangját erősíti fel, majd továbbítja egységesítve a döntéshozók felé a FESZT. Milyen feladatai vannak az ernyőszervezetnek?

A Nem Adom Fel Alapítvány arra teremt lehetőséget, hogy a társadalom hátrányos helyzetűnek tartott tagjai újra tudják értelmezni a helyüket, küldetésüket a világban, és hinni tudjanak a sikerekben.

Idén rendezték meg második alkalommal az EMMI Érték vagy! konferenciáját, amelyen hazai és nemzetközi cégek, civil szervezetek képviselői, egyházi vezetők, közéleti szereplők osztották meg véleményüket és tapasztalataikat a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatban.

Fülöp Attila az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára. Több mint egy évtizedes politikai pályafutása során az esélyteremtésért és
az integrációért dolgozott.

Míg a '90-es években a fogyatékkal élők munkavállalását segítő szervezetek sok helyen már a portán elakadtak, addig ma közvetlenül is megkeresik őket a cégvezetők.

A fogyatékossággal élők sportmúltja közel száz évre nyúlik vissza, mégis sokáig láthatatlan munkát végeztek. Az első paralimpiai éremre 50 évet kellett várni, azóta viszont nincs megállás. Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke osztotta meg gondolatait velünk parasportolóink szerepéről, társadalmi integrációjáról.

A lakóotthon rehabilitációs munkájába Kassai Erika szakvizsgázott szociális szakember, a lakóotthon vezetője avatott be minket.