null

Szolgáltatás, nem szívesség: miről szól a személyi asszisztencia?

Május ötödike az Önálló Életvitel Európai Napja, aminek elengedhetetlen eszköze a személyi asszisztencia. Ennek a szolgáltatásnak a fogalma itthon még kevésbé ismert, ezen szeretne változtatni a Freekey csapata.

A személyi asszisztensek munkakörével azok sincsenek feltétlenül tisztában, akik alkalmazásukkal önállóan élhetnének, önrendelkezésük teljes lehetne. Az ezt segítő rendszereknek a skandináv államokban már több évtizedes múltja van, sokan veszik igénybe Angliában, a szomszédos országok közül pedig Szlovéniában. Nálunk a Freekey fogyatékos és nem fogyatékos személyekből, szakemberekből álló csapata próbálja megismertetni ezt a lehetőséget az emberekkel, próbál tenni azért, hogy a széles körben elérhető legyen.

„Mi hiszünk abban, hogy senkinek nem kell önállónak lennie ahhoz, hogy az életét irányíthassa. Ha ugyanis van személyi asszisztencia, akkor az önálló életvitel azok számára is elérhető, akik korábban csak családjuk, barátaik segítségével tudtak boldogulni a mindennapokban. A személyi asszisztenstől kérhető szolgáltatások a sérüléstől, fogyatékosságtól függően változhatnak. Például van, akinek a hajmosáshoz vagy az étkezéshez kell segítség, míg másoknak a munkába járáshoz és a közlekedéshez, vagy éppen a szabadidős tevékenységek végzéséhez. Azt szoktuk mondani, hogy az asszisztens a kinyújtott kezünk és lábunk. Fontos, hogy aki személyi asszisztenciát vesz igénybe, az maga választhassa ki, kit, mikor és hogyan szeretne alkalmazni” – mondja Ivicsics Bori, a Freekey tagja.

Egyénre szabva

Az önálló életvitel elérését segítő társadalmi vállalkozást Csángó Dániel alapította, aki egy autóbaleset miatt került kerekesszékbe 20 éves korában. Nem csak a lába bénult le, hanem kezeit sem tudja úgy használni, mint előtte, így neki is szüksége van személyi asszisztenciára, az teszi lehetővé, hogy önállóan éljen. Heti néhány órában Ivicsics Bori is igénybe vesz ilyen szolgáltatást, lévén felsővégtag-hiánya miatt ő sem tud megoldani minden feladatot. Viszont ápolásra egyiküknek sincs szüksége, az önrendelkezésükhöz tökéletesen elég a személyi asszisztencia. Ezt szeretnék sorstársaikban is tudatosítani.

„A célunk az, hogy a fogyatékossággal élő emberek tudatosan vegyenek igénybe személyi asszisztenciát, felkészült munkáltatókká váljanak. Ennek érdekében beszélgetéseket, képzéseket is szervezünk. Például fontos, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy a személyi asszisztencia nem egészségügyi munka, így végzéséhez külön képzettség sem kell. Csak arra van szükség, hogy aki ilyen feladatokat lát el, az empatikus és kellően együttműködő legyen, tiszteletben tartsa a »munkáltatója« kéréseit, kívánságait, azokat ne bírálja felül. El kell választani a személyi asszisztenciát a nálunk is működő támogató szolgálatoktól is, azok ugyanis csak hétköznap, munkaidőben érhetők el, így nem minden esetben lehet hozzájuk fordulni. Főleg mert azok, akik ilyen szolgáltatást igényelnének, gyakran maguk is napi nyolc órában dolgoznak, és értelemszerűen nem akarnak szabadságot kivenni amiatt, hogy egyes tevékenységeket az asszisztens közreműködésével elvégezhessenek” – emeli ki Ivicsics Bori.

Kell a kapcsolat

A Freekey csapatának tagja Kalász Vera is, aki autóbalesete óta használ kerekesszéket, neki is célja az, hogy a fogyatékossággal élő emberek a társadalom megbecsült, azonos jogokkal rendelkező tagjai legyenek. „Ennek érdekében egy nemzetközi csoport munkájába is bekapcsolódtunk, annak ernyője alatt rendszeresen egyeztetünk a témával kapcsolatos kérdésekről. Készült például egy olyan dokumentum, ami a személyi asszisztenciával kapcsolatos tévhiteket igyekszik eloszlatni. Például ilyen kérdés az, hogy lehet-e személyi asszisztensként szülőt, nagyszülőt vagy élettársat, párt alkalmazni. Ez nem ideális, ugyanis vannak helyzetek, amikor ez akár problémát is okozhat” – emeli ki Kalász Vera.

A Freekey az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karával is együttműködik, velük vannak közös kutatásaik, programjaik belföldön is. Kooperálnak más szakemberekkel, állami szervekkel, civil szervezetekkel és magánszemélyekkel is annak érdekében, hogy a személyi asszisztencia itthon is ismert és elfogadott lehessen.

„Ha az állásinterjún szóba kerül a gyerek fogyatékossága, egyből elköszönnek a munkaadók”

A sérült vagy fogyatékossággal élő édesanyák még részmunkaidőben is nehezen tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, és gyakori probléma náluk az is, hogy csak a gyereküknek élnek, saját kikapcsolódásukra, feltöltődésükre nem szívesen szánnak időt – pedig ez a gyerekeknek is érdeke lenne. Az érintettek helyzetén próbál javítani a Találj Magadra Egyesület.

Elolvasom

„Érintett szülőként tisztában vagyunk azzal, mit jelenthet egy sérült gyerek fejlesztése”

Gyógytornászokkal, gyógypedagógusokkal, logopédusokkal és más szakemberekkel próbálja segíteni a rehabilitációra szoruló gyerekek szüleit a pécsi Borsóház, amelynek neve sokaknak Zente, az SMA-ban érintett kisfiú fejlesztése miatt lehet ismerős. Az intézmény alapítói saját tapasztalatból tudják, hogy mennyire nehéz helyzetben vannak az érintett családok, emiatt szeretnének alapítványként is mellettük lenni.

Elolvasom

„A szexuális visszaéléseknél mérlegelésnek egyáltalán nincs helye”

A fogyatékossággal élő emberek az átlagosnál védtelenebbek az abúzussal és a megfélemlítéssel szemben, különösen igaz ez az értelmi sérült, autista személyekre. Esetükben nem csak felismerni, hanem orvosolni is nehezebb az ilyen problémákat. Erre kínál válaszokat a Kézenfogva Alapítvány hamarosan induló programja, amelynek alapelemeit már évtizedekkel ezelőtt kidolgozta és kipróbálta a civil szervezet.

Elolvasom