null

A Jeli Arborétum a kerekesszékeseknek és a vakoknak sem állja útját

Különleges növények, egyedi textúrák, színek és illatok, ritka és védett madárfajok, mindez teljesen akadálymentesen. A Jeli Arborétum bebizonyította, amit sokan lehetetlennek tartottak: hogy a természetjárást fogyatékkal élő emberek is élvezhetik. A Vas megyei kert vakokat és gyengénlátókat, kerekesszékeseket egyaránt szívesen fogad, tanösvényei senkinek sem jelentenek akadályt.

Meglepő kép fogadja a Jeli Arborétumba érkező turistát, aki a főútról letérve, pár száz métert autózva a kert bejáratához ér: szinte egymást érik a mozgáskorlátozott parkolóhelyet jelző táblák, akadálymentes parkolók, a figyelmesség zavarba ejtő az erdő közepén. Nem volt ez mindig így, az arborétumot két ütemben akadálymentesítették. Az első lépés 2014-ben történt, amikor a Szombathelyi Erdészeti Zrt. egy 800 méteres szakaszt adott át taktilis burkolattal, Braille-írással ellátott táblákkal. A látássérülteket azóta audioguide készülékek is segítik a tájékozódásban, amelyeket a pénztárnál tudnak átvenni. A belépés előtt a használatukat is bemutatják, bár az igen egyszerű, lévén az eszközt vak emberek segítségével fejlesztették és teszteltették.

„A tanösvény tábláinak bal oldalán Braille-írással található egy szám, amit be kell írni a készülékbe, majd meg kell nyomi az ok gombot. Ezt követően el is indul a narráció. Az audioguide-ot azért tartottuk fontosnak, mert tudjuk: a fiatal vakok nem szívesen tanulják meg a Braille-írást, a modern eszközök és alkalmazások miatt nincs is rá szükségük” – mondja Ruborits Tamás, a Jeli Arborétum vezetője.

A pozitív visszajelzések után 2016-ban bővítették a tanösvényt, hosszát megtoldották 660 méterrel, bővítették a parkot új növényekkel is. Ekkor készült el a lombkoronasétány előtti híd is, amelynek faszerkezetén a kerekesszékes látogatók is át tudnak gurulni. Mivel alatta egy kisebb völgy bújik meg, ezt a lombkoronák magasságában tehetik, így ők is átélhetik a lombkoronasétány nyújtotta élményt. A 102 hektáron elterülő kertben sok egyéb különlegesség is látható. Vannak például rododendronok és a hortenziák, utóbbiból 1200 tő. Megtekinthetők itt liliomfák is, alattuk pedig 15 ezer tő nárcisz, ami tavasszal virít.

Tapintani kötelező?

A látogatóknak hatalmas élmény a növények megtapintása, megszaglása, ami a kert fenntartóinak sincs ellenére, sőt. „Korábban az arborétumok hitvallása az volt, hogy az útról letérni nem szabad, a növényeket megfogni nem szabad. Mi ezen túlléptünk, kifejezetten javasoljuk, hogy az általunk kijelölt növényeket – nincsenek köztük szúrósak – a látogatók érintsék meg, szimatolják meg” – mondja Ruborits Tamás. Ezzel nem tesznek bennük kárt, de jobban megismerhetik őket – nem csak a vakok, hanem az épek is.

Az arborétum munkatársai sok pozitív visszajelzést kapnak a fogyatékkal élő emberek szervezetitől, ami plusz erőt ad nekik, jól esik látniuk, hogy a természetjárásba a vak- és gyengénlátó embereket is be tudták vonni. „Úgy szoktam mondani, hogy ez a szívek zöldítése, ami nagyon fontos. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. mottója is ezt üzeni: mi azt valljuk, hogy az állami erdők nyitva állnak a természetszeretők előtt. Ebbe pedig mindenkit beértünk, függetlenül attól, hogy esetleg valamilyen fogyatékossággal él” – emeli ki az arborétum vezetője.

Székkel vagy nélküle

A kertet ma már nagyon sokan felkeresik, fiatalok és idősek egyaránt. „Olyan látogatóink is vannak, akik valamilyen szinten tudnak járni, de a hosszabb kirándulásokon kényelmesebb számukra a kerekesszék. Mivel a tanösvény mentén rengeteg padot is elhelyeztünk, az útvonal azok körében is népszerű, akik tudnak sétálni, de hosszabb utakra csak akkor merészkednek, ha közben le tudnak pihenni. Érkeznek hozzánk babakocsis családok is, akik egyszerűen csak nem szeretnék a babát végigzötyögtetni a köves, gyökerekkel szabdalt erdei utakon” – mondja Ruborits Tamás.

Az arborétumot a fogyatékkal élő emberek – fölmutatva az ehhez szükséges igazolványukat – térítésmentesen kereshetik fel, függetlenül attól, hogy vakok vagy gyengénlátók, hallássérültek, értelmi akadályozottsággal élők vagy mozgáskorlátozottak. Ha szervezett csoportban érkeznek, akkor kísérőik is térítésmentesen tekinthetik meg a kertet. Nincsenek kitiltva az arborétumból a segítő- és munkakutyák sem, az érintettek azokat is bátran magukkal vihetik – a hobbiállatokkal viszont nem szabad bemenni természetvédelmi okok miatt.

Táborkeresés egy kerekesszékes konyhatündérrel II. rész

Ahogyan korábban beszámoltam róla, Flóra és az egyik barátnője elhatározta, hogy idén megtanulnak főzni és egy olyan táborba mennek el, ahol felfedezhetik az olasz gasztronómia világát. Az elsőre kinézett táborban nem tudták, vagy nem akarták fogadni Flórát kerekesszékesként. Mi azonban nem adtuk fel, és találtunk egy másik, szuper tábort! Lássuk, hogy sikerült a kezdeti nehézségeket áthidalni. A cél megvolt, a helyszín pedig újratervezés alatt. Drávucz Rita jegyzete.

Elolvasom

„Számomra a sportolási lehetőség jelentette a fényt az alagút végén”

Megfelelő donor esetén ma már rutinszerűen végeznek az orvosok vesetranszplantációt, de évtizedekkel ezelőtt ez nem így volt, akkor még ritkábbak voltak a szervátültetések. Ez egyben azt is jelentette, hogy a végstádiumú vesebetegség folyamatos dialízist vont maga után, amelyet a gyerekeknél akkor még nem is tudtak kivitelezni. De Berente Judit az utolsó pillanatig kitartott, és végül vesét is kapott – hogy aztán szervátültetett sportolóként komoly sikereket érjen el, és segítse a sorstársakat is.

Elolvasom