null

Szolgáltatás, nem szívesség: miről szól a személyi asszisztencia?

Május ötödike az Önálló Életvitel Európai Napja, aminek elengedhetetlen eszköze a személyi asszisztencia. Ennek a szolgáltatásnak a fogalma itthon még kevésbé ismert, ezen szeretne változtatni a Freekey csapata.

A személyi asszisztensek munkakörével azok sincsenek feltétlenül tisztában, akik alkalmazásukkal önállóan élhetnének, önrendelkezésük teljes lehetne. Az ezt segítő rendszereknek a skandináv államokban már több évtizedes múltja van, sokan veszik igénybe Angliában, a szomszédos országok közül pedig Szlovéniában. Nálunk a Freekey fogyatékos és nem fogyatékos személyekből, szakemberekből álló csapata próbálja megismertetni ezt a lehetőséget az emberekkel, próbál tenni azért, hogy a széles körben elérhető legyen.

„Mi hiszünk abban, hogy senkinek nem kell önállónak lennie ahhoz, hogy az életét irányíthassa. Ha ugyanis van személyi asszisztencia, akkor az önálló életvitel azok számára is elérhető, akik korábban csak családjuk, barátaik segítségével tudtak boldogulni a mindennapokban. A személyi asszisztenstől kérhető szolgáltatások a sérüléstől, fogyatékosságtól függően változhatnak. Például van, akinek a hajmosáshoz vagy az étkezéshez kell segítség, míg másoknak a munkába járáshoz és a közlekedéshez, vagy éppen a szabadidős tevékenységek végzéséhez. Azt szoktuk mondani, hogy az asszisztens a kinyújtott kezünk és lábunk. Fontos, hogy aki személyi asszisztenciát vesz igénybe, az maga választhassa ki, kit, mikor és hogyan szeretne alkalmazni” – mondja Ivicsics Bori, a Freekey tagja.

Egyénre szabva

Az önálló életvitel elérését segítő társadalmi vállalkozást Csángó Dániel alapította, aki egy autóbaleset miatt került kerekesszékbe 20 éves korában. Nem csak a lába bénult le, hanem kezeit sem tudja úgy használni, mint előtte, így neki is szüksége van személyi asszisztenciára, az teszi lehetővé, hogy önállóan éljen. Heti néhány órában Ivicsics Bori is igénybe vesz ilyen szolgáltatást, lévén felsővégtag-hiánya miatt ő sem tud megoldani minden feladatot. Viszont ápolásra egyiküknek sincs szüksége, az önrendelkezésükhöz tökéletesen elég a személyi asszisztencia. Ezt szeretnék sorstársaikban is tudatosítani.

„A célunk az, hogy a fogyatékossággal élő emberek tudatosan vegyenek igénybe személyi asszisztenciát, felkészült munkáltatókká váljanak. Ennek érdekében beszélgetéseket, képzéseket is szervezünk. Például fontos, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy a személyi asszisztencia nem egészségügyi munka, így végzéséhez külön képzettség sem kell. Csak arra van szükség, hogy aki ilyen feladatokat lát el, az empatikus és kellően együttműködő legyen, tiszteletben tartsa a »munkáltatója« kéréseit, kívánságait, azokat ne bírálja felül. El kell választani a személyi asszisztenciát a nálunk is működő támogató szolgálatoktól is, azok ugyanis csak hétköznap, munkaidőben érhetők el, így nem minden esetben lehet hozzájuk fordulni. Főleg mert azok, akik ilyen szolgáltatást igényelnének, gyakran maguk is napi nyolc órában dolgoznak, és értelemszerűen nem akarnak szabadságot kivenni amiatt, hogy egyes tevékenységeket az asszisztens közreműködésével elvégezhessenek” – emeli ki Ivicsics Bori.

Kell a kapcsolat

A Freekey csapatának tagja Kalász Vera is, aki autóbalesete óta használ kerekesszéket, neki is célja az, hogy a fogyatékossággal élő emberek a társadalom megbecsült, azonos jogokkal rendelkező tagjai legyenek. „Ennek érdekében egy nemzetközi csoport munkájába is bekapcsolódtunk, annak ernyője alatt rendszeresen egyeztetünk a témával kapcsolatos kérdésekről. Készült például egy olyan dokumentum, ami a személyi asszisztenciával kapcsolatos tévhiteket igyekszik eloszlatni. Például ilyen kérdés az, hogy lehet-e személyi asszisztensként szülőt, nagyszülőt vagy élettársat, párt alkalmazni. Ez nem ideális, ugyanis vannak helyzetek, amikor ez akár problémát is okozhat” – emeli ki Kalász Vera.

A Freekey az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karával is együttműködik, velük vannak közös kutatásaik, programjaik belföldön is. Kooperálnak más szakemberekkel, állami szervekkel, civil szervezetekkel és magánszemélyekkel is annak érdekében, hogy a személyi asszisztencia itthon is ismert és elfogadott lehessen.

„Arra is rá szeretnénk mutatni, hogy a fogyatékossággal élő gyerekeket nem szabad rejtegetni”

A Csodacsoport ötlete hat éve fogalmazódott meg néhány anyukában egy példátlan összefogás nyomán, ma pedig már alapítványként működnek és sérült gyerekeket, intézményeket támogatnak. Segítették már több mint 300 gyermek fejlesztését, a Magyar Mentőmotor Alapítvány és Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat gyűjtését, a Debreceni Egyetem gyermekklinikáján pedig nekik köszönhetően készülhetett el egy jól felszerelt rehabilitációs szoba.

Elolvasom

„Azt szeretnénk, hogy amit az ép hallású gyerekek megkaphatnak a focitól, azt megkaphassák a hallássérültek is”

Családi koprodukciónak és a véletlenek szerencsés egybeesésének köszönhetően jött létre az Ezüstcipő Focisuli Alapítvány, aminek berkein belül ma már közel ötven hallássérült gyerek rúgja a labdát heti rendszerességgel. Úgy tűnik, az ifjoncokra az idei szezonban egy egészen komoly feladat is vár: közülük kerülhetnek ki azok, akik a Bajnokok Ligájának lebonyolítását labdaszedőként segíthetik.

Elolvasom

„Az információhoz való hozzáférés ma a legnagyobb esély”

Sok éve segíti a vak és gyengénlátó emberek életét az Informatika a Látássérültekért Alapítvány, amely egyebek mellett szoftverekkel, hardverekkel, képzésekkel, internetes akadálymentesítéssel foglalkozik. Ezek megjelenése elképesztő mértékű előrelépést jelentett az érintettek életében, meglétüket többségük fontosabbnak tartja, mint a mobilitással kapcsolatos akadálymentesítést.

Elolvasom