null

„A lakhatási szolgáltatást nem önállóan nyújtjuk, hanem személyi támogatással”

Az önálló lakhatás a fogyatékossággal élő személyek életében a szokásosnál is nehezebb kérdés, sokaknak családi segítség mellett sem nyílhat lehetősége ilyesmire. Ezen változtatna a KézenFogva Alapítvány, amelynek programja államilag támogatottan ad lehetőséget arra, hogy az érintettek bérlakásokban éljenek, és elérjenek minden olyan szolgáltatást, amelyre szükségük van.

Létező, de nem megszokott formája a támogatott lakhatásnak az a modell, amelynél a fogyatékossággal élő emberek magánszemélyektől bérelt otthonokban élnek. A programot a KézenFogva Alapítvány hívta életre pár éve, de nem előzmények nélkül. Az alapítvány már 1997 és 2002 között is képzett szakembereket ahhoz a programhoz, amelynél 36 civil szervezet hozott létre és fejlesztett lakóotthonokat. Bekapcsolódott a KézenFogva abba a programba is, amely 2010-től kezdte el kiváltani a nagy lakóotthonokat. Ekkor már két éve megindult az alapítvány munkaerőpiaci szolgáltatása, így sok száz fogyatékossággal élő embert segítettek abba, hogy el tudjon helyezkedni a nyílt munkaerőpiacon. A civil szervezet munkatársai 2018-2019 táján kezdték el érzékelni azt, hogy sok érintettnek hiába van munkája és jövedelme, mégis lakhatási kihívásokkal küzd.

„Ennek oka főképp az, hogy a bérleti díjak nagyon megemelkedtek, így azokat az érintettek nem tudják megfizetni. Probléma az is, hogy a munkásszállók, szükséglakások, szívességi lakáshasználatok gyakorta méltatlan körülményeket eredményeznek, jellemzően nem megfelelőek a fogyatékossággal élő embereknek. Ezt felismerve kezdtük el vizsgálni, miképp lehetne számukra lehetőséget teremteni az önálló életvitelre” – mondja Pordán Ákos, a KézenFogva Alapítvány ügyvezetője.

Fotó: Kézenfogva Alapítvány

A civil szervezet felmérte, mi kell ahhoz, hogy működhessen támogatott lakhatás a fővárosban is, ahol erre a legnagyobb igény van. Jártak külföldön, keleten és nyugaton egyaránt, megnézték, hol miképpen működnek az ilyen rendszerek. A tapasztalatokat 2019-ben összegezték egy megvalósíthatósági tanulmányban, amiből kiderült, hogy a fogyatékos emberek egy körét akkor is tudják segíteni, ha az ingatlanjaik nem saját tulajdonúak. Erre akkor van mód, ha az érintettek kis létszámban – ketten, maximum hárman – laknak együtt. Ez ma Magyarországon luxusnak tűnhet, mégis szükséges ahhoz, hogy a privát szféra megteremthető legyen, az érintetteknek ne kelljen másokhoz igazodniuk, alkalmazkodniuk.

Támogatva, de önállóan

A program indulását hosszú engedélyeztetési folyamat előzte meg, aminek eredményeképp a lakhatási szolgáltatás 2020-ban megkapta az engedélyt. „A lakások bérlésére államilag támogatottan, az úgynevezett támogatás lakhatás keretében nyílt lehetőség. Bérbeadó lakásokat hagyományos módon, ingatlanportálokon kerestünk, és van már több olyan közvetítő is, aki segíti ezt a munkát. Megpróbáltunk olyan bérleményeket találni, hogy azok a lehető legjobban igazodjanak az igényekhez, közel legyenek a bérlők munkahelyéhez és családjához is. Jelenleg nyolc lakást bérlünk ilyen módon magánszemélyektől, mellette az egyik saját tulajdonú ingatlanukat is bevontunk a programba. Az 50-70 négyzetméteres otthonok többségükben kétszobásak, de van köztük egy háromszobás és egy egyszobás is. A lakhatási szolgáltatást nem önállóan nyújtjuk, hanem személyi támogatással kiegészítve. Ezek körébe tartozik a készségfejlesztés, az esetvitel, a gyógypedagógiai és pedagógiai tanácsadás, szükség esetén a jogsegélyszolgálat, a pár- és családterápia” – mondja az ügyvezető.

Az első évben az alapítványtól öten kaptak ily módon segítséget, a másodikban tizenhatan, tavaly pedig már tizenkilenc ember bérelhetett magának lakást támogatott keretek között. A cél az, hogy ebben az évben már huszonhat főnek nyújtsanak ilyen lehetőséget. Ezáltal a rendszer már gazdaságilag is rentábilis lenne, két esetfelelős dolgozhatna a négy órában tevékenykedő intézményvezető mellett. Fontos, hogy a KézenFogva programjában a lakhatási szolgáltatást és a személyi támogatást körbeöleli a foglalkoztatási szolgáltatás. Ez is segíti, hogy az érintettek hosszú távon képesek legyen az önálló életvitelre, ami az életminőségüket nagyban javítja.

„Ha az állásinterjún szóba kerül a gyerek fogyatékossága, egyből elköszönnek a munkaadók”

A sérült vagy fogyatékossággal élő édesanyák még részmunkaidőben is nehezen tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, és gyakori probléma náluk az is, hogy csak a gyereküknek élnek, saját kikapcsolódásukra, feltöltődésükre nem szívesen szánnak időt – pedig ez a gyerekeknek is érdeke lenne. Az érintettek helyzetén próbál javítani a Találj Magadra Egyesület.

Elolvasom

„Érintett szülőként tisztában vagyunk azzal, mit jelenthet egy sérült gyerek fejlesztése”

Gyógytornászokkal, gyógypedagógusokkal, logopédusokkal és más szakemberekkel próbálja segíteni a rehabilitációra szoruló gyerekek szüleit a pécsi Borsóház, amelynek neve sokaknak Zente, az SMA-ban érintett kisfiú fejlesztése miatt lehet ismerős. Az intézmény alapítói saját tapasztalatból tudják, hogy mennyire nehéz helyzetben vannak az érintett családok, emiatt szeretnének alapítványként is mellettük lenni.

Elolvasom

„A szexuális visszaéléseknél mérlegelésnek egyáltalán nincs helye”

A fogyatékossággal élő emberek az átlagosnál védtelenebbek az abúzussal és a megfélemlítéssel szemben, különösen igaz ez az értelmi sérült, autista személyekre. Esetükben nem csak felismerni, hanem orvosolni is nehezebb az ilyen problémákat. Erre kínál válaszokat a Kézenfogva Alapítvány hamarosan induló programja, amelynek alapelemeit már évtizedekkel ezelőtt kidolgozta és kipróbálta a civil szervezet.

Elolvasom