null

Két keréken egy befogadó közösségért

Kerékpár- és gyalogtúrákat, közlekedésbiztonsági és prevenciós programokat is szervez a Zöld Kerék Alapítvány, amely a testi és szellemi fogyatékkal élők segítését, táboroztatását is kiemelt feladatnak tartja. Befogadó közösségük hisz abban, hogy a sportolás lehetőségét azoknak is meg kell adni, akik valamilyen nehezítettséggel élnek.

A Zöld Kerék Alapítványt csaknem 30 éve, 1997-ben alapította apósa emlékére Garainé Nagy Éva. Mivel Garai Zoltán kerékpárversenyzőként ért el szép eredményeket országos és megyei versenyeken, az alapítvány is erre a sportágágra koncentrált. Önkéntesei eleinte egy- és többnapos keréktúrákat szerveztek, majd indítottak kisebb-nagyobb nagyobb gyalogtúrákat is. A tagok segítik a testi és szellemi fogyatékossággal elő embereket is, nekik rendszeresen tartanak kézműves foglalkozásokat, táboroztatják is őket.

„A feléjük való nyitás abból eredt, hogy a sportolás – és így a kerékpározás – az egészségmegőrzés fontos eszköze, így szerettük volna, ha az minél több ember számára elérhető. Fontosnak tartjuk, hogy a sérült vagy fogyatékossággal élő emberek is biciklizhessenek, ők is megismerhessék ennek a sportágnak a szépségeit. Az érintettekkel nem szakemberként foglalkozunk, hanem sportszervezetként, barátként vonjuk be őket a programjainkba. Számukra hatalmas élmény, hogy társaságban lehetnek, olyan közösségben, ami befogadja őket” – mondja Kazai Béla, a Zöld Kerék Alapítvány programvezetője.

Bevonni mindenkit

Azok a fiatalok, akik még nincsenek 20 évesek, általában a szüleikkel érkeznek az alapítvány kerékpártúráira, de az idősebbek már önállóan. A csapatnak tagja olyan érintett is, aki már évtizedek óta felnőtt, de a programokról még ma is az édesanyjával egyeztet az alapítvány. Ő nagyon büszke arra, hogy a túrák során komoly feladatokat is végezhet – megesik, hogy például ő őrzi a bicikliket –, társai maximálisan megbíznak benne. Vett már részt kerékpárostúrán vak ember is, aki tandembiciklit tekert látó társával. A csapat már sok helyen volt két keréken, jártak például Boldogkőváralján, Tokajban és a Tisza-tónál, illetve távolabbi országrészeken, például a Balatonnál és a Velencei-tónál. Volt már az alapítványnak külföldi kerékpártúrája is.

Fotó: Zöld Kerék Alapítványt

„Egy kilencnapos, Erdélyi túra részeként áttekertünk például a Tordai-hasadékon, egy kárpátaljai út során pedig megnéztük a Tisza forrását. Hosszabb utakra az elmúlt években sajnos nem volt időnk, de 3-4 napos programokat ma is szervezünk. Önkénteseink segítik a kerékpárutakat karbantartását is, be szoktak kapcsolódni hulladékgyűjtési programokba is” – mondja Kazai Béla.

Az alapítvány a túrák mellett rendszeresen tart környezet- és természetvédelmi rendezvényeket, biztonságos közlekedéssel kapcsolatos programokat, szerveznek kerékpáros KRESZ-oktatást is. Több mint 15 éve partnerszervezetük a Ridens Szakgimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola. A nyíregyházi intézménybe fogyatékkal élő fiatalok járnak, az alapítvány őket szokta táboroztatni. A 4-5 napos események ingyenesek, általában 12-15 gyerek vesz rajtuk részt, évről évre más helyszínen. Tavaly például Sátoraljaújhelyen volt a csapat, idén júliusban pedig Egerben lesz a tábor. Volt már ilyen program Tokajban is. Az ezeken résztvevő gyerekeknek gyalogtúrákat és múzeumlátogatásokat, ha van rá lehetőség, akkor vízparti programokat szerveznek.

Érkezik a Bringa Suli

Fontos kezdeményezése a Zöld Keréknek a Bringa Suli program is. „Ezt iskolákba és falunapokra szoktuk elvinni, része egy KRESZ-teszt elvégzése és egy közlekedési táblákkal megtűzdelt ügyességi pálya kipróbálása is. A Bringa Sulit a Ridens iskolába is el szoktuk vinni, ott a gyerekek kerekesszékkel is kipróbálhatják az akadálypályát. Ez a program nagyon hasznos, mert az érintett diákok megtanulhatják, hogy például mit jelent a stoptábla, vagy hogy a gyalogátkelőhelyeken kire milyen elsőbbségi szabályok vonatkoznak, milyen jelzéseket kell figyelni” – mondja Kazai Béla.

Az újrahasznosítás jegyében szerveznek gyerekeknek kézműves foglalkozásokat is. Ezeken a programokon használt kerékpáralkatrészekből – például láncból – készítenek karkötőt, vagy éppen kulcstartót. Foglalkozik az alapítvány alkohol- és drogprevencióval is, aminek részeként szemüvegekkel mutatják be a gyerekeknek, hogy az alkoholos italok és a kábítószerek miként hatnak a látásra. Ezt a programot fogyatékossággal élő fiatalokat támogató szervezetek eseményeire is el szokták vinne, mert a prevenció esetükben is fontos.

„Érintett szülőként tisztában vagyunk azzal, mit jelenthet egy sérült gyerek fejlesztése”

Gyógytornászokkal, gyógypedagógusokkal, logopédusokkal és más szakemberekkel próbálja segíteni a rehabilitációra szoruló gyerekek szüleit a pécsi Borsóház, amelynek neve sokaknak Zente, az SMA-ban érintett kisfiú fejlesztése miatt lehet ismerős. Az intézmény alapítói saját tapasztalatból tudják, hogy mennyire nehéz helyzetben vannak az érintett családok, emiatt szeretnének alapítványként is mellettük lenni.

Elolvasom

„A szexuális visszaéléseknél mérlegelésnek egyáltalán nincs helye”

A fogyatékossággal élő emberek az átlagosnál védtelenebbek az abúzussal és a megfélemlítéssel szemben, különösen igaz ez az értelmi sérült, autista személyekre. Esetükben nem csak felismerni, hanem orvosolni is nehezebb az ilyen problémákat. Erre kínál válaszokat a Kézenfogva Alapítvány hamarosan induló programja, amelynek alapelemeit már évtizedekkel ezelőtt kidolgozta és kipróbálta a civil szervezet.

Elolvasom