null

Túl az iskolán – az autizmus a munkahelyen is kihívást jelent

Az autizmussal élő fiatalok életében azok a mindennapi feladatok is kihívást jelenthetnek, amelyek normál idegrendszeri fejlődésnél fel sem tűnnek, megoldásuk nem igényel különösebb erőfeszítést. Ráadásul nekik az iskolán túl is szükségük van készségfejlesztésre, amihez felnőtt korban nem kapnak segítséget. Ezt szeretné megadni az Aura Autistákat Támogató Közhasznú Egyesület, amelynek célja az érintettek önálló életvitelének segítése, annak támogatása, hogy munkavállalásuk elé ne gördüljenek olyan akadályok, amelyek amúgy legyőzhetőek.

Mint sok civil szervezetet, úgy az autista fiatalokat és felnőtteket támogató Aura Egyesületet is érintett gyerekek szülei hozták létre. A 2002-es induláskor kitűzött cél volt, hogy a fiatalok a tanulmányok lezártával is boldoguljanak, találják meg a helyüket a magánéletben és a munka világában. „A gyerekeink többsége »normál« iskolába járt, szakiskolát csak a kisebb részük végzett. Továbbtanulásra abban az időben nem igazán volt mód, és még azok is nehezen találtak munkát, akik szakiskolába jártak. Mivel az autizmussal élőknél a kapcsolatépítés hatalmas kihívás, a tanulmányok lezártával – az iskolai ismeretségek elvesztésével – barátkozásra sem nyílt lehetőség. Ennek eredményeképp a gyerekeink teljesen beszorultak a családi környezetbe. Szülőként az volt a legnagyobb aggodalmunk – és ez ma is komoly félelme a szülőknek –, hogy mi lesz a gyerekükkel felnőttként, hogy fognak a világban boldogulni hosszabb távon” – mondja Vadasné Tóth Mária, az Aura Egyesület elnöke.

Programok garmadája

Az egyesület először egy szabadidős klubot hozott létre, aminek programjait vasárnaponként tartották, a fiatalok azóta is folyamatosan találkoznak ezen a napon. Jelenleg az Aurának közel 300 tagja van, a tevékenységek köre is megszaporodott, igazodik az érintettek korához, szükségleteihez. „Mivel a mi gyerekeink már felnőttek, az egyesületi tagok között vannak olyanok, amik már elmúltak húsz, vagy akár harmincévesek. Mellettük vannak olyan fiataljaink is, akik nagyon jó intellektussal bírnak, autizmus zavarukat nem is ismerték föl gyerekkorukban. Az csak a továbbtanuláskor került felszínre, amikor már ezerféle kihívásnak kellett egyszerre megfelelniük, megszűnt a kiszámíthatóság, ami autizmusnál komoly probléma. Zömében középiskolákból kikerülő fiatalok járnak hozzánk, ők is részt vehetnek a programjainkon” – mondja Vadas Mária.

Az Aura vasárnapi foglalkozásai nagyon sokszínűek, szerveznek például túrákat, közös múzeum- és színházlátogatásokat. Lehet náluk társasjátékozni is, hétköznap pedig elérhető a Fórum Színház drámafoglalkozás, az Autista Akadémia, nem utolsó sorban pedig egy kiscsoportos fotós és videós képzés. Ezt a fiatalok nagyon szeretik, mert segítségével gyakorolhatják az önkifejezést is. Ráadásul az ott megszerzett tudást és kooperációs készségeket a munka világában is hasznosítani tudják. Van az egyesületnél autista fiatalokra szabott munkakompetencia-fejlesztés is, ami alapvetően az angol nyelvű társalgásra és az informatikára irányul. Van külön jogismereti program, és elérhető egyebek mellett művészetterápiás foglalkozás is. Az egyesület tagjai énekelhetnek és verselhetnek az AutizMuzsika Alapítvány előadóművészeti kórusában, megmutathatják magukat a közönségnek is.

Fotó: Aura Autistákat Támogató Közhasznú Egyesület

Hétköznap, munkaidő után működtet az egyesület önismereti csoportokat is, általában valamilyen tematika – például párkapcsolat vagy érdekérvényesítés – mentén. Az önismeret az autizmussal élő fiataloknál különösen fontos, a legtöbbjük ugyanis már gyerekként sok bántást kap a kortársaiktól és sajnos a felnőttektől is, aminek az okát nem értik.

Ajtó a munka világára

Az egyesület nem csak szabadidős programokat szervez az érintetteknek, hanem segít abban is, hogy lerakhassák önálló életük alapját – aminek alapvető eleme a munka. Ez azért fontos, mert az autizmussal élő fiatalok nagyon szeretnének dolgozni, ugyanolyan adófizető állampolgárok lenni, mint a kortársaik, de erre kevésbé kapnak lehetőséget. Emiatt az Aura 2010-ben elindított egy olyan programot, amit kifejezettem az autizmus spektrum zavarra dolgoztak ki. A foglalkozásrehabilitációs program ma is tart, tizenhárom év alatt közel 170 fiatalnak segítettek munkát találni.

„Nagyjából 30 százalékuk dolgozik védett, 70 százalékuk pedig nyílt munkahelyen. Esetükben fontos, hogy az állásokat nem csak megkapták, hanem a felkészítésnek, a mentorálásnak és az utánkövetésnek köszönhetően meg is tudták tartani. Ez nagy dolog, mert a spektrumzavarra jellemző sajátos viselkedés miatt – főleg, ha a munkaadó nincs tisztában azzal, hogy az alkalmazott autizmussal él –, az érintettek gyorsan elvesztik a munkájukat, vagy eleve fel sem veszik őket. A mi módszerünk a munkáltatóknak is biztonságot ad. Tudják, hogy akit mi ajánlunk, az alkalmas a nyílt munkaerőpiaci munkavégzésre, képességeiket előre felmérjük, és fel is készítjük őket a munkavállalásra. Sokakat egyénileg is mentorárunk, majd közösen keresünk olyan munkahelyet, ami a képességeknek a leginkább megfelel. Emellett rendelkezésükre állunk a befogadó munkahelyeknek, kérdésekkel ők is fordulhatnak hozzánk. Segítjük a HR-es kollégákat is, részt veszünk a toborzás- és a kiválasztás folyamatában, felkészítjük őket az autizmusbarát interjúkra” – emeli ki Vadas Mária.

Képességhez igazítva

Jelenleg az egyesületnek fontos partnere az Országos Bírósági Hivatal, ahol az autizmussal élő munkavállalók elsősorban az iratokat érkeztetik, illetve a Cégbíróság, ahol jelenleg egy fiataljuk dolgozik. Jelen van az Aura a Budai Központi Kerületi Bíróságon is, ahol épületen belül szállítják az iratokat a fiataljaik. Többen is dolgoznak pénzügyi vonalon az IBM-nél, a legújabb partner pedig a MOL Nyrt., ahol informatikusként vállal munkát több autizmussal élő fiatal. Remek kapcsolatban vannak a Magyar Postával is, ahol 14 tagjuk dolgozik, elsősorban a logisztikai és a HR-részlegen, illetve levélkihordóként. A vállalat nagyon jól felkészült a fogadásukra, tartott belső edukációs programokat is, figyel a rendszeres szemléletformálásra. Ez fontos ahhoz, hogy az autizmussal élő munkavállalók megfelelő környezetbe érkezhessenek.

„Ha az állásinterjún szóba kerül a gyerek fogyatékossága, egyből elköszönnek a munkaadók”

A sérült vagy fogyatékossággal élő édesanyák még részmunkaidőben is nehezen tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, és gyakori probléma náluk az is, hogy csak a gyereküknek élnek, saját kikapcsolódásukra, feltöltődésükre nem szívesen szánnak időt – pedig ez a gyerekeknek is érdeke lenne. Az érintettek helyzetén próbál javítani a Találj Magadra Egyesület.

Elolvasom

„Érintett szülőként tisztában vagyunk azzal, mit jelenthet egy sérült gyerek fejlesztése”

Gyógytornászokkal, gyógypedagógusokkal, logopédusokkal és más szakemberekkel próbálja segíteni a rehabilitációra szoruló gyerekek szüleit a pécsi Borsóház, amelynek neve sokaknak Zente, az SMA-ban érintett kisfiú fejlesztése miatt lehet ismerős. Az intézmény alapítói saját tapasztalatból tudják, hogy mennyire nehéz helyzetben vannak az érintett családok, emiatt szeretnének alapítványként is mellettük lenni.

Elolvasom

„A szexuális visszaéléseknél mérlegelésnek egyáltalán nincs helye”

A fogyatékossággal élő emberek az átlagosnál védtelenebbek az abúzussal és a megfélemlítéssel szemben, különösen igaz ez az értelmi sérült, autista személyekre. Esetükben nem csak felismerni, hanem orvosolni is nehezebb az ilyen problémákat. Erre kínál válaszokat a Kézenfogva Alapítvány hamarosan induló programja, amelynek alapelemeit már évtizedekkel ezelőtt kidolgozta és kipróbálta a civil szervezet.

Elolvasom