Illés Barbara fényképe

Egy iskola és egy játszótér, ahol az igazi közös játékra, a másik gyermek valódi megismerésre is lehetőség nyílik

A Csillagház Általános Iskola halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott gyermekek számára biztosít nappali rendszerű oktatást. Az iskola tanulóit a mozgáskorlátozottság különböző súlyosságú megjelenési formái mellett a társuló enyhe vagy középsúlyos értelmi fogyatékosság, a beszédfogyatékosság, a látás-, hallás- és magatartászavar jellemzi. Jelenleg az intézményben a gyermekek mintegy fele nem beszél, és szinte minden tanulót érint a beszéd valamilyen rendellenessége.

Nem integráló iskola, hanem külön nevelő intézmény a miénk, vagyis speciális gyógypedagógia iskola - avat be minket Illés Barbara, intézményvezető -  és mi vagyunk azok, akik kilépünk az iskola védett falai közül. Mi vagyunk azok, akik kimegyünk a többségi társadalom tagjai, csoportjai közé.

Úgy látjuk, hogy kicsiben is érdemes érzékenyítést folytatni, akár egészen kis közösségekben is, mint itt, nálunk. Mi kimegyünk az életbe.  Nagyon sok (érzékenyítő és egyéb) programon veszünk részt, a ránk nyitott, segítő cégek, iskolák és óvodák fogadnak minket. Azzal, hogy mi mozdulunk ki, lehetősége van a társadalom azon részének is a sérült gyerekekkel való közvetlen találkozásra, akik esetleg csak távolról láthatnának rá egy mozgáskorlátozott gyerek valódi életére.

Beengedik a külvilágot. A Csillagház Általános Iskola udvarán megvalósult inkluzív játszótér nem csak az intézmény 60 tanulóját várja, kapui mindenki előtt nyitva állnak.

Nem csak kilépünk iskolánk védett falai közül, be is engedjük a világot. Ehhez fantasztikus lehetőséget kaptunk a kertünkbe álmodott speciális játszótér a létrehozásával, amelynek megépítését a Szerencsejáték Zrt –nek köszönhetjük.

Egy olyan, minden gyerekek szórakozását szolgáló játszótérről van szó, amely egyedülálló a környezetünkben. Megtervezésével és megépítésével az volt a cél, hogy egy szabadidős programokra és fejlesztésre is alkalmas tér jöjjön létre, ahol sérült és nem sérült gyerek egyaránt jól érzi magát - nem titkolt szándékunk szerint együtt, egyidőben, a közös játék során.

A játszótér talán legkedveltebb eleme egy hatalmas vár, amely két oldalról rámpával van ellátva, széles kialakítású, így a kerekes székes gyerekek számára is megközelíthető, ám aki mozgásában kevésbé akadályozott, vagy nincs akadályozottság egyáltalán, az is könnyedén feljuthat a várba, ahol rengeteg érdekesség található: homokozó, tapifalak, csúszda.

Sok egyéb eszköz mellett speciális homokozónk is van, ennek lényege, hogy többféle pozícióból is elérhető. Az is tudja használni, aki csak hasalni tud, az is, aki térdel, az is, aki kerekes székben ül, és az is, aki állva szeretne/tud homokozni, egy régebbi pályázatunknak köszönhetően pedig kerekesszékes hinta is található az udvaron.

A játszótér legfőbb értéke azonban az, hogy a környékbeli gyerekeket, családokat beinvitálja egy olyan színes, együttműködésre alkalmas térbe, ahol nem csak felületes vagy szánakozó pillantásokkal kísérhetik a sérült gyerekeket, de igazi, közös játékra, valódi ismerkedésre is lehetőség nyílik.

Természetesen vannak kérdések és ez nagyon jó, hogy mernek kérdezni a gyerekek és a szülők is. A gyerekek jellemzően triviális kérdéseket tesznek fel: Mi történt vele? Miért mozgatja így a kezét, a lábát? Miért tartja így a fejét? Miért beszél így, vagy miért nem beszél egyáltalán? És azért jó ez a védett, sokfunkciós és sok örömet adó játszótér, mert az együttjátszást szakemberek kísérik (facilitálják), akik érthető, rövid válaszokat tudnak adni a felmerülő kérdésekre. A kérdező meghallgatja a választ és már szalad is tovább, bevonódik a sérült társ játékába, mert többé már nem idegen az a másik kisgyerek.

Nagyon sokat jelent az, hogy a környékbeli családok maguktól, mindenféle elvárás vagy egyéb hatás nélkül lépik át a kaput. Így olyan nyitott, kíváncsi, elfogadásra kész attitűddel érkeznek, amely jó alapot ad a másság megismerésére, szabadon, már egészen kicsi kortól. A falak szinte maguktól leomlanak.

„Ha az állásinterjún szóba kerül a gyerek fogyatékossága, egyből elköszönnek a munkaadók”

A sérült vagy fogyatékossággal élő édesanyák még részmunkaidőben is nehezen tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, és gyakori probléma náluk az is, hogy csak a gyereküknek élnek, saját kikapcsolódásukra, feltöltődésükre nem szívesen szánnak időt – pedig ez a gyerekeknek is érdeke lenne. Az érintettek helyzetén próbál javítani a Találj Magadra Egyesület.

Elolvasom

„Érintett szülőként tisztában vagyunk azzal, mit jelenthet egy sérült gyerek fejlesztése”

Gyógytornászokkal, gyógypedagógusokkal, logopédusokkal és más szakemberekkel próbálja segíteni a rehabilitációra szoruló gyerekek szüleit a pécsi Borsóház, amelynek neve sokaknak Zente, az SMA-ban érintett kisfiú fejlesztése miatt lehet ismerős. Az intézmény alapítói saját tapasztalatból tudják, hogy mennyire nehéz helyzetben vannak az érintett családok, emiatt szeretnének alapítványként is mellettük lenni.

Elolvasom

„A szexuális visszaéléseknél mérlegelésnek egyáltalán nincs helye”

A fogyatékossággal élő emberek az átlagosnál védtelenebbek az abúzussal és a megfélemlítéssel szemben, különösen igaz ez az értelmi sérült, autista személyekre. Esetükben nem csak felismerni, hanem orvosolni is nehezebb az ilyen problémákat. Erre kínál válaszokat a Kézenfogva Alapítvány hamarosan induló programja, amelynek alapelemeit már évtizedekkel ezelőtt kidolgozta és kipróbálta a civil szervezet.

Elolvasom