null

Kézenfogva ballagunk – középiskolások egy jó ügyért

Tíz éve fut a Kézenfogva Ballagunk program, amit a Kézenfogva Alapítvány hívott életre annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő fiatalok képzését, munkavállalását a középiskolások is támogatni tudják ballagásuk alkalmából. Egyfajta érzékenyítés is ez a végzős diákok, és rajtuk keresztül a társadalom egésze felé.

Évente közel 70 ezer diák végez a hazai középiskolákban, őket a hozzátartozók jellemzően valamilyen gesztusértékű ajándékkal lepik meg a jeles alkalomból. A családok a virágokra, üdvözlőlapokra, kisebb-nagyobb ajándékokra fejenként pár ezer, pár tízezer forintot költenek, ennek egy részét – például a hatalmas csokrokból pár szál virág árát – lehet felajánlani támogatási célra. A befolyt összeget a Kézenfogva Alapítvány fogyatékossággal élő emberek munkaerőpiaci felkészítésére fordítja. A programhoz neves iskolák csatakoztak, például at ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium, a Ferences Gimnázium, vagy éppen az Alternatív Közgazdasági Gimnázium. „Azért gondolkodunk a középiskolás korosztályban, mert ők az érettségi idején már »kicsi felnőttek«, olyan fiatalok, akik önállóan tudnak döntést hozni. Ők már fogékonyak a társadalmi, esélyegyenlőségi kérdésekre is. Az általános iskolásoknál ez még korai lenne – bár igaz, hogy pár éve már onnan is megkerestek bennünket. Az idei programunkba eddig több mint 500 középiskolás diák regisztrált” – mondja Szabó Klaudia, a Kézenfogva Ballagunk programkoordinátora.

Fotó: Unplash

Az alapítvány az iskolákat évről évre meghívja a programba, várva az új csatlakozókat. Minden oktatási intézményt persze nem tudnak megkeresni, de a jelentkezőket az ország bármely iskolájából várják. A koronavírus-járvány előtti időszakban a gyerekeknek osztályfőnöki órákat is tartottak, ami érzékenyítő foglalkozással is össze volt kötve. Ez a pandémia után nem indult újra, de a folytatása tervben van. Magához a programhoz a tanulók egyénileg is csatlakozhatnak, de a jellemzőbb inkább az, hogy osztály- vagy évfolyamszinten teszik ezt meg. Van olyan iskola, ahonnan például két teljes osztály csatlakozott a kezdeményezéshez, a harmadikból pedig csak néhány diák. Ritkán, de előfordul az is, hogy egy iskolából csak egy diák jelentkezik, mert valahonnan hallott a programról. A támogatók osztályképe vagy tablóképe kikerülhet a kezdeményezés weboldalára is.

Elérni mindenkit

„A programunk lényege az, hogy diákok a szülőket és a ballagásukra ellátogató rokonokat, ismerősöket megkérik arra, hogy a nekik szánt virágcsokrokba pár szállal kevesebb virágot kérjenek, az így felszabaduló összeggel pedig támogassák fogyatékossággal élő fiatalok munkaerőpiaci képzését” – mondja Szabó Klaudia. A jelképes összegek nem jelentenek komoly kiadást a családoknak, pláne, hogy mindenképpen elköltenék azt virágra, ballagási ajándékra, összeadódva viszont nagy segítséget jelenthetnek a fogyatékossággal élő fiataloknak. Tavaly például közel 2 millió forint gyűlt össze a felajánlásokból, amit egy 80 órás képzésre fordított az alapítvány. Ezen a fogyatékossággal élő fiatalokat a munkaerőpiac kihívásaira készítették fel. Emellett érzékenyítették a munkahelyeket is, felkészítették őket arra, hogy befogadóak legyenek. A Ballagunk program segíti a szemléletformálást is, ami itt nem csak a diákokat éri el, hanem rajtuk keresztül a szülőket, nagyszülőket és hozzátartozókat is.

A Kézenfogva Alapítvány a középiskolás korosztályt nem csak a Ballagunk programon keresztül szólítja meg, hanem a közösség szolgálaton keresztül is. Ezt az teszi lehetővé, hogy az azzal kapcsolatos kötelezettségeket az alapítványnál is teljesíthetik a diákok. Volt például, amikor sérült fiataloknak tartottak sportnapot, és annak szervezésebe bevontak önkéntes tanulókat is. Az érettségi előtti, legalább 50 órás közösségi szolgálatot 2016 óta írja elő a köznevelési törvény, segítve azt, hogy a végzős diákok szociális készségei jók legyenek, érzékenyek legyenek a társadalmi kérdésekre.

Négylábú támogatás: mire képesek a segítő és terápiás kutyák?

A segítőkutyák nem csak jelzéseikkel és fizikai közreműködésükkel tehetik könnyebbé a fogyatékossággal élő emberek életét, hanem lelkileg és szociális értelemben is támogatást jelentenek, segíthetik a társadalmi szemléletformálást. Erról mesélt nekünk Mányik Richárd, a NEO Magyar Segítőkutya Közhasznú Egyesületet elnöke. Kovács-Czirják Helga, a NEO segítőkutya-kiképzője a Segítő Szakmák Hónapján videóriportban is beszélt az egyesület tevékenységéről.

Elolvasom

Csoda a vízben – mikor segíthet a neuro-hidroterápia?

Központjaikba az ország minden tájáról érkeznek szülők, főleg központi idegrendszeri sérülésben érintett gyerekükkel. A kicsiket sokszor közvetlenül az újszülöttellátásból irányítják a Gézengúz Alapítványhoz, hogy ott a neuro-hirdoterápia mellett megkaphassanak minden olyan ellátást, amire szükségük lehet. Évente sok ezer gyerek fejlődhet ennek köszönhetően.

Elolvasom

Fejlesztés a nyeregben

Régóta használnak lovasterápiát a fogyatékossággal élő vagy sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztéséhez, kötődjön az mozgáshoz vagy viselkedéshez, beszédhez. Mivel esetükben nem egyszerű lovas foglalkozásról van szó, kulcskérdés – erről jogszabály is rendelkezik –, hogy a terápiát olyan szakember végezze, akinek megfelelő (gyógypedagógiai, gyógytornászi, vagy például pszichológusi) végzettsége van. Így érhető el, hogy a terápia tényleg a kicsik hasznára váljon.

Elolvasom