null

Két keréken egy befogadó közösségért

Kerékpár- és gyalogtúrákat, közlekedésbiztonsági és prevenciós programokat is szervez a Zöld Kerék Alapítvány, amely a testi és szellemi fogyatékkal élők segítését, táboroztatását is kiemelt feladatnak tartja. Befogadó közösségük hisz abban, hogy a sportolás lehetőségét azoknak is meg kell adni, akik valamilyen nehezítettséggel élnek.

A Zöld Kerék Alapítványt csaknem 30 éve, 1997-ben alapította apósa emlékére Garainé Nagy Éva. Mivel Garai Zoltán kerékpárversenyzőként ért el szép eredményeket országos és megyei versenyeken, az alapítvány is erre a sportágágra koncentrált. Önkéntesei eleinte egy- és többnapos keréktúrákat szerveztek, majd indítottak kisebb-nagyobb nagyobb gyalogtúrákat is. A tagok segítik a testi és szellemi fogyatékossággal elő embereket is, nekik rendszeresen tartanak kézműves foglalkozásokat, táboroztatják is őket.

„A feléjük való nyitás abból eredt, hogy a sportolás – és így a kerékpározás – az egészségmegőrzés fontos eszköze, így szerettük volna, ha az minél több ember számára elérhető. Fontosnak tartjuk, hogy a sérült vagy fogyatékossággal élő emberek is biciklizhessenek, ők is megismerhessék ennek a sportágnak a szépségeit. Az érintettekkel nem szakemberként foglalkozunk, hanem sportszervezetként, barátként vonjuk be őket a programjainkba. Számukra hatalmas élmény, hogy társaságban lehetnek, olyan közösségben, ami befogadja őket” – mondja Kazai Béla, a Zöld Kerék Alapítvány programvezetője.

Bevonni mindenkit

Azok a fiatalok, akik még nincsenek 20 évesek, általában a szüleikkel érkeznek az alapítvány kerékpártúráira, de az idősebbek már önállóan. A csapatnak tagja olyan érintett is, aki már évtizedek óta felnőtt, de a programokról még ma is az édesanyjával egyeztet az alapítvány. Ő nagyon büszke arra, hogy a túrák során komoly feladatokat is végezhet – megesik, hogy például ő őrzi a bicikliket –, társai maximálisan megbíznak benne. Vett már részt kerékpárostúrán vak ember is, aki tandembiciklit tekert látó társával. A csapat már sok helyen volt két keréken, jártak például Boldogkőváralján, Tokajban és a Tisza-tónál, illetve távolabbi országrészeken, például a Balatonnál és a Velencei-tónál. Volt már az alapítványnak külföldi kerékpártúrája is.

Fotó: Zöld Kerék Alapítványt

„Egy kilencnapos, Erdélyi túra részeként áttekertünk például a Tordai-hasadékon, egy kárpátaljai út során pedig megnéztük a Tisza forrását. Hosszabb utakra az elmúlt években sajnos nem volt időnk, de 3-4 napos programokat ma is szervezünk. Önkénteseink segítik a kerékpárutakat karbantartását is, be szoktak kapcsolódni hulladékgyűjtési programokba is” – mondja Kazai Béla.

Az alapítvány a túrák mellett rendszeresen tart környezet- és természetvédelmi rendezvényeket, biztonságos közlekedéssel kapcsolatos programokat, szerveznek kerékpáros KRESZ-oktatást is. Több mint 15 éve partnerszervezetük a Ridens Szakgimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola. A nyíregyházi intézménybe fogyatékkal élő fiatalok járnak, az alapítvány őket szokta táboroztatni. A 4-5 napos események ingyenesek, általában 12-15 gyerek vesz rajtuk részt, évről évre más helyszínen. Tavaly például Sátoraljaújhelyen volt a csapat, idén júliusban pedig Egerben lesz a tábor. Volt már ilyen program Tokajban is. Az ezeken résztvevő gyerekeknek gyalogtúrákat és múzeumlátogatásokat, ha van rá lehetőség, akkor vízparti programokat szerveznek.

Érkezik a Bringa Suli

Fontos kezdeményezése a Zöld Keréknek a Bringa Suli program is. „Ezt iskolákba és falunapokra szoktuk elvinni, része egy KRESZ-teszt elvégzése és egy közlekedési táblákkal megtűzdelt ügyességi pálya kipróbálása is. A Bringa Sulit a Ridens iskolába is el szoktuk vinni, ott a gyerekek kerekesszékkel is kipróbálhatják az akadálypályát. Ez a program nagyon hasznos, mert az érintett diákok megtanulhatják, hogy például mit jelent a stoptábla, vagy hogy a gyalogátkelőhelyeken kire milyen elsőbbségi szabályok vonatkoznak, milyen jelzéseket kell figyelni” – mondja Kazai Béla.

Az újrahasznosítás jegyében szerveznek gyerekeknek kézműves foglalkozásokat is. Ezeken a programokon használt kerékpáralkatrészekből – például láncból – készítenek karkötőt, vagy éppen kulcstartót. Foglalkozik az alapítvány alkohol- és drogprevencióval is, aminek részeként szemüvegekkel mutatják be a gyerekeknek, hogy az alkoholos italok és a kábítószerek miként hatnak a látásra. Ezt a programot fogyatékossággal élő fiatalokat támogató szervezetek eseményeire is el szokták vinne, mert a prevenció esetükben is fontos.

Csoda a vízben – mikor segíthet a neuro-hidroterápia?

Központjaikba az ország minden tájáról érkeznek szülők, főleg központi idegrendszeri sérülésben érintett gyerekükkel. A kicsiket sokszor közvetlenül az újszülöttellátásból irányítják a Gézengúz Alapítványhoz, hogy ott a neuro-hirdoterápia mellett megkaphassanak minden olyan ellátást, amire szükségük lehet. Évente sok ezer gyerek fejlődhet ennek köszönhetően.

Elolvasom

Fejlesztés a nyeregben

Régóta használnak lovasterápiát a fogyatékossággal élő vagy sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztéséhez, kötődjön az mozgáshoz vagy viselkedéshez, beszédhez. Mivel esetükben nem egyszerű lovas foglalkozásról van szó, kulcskérdés – erről jogszabály is rendelkezik –, hogy a terápiát olyan szakember végezze, akinek megfelelő (gyógypedagógiai, gyógytornászi, vagy például pszichológusi) végzettsége van. Így érhető el, hogy a terápia tényleg a kicsik hasznára váljon.

Elolvasom

Kutyától az ezerlábúig: az állatasszisztált terápiák csodákra képesek

Állatasszisztált foglalkozásokkal segíti a beszédfejlesztésre és mozgásfejlesztésre szoruló gyerekek terápiáit, és mellette a többségi társadalom érzékenyítését. A tanulást integrált környezetben is hatékonnyá teszi élménypedagógiai módszerekkel, és komoly részt vállal a szakemberképzésben. Lakos Judit a Varázsmancsokkal mesteri fokozatra emelte az állatasszisztált terápiát.

Elolvasom