null

Nő az Erőnk: fogyatékosságokkal nőként élni

Az akadályozottsággal élő nőkben a többség a fogyatékosságot látja, a nőt kevésbé – ezen próbál változtatni a Nő az Erőnk csapata, amely nagyon vegyes. Van köztünk mozgáskorlátozott, siket-vak és autizmussal élő személy is – ami viszont közös bennük, hogy a fogyatékossággal élő nők ügye valamennyiüknek fontos.

A Nő az Erőnk története 2020-ban kezdődött, egy véletlennek köszönhetően, alapítói korábban nem is ismerték egymást. Kocsis Nikolett és Ivicsics Borbála egy workshopon találkoztak össze, ahol az egyik feladat az volt, hogy dolgozzanak ki valamilyen eseményötletet. Csoportjuk a nők témáját kapta, így elkezdtek annak mentén ötletelni. „Mindketten fogyatékossággal élünk, így beugrott, hogy a nők témáját szűkíthetnénk a fogyatékossággal élő nőkre. Borinak tetszett a felvetés, azt javasolta, hogy az eseményünk legyen a Fogyatékossággal élő nők napja. Meg is terveztük a projektet, és amikor a workshop véget ért, úgy éreztük, a kezdeményezés túl jó ahhoz, hogy elengedjük. A munkát folytattuk, 2021-ben pedig megtartottuk az eseményt a való életben is, igaz, a járvány miatt akkor még csak online. Ezzel párhuzamosan elindult a Nő az Erőnk kezdeményezés, amivel arra szeretnénk rávilágítani, hogy a nőiesség olyan erő, amit mindenkinek fel kell fedeznie magában, azoknak is, akik fogyatékossággal élnek – mondja Kocsis Nikolett.

Kocsis Nikolett a Nő az Erőnk egyik alapítója. Fotó: Csoszó Gabriella

A 2021-es eseményt négy témakörre fűzték fel, volt szó a karrierről és a munkavállalásról, a nőiességről és az önbizalomról, a párkapcsolatról és a szexualitásról, illetve a fogyatékosságokkal élő nők hazai helyzetéről. Az ezekkel kapcsolatos kerekasztal-beszélgetéseken Pásztory Dóra paralimpiai bajnok úszó, Ivanova Daniela újságíró, Szalay Anna Lilla, a Nem Adom Fel Kávézó munkatársa, Menyhárt Barbara és Czakó Gabriella gyógypedagógusok vettek részt, a moderátori feladatokat Borbála és Nikolett látta el.

Események minden témára

„Az eseményt Zoomon tartottuk, rengeteg érdeklődő volt, emiatt folytatás következett. Volt például olyan piknik, ahol a fogyatékossággal élő nők problémáit beszéltük át. Kevés az ezzel kapcsolatos kutatás. Azt is érzékeltük, hogy Magyarországon nincs olyan szervezet, amelyik ezzel a témával foglalkozik. Csak külön működnek a női, illetve a fogyatékossággal élők szervezetei” – mondja Kocsis Nikolett.

Tavaly a Nő az Erőnk már az Artemisszió Alapítvánnyal közösen, az Erasmus plusz projektév keretében tartotta meg a Fogyatékossággal élő nők napját hibrid formában – személyes jelenlét mellett és online is –, más vendégekkel. Résztvevő volt Földesi Erzsébet és Hruskó Erika fogyatékossággal élő aktivista, Kozma Rita kommunikációs szakember, művésztanár és stílustanácsadó, valamint Császár Angelika, a Nem Adom Fel Alapítvány tapasztalati szakértője.

Új tervek is vannak a tarsolyban, például látják, hogy az ismeretterjesztést minél kisebb korban el kell kezdeni, mert a gyerekek sokkal fogékonyabbak a fogyatékossággal élők ügyére. A tagok a művészetek felé is nyitottak, ez a terület remélhetőleg fókuszban lesz a jövőben is. Felmerültek olyan kényes kérdések is, mint a bántalmazás vagy a fogyatékossággal élő nők gyerekvállalása.

„Ezek már mélyebb rétegek, de ezeket is láthatóvá kell tenni. A fogyatékossággal élő nőknél a szexualitás és a gyerekvállalás kérdése tabu, de ezt is jó lenne fókuszba helyezni. Mert a többség elképzelni is nehezen tudja, hogy ilyen helyzetben is lehet gyereket nevelni. Az egyik nőnapi eseményünkön például elhangzott egy olyan történet, ahol a kismamától megkérdezték: komolyan gondolja-e, hogy gyereket vállal, nem akarja-e megszakítani a terhességét. Pedig egy anya akkor is el tudja látni a gyerekét, ha adott esetben nem lát, nem hall, vagy nem mozog tökéletesen. A kicsik gyerekkora ilyenkor is lehet ugyanolyan, mint a többieké, sőt még pluszt is kaphatnak, elfogadóbbak lehetnek. Érdekes, de ilyen kérdések az édesapákkal kapcsolatban kevésbé merülnek fel, náluk ritkán kérdőjelezik meg, hogy fogyatékossággal élőként alkalmasak-e apának – mondja Kocsis Nikolett. A Nő az Erőnk csapata az ilyen jellegű előítéleteket is szeretné oldani, finomítani.

Nőként a világ

A Nő az Erőnknek tavaly fontos kezdeményezése volt a Nem maradunk láthatatlanok című fotókiállítás megszervezése, amin a résztvevők képekkel és szövegekkel mutatták be a nőiségük megélését. Ezt szintén az Artemisszió Alapítvánnyal közösen tartották meg, a Kesztyűgyár Közösségi Házban.

A Nem maradunk láthatatlanok című kiállítás megnyitója. Fotó: Palotás Ágnes

„A kiállítás egy többalkalmas workshop eredménye volt, tíz-tizenöt résztvevőtől állítottunk ki képeket. A munkák október végére készültek el, a kiállítás pedig november közepén nyílt meg. Hatalmas siker volt, már a megnyitóra is több mint százan jöttek el, és sokan – köztük iskolás csoportok is – érkeztek a következő egy hónapban, egészen a zárásig. Ez minket is nagyon meglepett, nem számítottunk ekkora érdeklődésre” – mondja Kocsis Nikolett.

A kiállított képek közt olyanok is voltak, amiket a Nő az Erőnk siket-vak tagja készített. Őt a csapat mellett az édesanyja segítette, nekik mondta el, mit és hogyan szeretne lefotózni. A közös munkát nagyon élvezte, maximálisan megbízott a társakban. Tárlatvezetést is tartottak látássérülteknek, ugyanis cél volt, hogy a kiállítást fogyatékosságtól függetlenül mindenki élvezhesse. A Braille-írásos táblák mellett különlegesebb elemek is voltak, az egyik résztvevő például saját kötést készített az egyik oszlopra, amit meg lehetett tapintani. A tárlaton kiállították a Nő az Erőnk egyetlen férfitagjának képeit is. „Ő először furcsának találta a női témákat, de a fotózás szeretete által könnyen tudott hozzájuk kapcsolódni és rájuk hangolódni, nagyon különleges nézőpontjai voltak. Szeretnénk, ha a jövőben még több férfi érezné fontosnak, hogy segítse javítani a fogyatékossággal élő nők helyzetét, ez ugyanis mindenkinek érdeke” – emeli ki Kocsis Nikolett.

 

 

Kézenfogva ballagunk – középiskolások egy jó ügyért

Tíz éve fut a Kézenfogva Ballagunk program, amit a Kézenfogva Alapítvány hívott életre annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő fiatalok képzését, munkavállalását a középiskolások is támogatni tudják ballagásuk alkalmából. Egyfajta érzékenyítés is ez a végzős diákok, és rajtuk keresztül a társadalom egésze felé.

Elolvasom

Jókedv és pörgő kerék – a tánc mindenkit összeköt

A tánc felüdít és összeköt, közösséget formál, jótékony hatását a fogyatékossággal élő emberek is érzik. Ez hívta életre a Gördülő Tánccsoportot, amely ma már a kombitánc és a szemléletformáló programok felé is nyitott, vezetője rekreációs táborokat is szervez – nem csak kerekesszékes sorstársaknak, hanem nehéz sorsú embereknek is.

Elolvasom

Fogyatékossággal is versenyképesen

Sok vállalat pusztán azért alkalmaz megváltozott munkaképességű kollégát, hogy ne kelljen rehabilitációs hozzájárulást fizetnie, pedig lehetne ok az is, hogy az inklúzióval a cég saját működését javítsa – az erre való ráébredést próbálja katalizálni a Skilly. Fontos ugyanis, hogy a leendő munkavállalók és a feléjük nyitni próbáló cégek megkapják a szükséges segítséget.

Elolvasom