null

Manufaktúra és szemléletformálás – Vámosújfalun minden a helyére kerül

Kosárfonó, szövő- és fazekasműhelyt működtetnek, főzőkonyhát üzemeltetnek, kertészkednek, gyerektáborokat szerveznek. A Búzavirág Alapítvány vámosújfalui manufaktúrájában fogyatékossággal élő emberek készítenek csodálatos termékeket, és ahhoz kapcsolódóan segítik a társadalmi szemléletformálást is.

A Búzavirág Alapítványt 1997-ben alapították 50 ezer forinttal és egy nagy álommal. Ötletgazdája vakszakos gyógypedagógus, aki munkája kapcsán találkozott egy holland lelkésszel, aki a Református Szeretetszolgálat Vakmissziójánál szolgált. Ekkor még jóvá sem hagyta a bíróság a civil szervezet alapító okiratát, de a tervek már formálódtak az alapító fejében. „A lelkésszel megosztottam az ötletem, ő pedig összekapcsolt egy holland alapítványi a vezetővel, akinek elmondhattam az álmaimat, terveimet. A válasz az volt: ha adnak 10 millió forintot, akkor az segít? Ez az indulásunknak hatalmas lökést adott, ahogyan az is, hogy kaptunk Vámosújfaluban egy telket” – mondja Németh Márta, a Búzavirág Alapítvány intézményvezetője.

Az alapító ’98-ban költözött a településre, az első épületük az ezredfordulóra készült el. A foglalkoztatást egy fazekas- és egy szövőműhelyben kezdték el, a következő évben pedig elkészült a bentlakásos házuk is, akkor még csak nyolc férőhellyel. Ez azóta 21 főre bővült, és támogatott lakhatásként működik. Ide olyan emberek költözhetnek, akik már nagykorúak, és részben önállóak. Ők többségükben állami gondozásban nőttek fel fel, és jellemzően látássérültek. Az egyéb fogyatékosságok vegyesek, van Down-szindrómában érintett, mozgássérült és értelmi akadályozottsággal elő dolgozó is. Az alapítványhoz a környékről is járnak fogyatékossággal élő munkatársak. 

Fotó: Búzavirág Alapítvány

„Nagyságrendileg 50 dolgozónk van, ők fele arányban súlyosan fogyatékosok, fele arányban enyhén fogyatékosok vagy megváltozott munkaképességűek. Mindenki munkaviszonyban dolgozik nálunk, állami támogatás mellett. A környékbeli középiskolások közösségi szolgálat keretében is szoktak jönni hozzánk önkéntesként. A szövő- és fazekasműhely mellett van már kosárfonó műhelyünk és kertészetünk is, működtetünk főzőkonyhát is. A Down-szindrómával élő lakónk ott dolgozik konyhalányként” – mondja az alapítványi vezető.

Főszerepben a kézművesség

A manufaktúrában készült termékeket részben webshopján keresztül értékesíti az alapítvány, részben rendezvényeken, piacokon. A műhely mellett működtetnek saját mintaboltot, az érdeklődők oda is betérhetnek. „Vesznek tőlünk árut kézművesboltok is, dolgozunk megrendelésre is. Például ha nyílik egy étterem, akkor azt felszereljük szőnyeggel, kosárral. Most épp egy vendégház nyílt, amibe egyedileg tervezet használati tárgyakat készítünk. Van saját szálláshelyünk is, ahol 34 főt tudunk vendégül látni. Ez alapvetően gyerekszállás, amiben emeletes ágyak vannak, így jellemzően diákok szállnak meg benne osztálykirándulások alkalmával. Nyáron folyamatosan táboroztatunk pedagógussal érkező gyerekeket is. Azok alkalmából a kézműves mestereink – akik mind fogyatékossággal élnek – tanítják a mesterségeket a diákoknak. A környékbeli gyerekeknek tartunk napközis táborokat, szintén kézműves programokkal. A főzőkonyhánk miatt a vendégeknek teljes ellátást tudunk biztosítani” – mondja Németh Márta.

Fotó: Búzavirág Alapítvány

A kézműves foglalkozások érzékenyítő programként is működnek, előttük a gyerekek megnézhetik az alapítvány Láthatatlan présház kiállítását is. Ez egy interaktív tárlat, amin a látogatók semmit sem látnak, a tárgyakat csak tapinthatják. A kiállításon egy vak kolléga kíséri a gyerekeket, ő segíti őket eligazodni a sötétben. Ezt követően már nem lepődnek meg azon, amikor azzal szembesülnek, hogy a mesteremberek is fogyatékossággal élők. Tartanak a Búzavirág Alapítványnál cégek is csapatépítő napokat, a Láthatatlan présházat ők is megnézhetik, és kipróbálhatják a kézműves mesterségeket is.

 

Fejlesztés a nyeregben

Régóta használnak lovasterápiát a fogyatékossággal élő vagy sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztéséhez, kötődjön az mozgáshoz vagy viselkedéshez, beszédhez. Mivel esetükben nem egyszerű lovas foglalkozásról van szó, kulcskérdés – erről jogszabály is rendelkezik –, hogy a terápiát olyan szakember végezze, akinek megfelelő (gyógypedagógiai, gyógytornászi, vagy például pszichológusi) végzettsége van. Így érhető el, hogy a terápia tényleg a kicsik hasznára váljon.

Elolvasom

Kutyától az ezerlábúig: az állatasszisztált terápiák csodákra képesek

Állatasszisztált foglalkozásokkal segíti a beszédfejlesztésre és mozgásfejlesztésre szoruló gyerekek terápiáit, és mellette a többségi társadalom érzékenyítését. A tanulást integrált környezetben is hatékonnyá teszi élménypedagógiai módszerekkel, és komoly részt vállal a szakemberképzésben. Lakos Judit a Varázsmancsokkal mesteri fokozatra emelte az állatasszisztált terápiát.

Elolvasom

Több mint napközi

A sérültséggel, fogyatékossággal élő gyerekek 16 éves korukban kikerülnek az iskolarendszerből, onnantól kezdve szüleik új helyzettel találják szembe magukat: meg kell oldaniuk immáron felnőtt gyermekük felügyeletét. Őket segíti a Kaptár Napközi, ami egyfajta közösségként öleli át az érintett családokat, messze túlmutatva a szokásos nappali ellátás keretein.

Elolvasom