null

Tehetség: másként

Ékszerek és hajpántok, kulcstartók és karácsonyi díszek, festmények – csak néhány azon kézműves termékek közül, amelyeket a Tehetség másként alkotói készítenek. A tagok fogyatékossággal élnek, többségük vak vagy gyengén látó, egyikük tartós betegséggel él. Miképp kapott kedvet a fiatal csapat ehhez a tevékenységhez?

Másfél éve indult a Tehetség másként története, melynek tagjai mind fogyatékossággal vagy tartós betegséggel élnek. A kézműves vállalkozás ékszereket, hajpántokat, könyvjelzőket, gyertyatartókat és dísztárgyakat, hűtőmágneseket készít. „Öten vagyunk vakok vagy gyengén látók, a hatodik tagunk neurofibrómatózissal él. Ez azt jelenti, hogy a testén mindenhol fibrómák, daganatszerű képetek jelennek meg, ami időnként fájdalommal jár, de kezelhető gyógyszerrel. Van egy önkéntes segítőnk is, Norina, aki a munkánkból befolyó pénzből semmit sem kér. Plusz kiadást – a termékeink alapanyain túl – csak a webshopunk üzemeltetése jelent. Ott az alkotókat minden terméknél bemutatjuk, fontosnak tartjuk, hogy a vásárlóink lássák, kik vagyunk, mit csinálunk” – mondja Sükösd Csilla, aki a csapat tagjaként ásványkarkötőket és nyakláncokat készít. Ehhez még a járvány idején kapott kedvet, amikor sehova sem mehetett. Azt érezte, megőrül otthon, muszáj valamit tennie, innen jött a kézműveskedés.

Fotó: Tehetség másként

„Tudtam, hogy Zsófi – ő él neurofibrómatózissal – már évek óta foglalkozik ilyesmivel, de csak kedvtelésből. Ő főként festményeket készít vászonra, házakat barkácsol. A többiek később tanultak meg kézműveskedni, amikor kitaláltuk, hogy szeretnénk ezzel foglalkozni. Közülük ketten az általános iskolában voltak osztálytársaim, hozzám hasonlóan vakok. Az új alkotókat már Norina hozta saját ismeretségi köréből. Őt még gimnazistaként ismertem meg, a tanulásban segített engem gyógypedagógusként, a kapcsolat pedig az érettségi után is megmaradt” – meséli Csilla.

Érkeznek az ötletek

A vállalkozásnak külön műhelye még nincs, egyelőre mindenki otthon dolgozik, illetve néha abban a fővárosi lakásban, ahol amúgy ketten közösen laknak. A tagok termékeiket is ide küldik el, innen intézik a webshop rendeléseinek kiszállítását.

A csapat nagyon kreatív, folyamatosan születnek az új ötletek. „Én például Zsófival szoktam hobbiboltokba járni. A menetrend általában az, hogy ő látóként elmeséli nekem, miket lehet kapni, nekem pedig mindig eszembe jut, miből mit lehetne csinálni. Ezt követően mindent el tudok készíteni egyedül, csak a színválasztásban kell segítség. Ha az megvan, akkor Braille-írással feliratozzuk a zacskókat, és onnantól kezdve tudom kombinálni a színeket” – mondja Csilla. A Tehetség másként alkotói az idei karácsonyra is készülnek, a szokásos termékek mellett alkottak és alkotnak karácsonyfadíszeket, dekorációkat, adventi koszorúkat is.

Fotó: Tehetség másként

Kicsiből nagyok

A csapat eleinte csak néhány tárgyat készített és árult, de kínálatuk folyamatosan bővült, ma már több mint 5 ezer termékük van. A vevők nem azért vásárolnak tőlük, mert tudják, hogy fogyatékossággal élnek, hanem elsősorban azért, mert tetszik nekik a munkájuk. Az alkotók vásárokba is járnak, igyekeznek mindig olyan helyszínekre menni, ahol nem túl drága a helypénz, de viszonylag sokan vannak. Voltak például egy kecskeméti piacon, de jártak Diósdon, kipróbálták a Gozsdu-udvar kézművesvásárát is. Csilla tiktokozni is szokott, nemrég pedig megkereste egy rendezvényszervező hölgy, aki abban segített nekik, hogy december elején részt vehessenek egy háromnapos karácsonyi vásáron.

„A vásárokban néha nehéz, mert nem mindig tudjuk eldönteni, ki érkezik hozzánk, így nem feltétlen tudjuk, hogyan kell köszönni. De találtunk megoldást erre is: ha fiatalok lépnek az asztalunkhoz, akkor a segítőnk a könyökünket érinti meg, míg ha idősebbek, akkor a vállunkat. Így egyből tudjuk, hogy tegeződve vagy magázódva kell-e köszönnünk. Ezzel el lehet kerülni, hogy »beleköszönjünk a semmibe«, és kellemetlen helyzetbe kerüljünk” – mondja Csilla.

A csapat a közösségi médiában is aktív, látszik, hogy az ünnepeket már nagyon várják. Fontosnak tartják, hogy kommunikáljanak, vevőikkel folyamatosan kapcsolatban legyenek, kikérjék a véleményüket. Tartottak Black Fridayt is, de azt is másképp: nem akcióztak, hanem óránként más ajánlatokat adtak.

Fotó: Tehetség másként

 

„Ha az állásinterjún szóba kerül a gyerek fogyatékossága, egyből elköszönnek a munkaadók”

A sérült vagy fogyatékossággal élő édesanyák még részmunkaidőben is nehezen tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, és gyakori probléma náluk az is, hogy csak a gyereküknek élnek, saját kikapcsolódásukra, feltöltődésükre nem szívesen szánnak időt – pedig ez a gyerekeknek is érdeke lenne. Az érintettek helyzetén próbál javítani a Találj Magadra Egyesület.

Elolvasom

„Érintett szülőként tisztában vagyunk azzal, mit jelenthet egy sérült gyerek fejlesztése”

Gyógytornászokkal, gyógypedagógusokkal, logopédusokkal és más szakemberekkel próbálja segíteni a rehabilitációra szoruló gyerekek szüleit a pécsi Borsóház, amelynek neve sokaknak Zente, az SMA-ban érintett kisfiú fejlesztése miatt lehet ismerős. Az intézmény alapítói saját tapasztalatból tudják, hogy mennyire nehéz helyzetben vannak az érintett családok, emiatt szeretnének alapítványként is mellettük lenni.

Elolvasom

„A szexuális visszaéléseknél mérlegelésnek egyáltalán nincs helye”

A fogyatékossággal élő emberek az átlagosnál védtelenebbek az abúzussal és a megfélemlítéssel szemben, különösen igaz ez az értelmi sérült, autista személyekre. Esetükben nem csak felismerni, hanem orvosolni is nehezebb az ilyen problémákat. Erre kínál válaszokat a Kézenfogva Alapítvány hamarosan induló programja, amelynek alapelemeit már évtizedekkel ezelőtt kidolgozta és kipróbálta a civil szervezet.

Elolvasom