A sérült vagy fogyatékossággal élő édesanyák még részmunkaidőben is nehezen tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, és gyakori probléma náluk az is, hogy csak a gyereküknek élnek, saját kikapcsolódásukra, feltöltődésükre nem szívesen szánnak időt – pedig ez a gyerekeknek is érdeke lenne. Az érintettek helyzetén próbál javítani a Találj Magadra Egyesület.
Tizenkét érintett édesanya hozta létre a Találj Magadra Egyesületet 2018-ban azt követően, hogy informális csoportként működve tudatosult bennük: a sérült gyereket nevelő nők hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon és az életük egyéb területén is. „Azt láttuk, hogy az érintett anyukák gyerekük állapotának súlyosságától függetlenül hasonló problémákkal küzdenek, és szerettünk volna nekik segíteni. Azt éreztük, hogy ezt összefogva, egyesületként működve könnyebben meg tudjuk tenni. Az anyákra mindenképpen nagyobb figyelmet akartunk fordítani, mert a felmérések azt mutatják, hogy ők azok, akik a sérült gyerekek gondozásából a legnagyobb részt veszik ki, ők azok, akik feladják a karrierjüket és a szociális kapcsolataikat, akik minden energiájukat arra fordítják, hogy gyereküket ellássák, fejlesztésekre, vizsgálatokra vigyék” – mondja Láng Edina, a Találj Magadra Egyesület vezetője.
Az érintett édesanyák nyolcórás munkát jellemzően egyáltalán nem tudnak vállalni, mert otthon nincs megfelelő segítségük, és nincs olyan intézményi háttér sem, ami leveszi a napközbeni terheket a vállukról. Számukra a négyórás munkaidő lenne ideális, de azt biztosító munkahely kevés van. Sőt sokaknak még az ilyen lehetőség sem megfelelő, mert a gyerekeket már ebéd után el kell hozniuk az intézményekből, ami még a rövid munkaidővel sem egyeztethető össze. Ez ráadásul sok esetben jogtalan, mert az érintett gyerekek ugyanúgy maradhatnának az intézményben délután, ahogyan társaik. „Ezt sokakban tudatosítani kell, mert azt hallják, a gyermekek otthongondozási díját azért kapják, hogy az érintettel otthon legyenek, de ez nem igaz: a GYOD egy jövedelempótló támogatás arra az esetben, ha a szülők nem tudnak teljes munkaidőben dolgozni. A szülőknek gyakran tanácsadásra is szükségük van annak érdekében, hogy a nekik járó támogatásokat elérhessék. Egyesültünk ilyen témában csak idén több mint 50 családnak segített.”
Elmélet és gyakorlat
Problémákkal azok az anyukák is küzdenek, akik elméletileg tudnának munkát vállalni. „Tőlük rendszeresen kapunk olyan visszajelzéseket, amelyekből kiderül, hogy ha állásinterjúra jelentkeznek, és azon szóba kerül a gyerekük állapota vagy fogyatékossága, akkor szinte azonnal elköszönnek tőlük a potenciális munkaadók. Ez is növeli annak rizikóját, hogy a szülők a gondozási feladatok miatt elszigetelődjenek a társadalomtól. Emiatt tűztük ki missziónknak azt is, hogy tehermentesítsük őket legalább arra az időre, ami alatt feltöltődhetnek. Egyszerűen muszáj, hogy szánjanak időt saját magukra, ne gondolják azt, hogy azzal gyereküknek ártanak. A saját programok még segítenek is, mert javítják a szülők mentális állapotát. Ezt már az első programunknál megtapasztaltuk. Annál több mint száz szülőnek biztosítottunk 8 órányi gyermekfelügyelet azzal a kikötéssel, hogy annak időtartamát csakis magukra fordíthatják, nem ügyintézésre. Meglepő, de ezzel a lehetőséget nagyon nehezen éltek az érintett anyukák, azt mondták, nem érdemlik azt meg. Sokan csak hosszas beszélgetés után látták be, hogy ahhoz, hogy nehéz terhüket cipelni tudják, igenis töltődniük kell.”
A Találj Magadra igyekszik az érintett édesanyáknak közösséget is biztosítani, olyan támogató, sorstársi közeget, ahol elmondhatják gondolataikat, érzelmeiket. Ilyen jellegű programokat – ezek az érintett szülőknek ingyenesek – havi szinten tartanak, és velük évente nagyságrendileg száz szülőt érnek el. „Az ilyen eseményekkel az érintettek munkavállalását is segítjük oly módon, hogy a nekik szervezett programokat – ezeken egyszerre 10-14 fő szokott részt venni – is sorstársak biztosítják. Van például pszichológusunk és masszőrünk, gyógypedagógus tanácsadónk, művészetterápiás csoportunk és tornánk, alkotóműhelyünk. Az anyák az ilyen jellegű munkavállalással példát is tudnak mutatni, láttatni tuják, hogy vannak olyan tevékenységek, amelyeket sérült gyerekek mellett is lehet végezni rugalmas munkaidőben.”
Fotó: Találj Magadra Egyesület
Láthatatlan munka
Sok érintett édesanya amiatt is szorong, mert gyereke gondozása miatt semmilyen munkát nem tudna vállalni, emiatt pedig hasztalannak érzi magát. A többségi társadalom tagjai ugyancsak hajlamosak arra, hogy azt gondolják: az érintett szülők által végzett feladatok nem számítanak munkának. „Ez hatalmas tévedés, mert amit ők csinálnak, az hatalmas érték, olyan munka, amit pénzben is kifejezhetünk, és akkor látjuk, mennyire sokat ér. Az, hogy az érintett nők anyagilag nem járulnak hozzá a családi kasszához, akár otthon is okozhat gondokat. Emiatt szoktuk a tréningjeinken külön is tudatosítani az anyukákban azt, hogy milyen értékű munkát végeznek nap mint nap. Gyakran ki is szoktuk velük számoltatni, hogy mennyibe kerülne mindez, ha ki kellene fizetniük piaci alapon. Az édesanyák jellemzően mindig ledöbbenek azon, amikor kiderül: havonta több százezer forint értékben végeznek munkát.”
Annak tudatosítása, hogy a gyerekek gondozása is munka, valamint hogy szükséges az önálló jogú munkavégzés, amiatt is fontos, mert segíti az édesanyákat a későbbi éveikben. Például ha sérült, fogyatékossággal élő gyerekük meghal, tartósan kórházba, lakóotthonba vagy kollégiumba kerül, vagy egyszercsak önellátó lesz – ami ritkán fordul elő, de kizárni nem lehet –, akkor így a szülők könnyebben találnak vissza a szó szerinti értelemben vett munkaerőpiacra, amiből helyzetük miatt gyakran évtizedekre teljesen kiesnek.
