null

Kézenfogva ballagunk – középiskolások egy jó ügyért

Tíz éve fut a Kézenfogva Ballagunk program, amit a Kézenfogva Alapítvány hívott életre annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő fiatalok képzését, munkavállalását a középiskolások is támogatni tudják ballagásuk alkalmából. Egyfajta érzékenyítés is ez a végzős diákok, és rajtuk keresztül a társadalom egésze felé.

Évente közel 70 ezer diák végez a hazai középiskolákban, őket a hozzátartozók jellemzően valamilyen gesztusértékű ajándékkal lepik meg a jeles alkalomból. A családok a virágokra, üdvözlőlapokra, kisebb-nagyobb ajándékokra fejenként pár ezer, pár tízezer forintot költenek, ennek egy részét – például a hatalmas csokrokból pár szál virág árát – lehet felajánlani támogatási célra. A befolyt összeget a Kézenfogva Alapítvány fogyatékossággal élő emberek munkaerőpiaci felkészítésére fordítja. A programhoz neves iskolák csatakoztak, például at ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium, a Ferences Gimnázium, vagy éppen az Alternatív Közgazdasági Gimnázium. „Azért gondolkodunk a középiskolás korosztályban, mert ők az érettségi idején már »kicsi felnőttek«, olyan fiatalok, akik önállóan tudnak döntést hozni. Ők már fogékonyak a társadalmi, esélyegyenlőségi kérdésekre is. Az általános iskolásoknál ez még korai lenne – bár igaz, hogy pár éve már onnan is megkerestek bennünket. Az idei programunkba eddig több mint 500 középiskolás diák regisztrált” – mondja Szabó Klaudia, a Kézenfogva Ballagunk programkoordinátora.

Fotó: Unplash

Az alapítvány az iskolákat évről évre meghívja a programba, várva az új csatlakozókat. Minden oktatási intézményt persze nem tudnak megkeresni, de a jelentkezőket az ország bármely iskolájából várják. A koronavírus-járvány előtti időszakban a gyerekeknek osztályfőnöki órákat is tartottak, ami érzékenyítő foglalkozással is össze volt kötve. Ez a pandémia után nem indult újra, de a folytatása tervben van. Magához a programhoz a tanulók egyénileg is csatlakozhatnak, de a jellemzőbb inkább az, hogy osztály- vagy évfolyamszinten teszik ezt meg. Van olyan iskola, ahonnan például két teljes osztály csatlakozott a kezdeményezéshez, a harmadikból pedig csak néhány diák. Ritkán, de előfordul az is, hogy egy iskolából csak egy diák jelentkezik, mert valahonnan hallott a programról. A támogatók osztályképe vagy tablóképe kikerülhet a kezdeményezés weboldalára is.

Elérni mindenkit

„A programunk lényege az, hogy diákok a szülőket és a ballagásukra ellátogató rokonokat, ismerősöket megkérik arra, hogy a nekik szánt virágcsokrokba pár szállal kevesebb virágot kérjenek, az így felszabaduló összeggel pedig támogassák fogyatékossággal élő fiatalok munkaerőpiaci képzését” – mondja Szabó Klaudia. A jelképes összegek nem jelentenek komoly kiadást a családoknak, pláne, hogy mindenképpen elköltenék azt virágra, ballagási ajándékra, összeadódva viszont nagy segítséget jelenthetnek a fogyatékossággal élő fiataloknak. Tavaly például közel 2 millió forint gyűlt össze a felajánlásokból, amit egy 80 órás képzésre fordított az alapítvány. Ezen a fogyatékossággal élő fiatalokat a munkaerőpiac kihívásaira készítették fel. Emellett érzékenyítették a munkahelyeket is, felkészítették őket arra, hogy befogadóak legyenek. A Ballagunk program segíti a szemléletformálást is, ami itt nem csak a diákokat éri el, hanem rajtuk keresztül a szülőket, nagyszülőket és hozzátartozókat is.

A Kézenfogva Alapítvány a középiskolás korosztályt nem csak a Ballagunk programon keresztül szólítja meg, hanem a közösség szolgálaton keresztül is. Ezt az teszi lehetővé, hogy az azzal kapcsolatos kötelezettségeket az alapítványnál is teljesíthetik a diákok. Volt például, amikor sérült fiataloknak tartottak sportnapot, és annak szervezésebe bevontak önkéntes tanulókat is. Az érettségi előtti, legalább 50 órás közösségi szolgálatot 2016 óta írja elő a köznevelési törvény, segítve azt, hogy a végzős diákok szociális készségei jók legyenek, érzékenyek legyenek a társadalmi kérdésekre.

„Ha az állásinterjún szóba kerül a gyerek fogyatékossága, egyből elköszönnek a munkaadók”

A sérült vagy fogyatékossággal élő édesanyák még részmunkaidőben is nehezen tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, és gyakori probléma náluk az is, hogy csak a gyereküknek élnek, saját kikapcsolódásukra, feltöltődésükre nem szívesen szánnak időt – pedig ez a gyerekeknek is érdeke lenne. Az érintettek helyzetén próbál javítani a Találj Magadra Egyesület.

Elolvasom

„Érintett szülőként tisztában vagyunk azzal, mit jelenthet egy sérült gyerek fejlesztése”

Gyógytornászokkal, gyógypedagógusokkal, logopédusokkal és más szakemberekkel próbálja segíteni a rehabilitációra szoruló gyerekek szüleit a pécsi Borsóház, amelynek neve sokaknak Zente, az SMA-ban érintett kisfiú fejlesztése miatt lehet ismerős. Az intézmény alapítói saját tapasztalatból tudják, hogy mennyire nehéz helyzetben vannak az érintett családok, emiatt szeretnének alapítványként is mellettük lenni.

Elolvasom

„A szexuális visszaéléseknél mérlegelésnek egyáltalán nincs helye”

A fogyatékossággal élő emberek az átlagosnál védtelenebbek az abúzussal és a megfélemlítéssel szemben, különösen igaz ez az értelmi sérült, autista személyekre. Esetükben nem csak felismerni, hanem orvosolni is nehezebb az ilyen problémákat. Erre kínál válaszokat a Kézenfogva Alapítvány hamarosan induló programja, amelynek alapelemeit már évtizedekkel ezelőtt kidolgozta és kipróbálta a civil szervezet.

Elolvasom