Hatalmas segítséget jelenthet vak embereknek a vakvezető kutya, de egyben komoly felelősséget is. Nem véletlen, hogy az ebek munkába állása előtt nemcsak őket képzik, hanem leendő gazdáikat is felkészítik a kutyás életvitelre, az azzal járó feladatokra, kötelezettségekre. Az MVGYOSZ kutyakiképzői a párosok közös életét is nyomon követik, segítve az esetleges új kihívások legyőzését.
Csaknem 50 éve, 1978 óta képeznek vakvezető kutyákat a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) csepeli Vakvezetőkutya-kiképző Központjában. Az indulás óta már több száz vakvezető kutyát adtak át látássérült személyeknek. „Központunk alapjait Vitéz Lovag Rithnovszky János tette le, még a ’70-es évek elején. Ő a II. világháborúban vesztette el a látását, a hallásának egy részét és a fél karját, de az aktív életet nem adta fel, azt mondta, kutya és sportolás nélkül nem lehet élni. Ő lett a magyarországi vakvezetőkutya-kiképzés megteremtője” – mondja Schiff Mónika, az MVGYOSZ – Vakvezetőkutya-kiképző Központ vezetője. Rithnovszky János a csepeli képzőközpont megalapítása előtt – még 1961-ben – írta meg a A vakvezető kutya kiképzése című könyvét, a 70-es években pedig elvégezte az ELTE-n a szociológia, filozófia, esztétika és a pedagógia szakokat is. Az alapítás óta a kiképzőközpont sokat nőtt és fejlődött. Jelenleg öt kiképzővel dolgoznak, és van két olyan személy is a csapatban, aki előképzéssel foglalkozik. A kölyöknevelésben 16-17 család vesz részt.
„Mi labrador retrievereket képzünk, mert erre a célra az a fajta a legjobb. Saját tenyészetünk van, mert számunkra nagyon fontos a habitus és a járástempó, az egészség és a megfelelő idegrendszer is, annál a vérvonalnál pedig ez adott. Persze nem zárunk ki más kutyákat sem, de előtte őket tesztelni kell, hogy kiderüljön: alkalmasak-e a feladatra” – emeli ki a központvezető.” A labrador retriever azért jó, mert nem ijed meg zajoktól és nem agresszív, nagyon játékos és nagyon okos, könnyen tanítható és könnyen vált gazdát is.
Csak átgondoltan
„Vakvezető kutya iránti igénylést a honlapunkon keresztül lehet benyújtani, azt követően, hogy valaki eldöntötte: a közlekedését a segítségével szeretné megoldani. Az igénybenyújtáshoz akár segítséget is nyújtunk, mert tudjuk, a weboldalakat – még ha azok egyébként akadálymentesítettek is – nem mindenki tudja kezelni. Az érintetteknek mindig elmondjuk, hogy vakvezető kutya csak azoknak ajánlott, akik úgy érzik: készen állnak a kutyás életre. Ez nagyon fontos, mert ahogy mondani szokták, a vakvezető-kutyázás a látássérült életmód csúcsa. Az érintetteknek teljesen el kell tudniuk látni magukat, tudniuk kell tájékozódni, a kutyát irányítani, ellátni” – mondja Schiff Mónika.
Vakvezető kutyát alapesetben 18 éves kortól lehet kapni, de az igényeket az érintettek jellemzően már 16 éves korukban beadják (mivel a központ egy évben 10-12 kutyát tud kiadni, van várólista). Vannak, akik később igényelnek kutyát, például azért, hogy idősebb korukban tudjanak egyedül közlekedni. „A kutyák kiképzése 6-8 hónap, de csak olyan esetekben, ha a saját tenyészetünkből származik, és így a kiképzést célirányos kölyöknevelési időszaka előzi meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kutyák nyolchetes koruktól egyéves korukig önkéntes kölyöknevelő családokhoz vannak kihelyezve, a kiképzők szoros szakmai felügyelete mellett. Ez azért fontos, mert a kölyköket ingergazdag környezetben kell nevelni, szocializálni. Az ezt követő kiképzés után a kutya és a kiképző közösen választ látássérült gazdát az igénylők listájáról. Ez fontos, mindig az igénylőt kell a kutyához választani, a sikernek ez a záloga.”
Fontos a felkészülés
A vak- és gyengénlátó emberek kutyás életre való felkészítését olyan szervezetek segítik, amelyek az MVGYOSZ-szel szoros kapcsolatban állnak, és amelyek ezt a feladatot díjmentesen vállalják. „A rehabilitációs központokba látássérült szakirányon végzett gyógypedagógusok, azaz tiflopedagógusok és mozgástrénerek segítik ezt a munkát. Az érintetteknek nem csak az ebek ellátására kell felkészülniük, hanem útvonalakat is meg kell tanulniuk. A vakvezető kutya ugyanis nem taxi, mellette a látássérült embereknek tudniuk kell »fejben« közlekedni. Kulcskérdés az is, hogy az érintettek fehér botjukkal meg tudjanak találni egyes támpontokat, szükség esetén pedig merjenek segítséget kérni. A kutya csak abban tud segíteni, hogy gazdáját akadálytól akadályig vezesse, azokat megállással bejelezze, esetleg úgy kerülje ki, hogy azt a látássérült észre se vegye. Szükség esetén a kutyák objektumokat is megkereshetnek és bejelezhetnek nyitott tereken” – mondja a központvezető.
A kutyának és a látássérült embernek az eb hivatalos átadása előtt közösen kell vizsgát tennie, azt követően pedig részt kell venniük a kiképzőközpont utógondozási programjában is. „A vakvezető kutyákat életük végéig nyomon követjük mind szakmailag, mind egészségileg, nem adjuk át a tulajdonjogukat sem. Gazdáiktól félévente kérünk egészségügyi ellenőrző lapot, és vannak reflexfelfrissítő tanfolyamaink és utógondozási napjaink is. Ha a gazda új munkahelyre kerül vagy elköltözik, és emiatt új útvonalat kell megtanulnia, akkor abban is segítünk. A látássérültek számára ez is teljesen ingyenes, ahogy a kutya kiképzése és átadó tanfolyama is” – mondja Schiff Mónika.
Kell a szemléletformálás
A kiképzőközpont érzékenyítő programokban is részt vesz, a kutyákkal rendszeresen járnak iskolákba, óvodákba is. „A gyerekek korai szemléletformálását nagyon fontosnak tartjuk, hiszen ezáltal lehetnek később olyan felnőttek, akik segítenek az arra rászoruló látássérülteknek, vagy bármilyen más fogyatékosság érintettjeink. A gyerekeknek be kell mutatnunk, hogy miképp tudnak segítséget nyújtani úgy, hogy az mindenkinek sikerélmény legyen, és senkinek ne jelentsen rossz tapasztalatot. Meg kell azt is tanulniuk, hogy a kutyát csak távolról szabad megcsodálni, megsimogatni pedig csak akkor lehet, amikor nincs rajta hám, és még akkor is csak azt követően, hogy arra engedélyt kértek a gazdájától. Azt is tudni kell, hogy ezek az ebek – nemcsak a vakvezető kutyák, hanem a hallássérülteket és a mozgássérülteket segítő kutyák, valamint a többi habilitációs kutya is – mindenhova bemehetnek gazdájukkal” – emeli ki a központvezető. Szemléletformáló programokat időnként kérnek cégek is a kiképzőközponttól, jellemzően a munkahelyi családi napokra. Az is gyakori – erre havonta legalább egyszer biztosan van példa –, hogy a cégek csapatépítő program keretében felkeresik a képzőcentrum másfél hektáros területét, és segítenek a kerti munkálatokban. Cserébe ott ebédelnek, és utána kutyabemutatót tartanak nekik a központ munkatársai.
