null

A Jeli Arborétum a kerekesszékeseknek és a vakoknak sem állja útját

Különleges növények, egyedi textúrák, színek és illatok, ritka és védett madárfajok, mindez teljesen akadálymentesen. A Jeli Arborétum bebizonyította, amit sokan lehetetlennek tartottak: hogy a természetjárást fogyatékkal élő emberek is élvezhetik. A Vas megyei kert vakokat és gyengénlátókat, kerekesszékeseket egyaránt szívesen fogad, tanösvényei senkinek sem jelentenek akadályt.

Meglepő kép fogadja a Jeli Arborétumba érkező turistát, aki a főútról letérve, pár száz métert autózva a kert bejáratához ér: szinte egymást érik a mozgáskorlátozott parkolóhelyet jelző táblák, akadálymentes parkolók, a figyelmesség zavarba ejtő az erdő közepén. Nem volt ez mindig így, az arborétumot két ütemben akadálymentesítették. Az első lépés 2014-ben történt, amikor a Szombathelyi Erdészeti Zrt. egy 800 méteres szakaszt adott át taktilis burkolattal, Braille-írással ellátott táblákkal. A látássérülteket azóta audioguide készülékek is segítik a tájékozódásban, amelyeket a pénztárnál tudnak átvenni. A belépés előtt a használatukat is bemutatják, bár az igen egyszerű, lévén az eszközt vak emberek segítségével fejlesztették és teszteltették.

„A tanösvény tábláinak bal oldalán Braille-írással található egy szám, amit be kell írni a készülékbe, majd meg kell nyomi az ok gombot. Ezt követően el is indul a narráció. Az audioguide-ot azért tartottuk fontosnak, mert tudjuk: a fiatal vakok nem szívesen tanulják meg a Braille-írást, a modern eszközök és alkalmazások miatt nincs is rá szükségük” – mondja Ruborits Tamás, a Jeli Arborétum vezetője.

A pozitív visszajelzések után 2016-ban bővítették a tanösvényt, hosszát megtoldották 660 méterrel, bővítették a parkot új növényekkel is. Ekkor készült el a lombkoronasétány előtti híd is, amelynek faszerkezetén a kerekesszékes látogatók is át tudnak gurulni. Mivel alatta egy kisebb völgy bújik meg, ezt a lombkoronák magasságában tehetik, így ők is átélhetik a lombkoronasétány nyújtotta élményt. A 102 hektáron elterülő kertben sok egyéb különlegesség is látható. Vannak például rododendronok és a hortenziák, utóbbiból 1200 tő. Megtekinthetők itt liliomfák is, alattuk pedig 15 ezer tő nárcisz, ami tavasszal virít.

Tapintani kötelező?

A látogatóknak hatalmas élmény a növények megtapintása, megszaglása, ami a kert fenntartóinak sincs ellenére, sőt. „Korábban az arborétumok hitvallása az volt, hogy az útról letérni nem szabad, a növényeket megfogni nem szabad. Mi ezen túlléptünk, kifejezetten javasoljuk, hogy az általunk kijelölt növényeket – nincsenek köztük szúrósak – a látogatók érintsék meg, szimatolják meg” – mondja Ruborits Tamás. Ezzel nem tesznek bennük kárt, de jobban megismerhetik őket – nem csak a vakok, hanem az épek is.

Az arborétum munkatársai sok pozitív visszajelzést kapnak a fogyatékkal élő emberek szervezetitől, ami plusz erőt ad nekik, jól esik látniuk, hogy a természetjárásba a vak- és gyengénlátó embereket is be tudták vonni. „Úgy szoktam mondani, hogy ez a szívek zöldítése, ami nagyon fontos. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. mottója is ezt üzeni: mi azt valljuk, hogy az állami erdők nyitva állnak a természetszeretők előtt. Ebbe pedig mindenkit beértünk, függetlenül attól, hogy esetleg valamilyen fogyatékossággal él” – emeli ki az arborétum vezetője.

Székkel vagy nélküle

A kertet ma már nagyon sokan felkeresik, fiatalok és idősek egyaránt. „Olyan látogatóink is vannak, akik valamilyen szinten tudnak járni, de a hosszabb kirándulásokon kényelmesebb számukra a kerekesszék. Mivel a tanösvény mentén rengeteg padot is elhelyeztünk, az útvonal azok körében is népszerű, akik tudnak sétálni, de hosszabb utakra csak akkor merészkednek, ha közben le tudnak pihenni. Érkeznek hozzánk babakocsis családok is, akik egyszerűen csak nem szeretnék a babát végigzötyögtetni a köves, gyökerekkel szabdalt erdei utakon” – mondja Ruborits Tamás.

Az arborétumot a fogyatékkal élő emberek – fölmutatva az ehhez szükséges igazolványukat – térítésmentesen kereshetik fel, függetlenül attól, hogy vakok vagy gyengénlátók, hallássérültek, értelmi akadályozottsággal élők vagy mozgáskorlátozottak. Ha szervezett csoportban érkeznek, akkor kísérőik is térítésmentesen tekinthetik meg a kertet. Nincsenek kitiltva az arborétumból a segítő- és munkakutyák sem, az érintettek azokat is bátran magukkal vihetik – a hobbiállatokkal viszont nem szabad bemenni természetvédelmi okok miatt.

Végtaghiányos mesehős, akinek története mindenkinek ismerős

A Csodabogár című mesekönyv végtaghiányos főhősén keresztül mutat rá az egymás felé való nyitottság fontosságára Kiss Judit Ágnes, akinek kötete több díjat is elnyert. A József Attila-díjas költő, író, tanár A Végtaghiányos Gyerekekért Alapítvány felkérésére írta meg mesekönyvét, de nem csak a végtaghiányos kicsiket és azok családját szólította meg vele.

Elolvasom

Minőség és érzékenyítés – avagy kézműves csoki a karácsonyfa alatt

A karácsonyfa alá gyakran kerülnek kézműves termékek és élményajándékok, sokan figyelnek arra is, hogy azokat kik készítik el és kik nyújtják. Ez is közrejátszik abban, hogy az ünnepek előtti időszak a megszokottnál mozgalmasabb a BeSweet csokoládémanafuktúra életében. Milyenek ilyenkor a mindennapok a fogyatékossággal élő kollégáknak munkát adó üzem életében?

Elolvasom

Szülőként feldolgozni: a végtaghiány csak a gyerekeknek lehet természetes

Míg a veleszületett végtaghiányt a gyerekek jellemzően természetesnek veszik és nem okoz számukra elakadást, addig szüleik traumaként élhetik meg az ilyen helyzetet, nehezen dolgozhatják azt fel – emiatt is szervez számukra segítő foglalkozásokat A Végtaghiányos Gyermekekért Alapítvány. Az érintett szülők nehézségeiről Szél Dávid tanácsadó szakpszichológussal beszélgettünk, aki az alapítvány programjában is közreműködik.

Elolvasom