null

„A lakhatási szolgáltatást nem önállóan nyújtjuk, hanem személyi támogatással”

Az önálló lakhatás a fogyatékossággal élő személyek életében a szokásosnál is nehezebb kérdés, sokaknak családi segítség mellett sem nyílhat lehetősége ilyesmire. Ezen változtatna a KézenFogva Alapítvány, amelynek programja államilag támogatottan ad lehetőséget arra, hogy az érintettek bérlakásokban éljenek, és elérjenek minden olyan szolgáltatást, amelyre szükségük van.

Létező, de nem megszokott formája a támogatott lakhatásnak az a modell, amelynél a fogyatékossággal élő emberek magánszemélyektől bérelt otthonokban élnek. A programot a KézenFogva Alapítvány hívta életre pár éve, de nem előzmények nélkül. Az alapítvány már 1997 és 2002 között is képzett szakembereket ahhoz a programhoz, amelynél 36 civil szervezet hozott létre és fejlesztett lakóotthonokat. Bekapcsolódott a KézenFogva abba a programba is, amely 2010-től kezdte el kiváltani a nagy lakóotthonokat. Ekkor már két éve megindult az alapítvány munkaerőpiaci szolgáltatása, így sok száz fogyatékossággal élő embert segítettek abba, hogy el tudjon helyezkedni a nyílt munkaerőpiacon. A civil szervezet munkatársai 2018-2019 táján kezdték el érzékelni azt, hogy sok érintettnek hiába van munkája és jövedelme, mégis lakhatási kihívásokkal küzd.

„Ennek oka főképp az, hogy a bérleti díjak nagyon megemelkedtek, így azokat az érintettek nem tudják megfizetni. Probléma az is, hogy a munkásszállók, szükséglakások, szívességi lakáshasználatok gyakorta méltatlan körülményeket eredményeznek, jellemzően nem megfelelőek a fogyatékossággal élő embereknek. Ezt felismerve kezdtük el vizsgálni, miképp lehetne számukra lehetőséget teremteni az önálló életvitelre” – mondja Pordán Ákos, a KézenFogva Alapítvány ügyvezetője.

Fotó: Kézenfogva Alapítvány

A civil szervezet felmérte, mi kell ahhoz, hogy működhessen támogatott lakhatás a fővárosban is, ahol erre a legnagyobb igény van. Jártak külföldön, keleten és nyugaton egyaránt, megnézték, hol miképpen működnek az ilyen rendszerek. A tapasztalatokat 2019-ben összegezték egy megvalósíthatósági tanulmányban, amiből kiderült, hogy a fogyatékos emberek egy körét akkor is tudják segíteni, ha az ingatlanjaik nem saját tulajdonúak. Erre akkor van mód, ha az érintettek kis létszámban – ketten, maximum hárman – laknak együtt. Ez ma Magyarországon luxusnak tűnhet, mégis szükséges ahhoz, hogy a privát szféra megteremthető legyen, az érintetteknek ne kelljen másokhoz igazodniuk, alkalmazkodniuk.

Támogatva, de önállóan

A program indulását hosszú engedélyeztetési folyamat előzte meg, aminek eredményeképp a lakhatási szolgáltatás 2020-ban megkapta az engedélyt. „A lakások bérlésére államilag támogatottan, az úgynevezett támogatás lakhatás keretében nyílt lehetőség. Bérbeadó lakásokat hagyományos módon, ingatlanportálokon kerestünk, és van már több olyan közvetítő is, aki segíti ezt a munkát. Megpróbáltunk olyan bérleményeket találni, hogy azok a lehető legjobban igazodjanak az igényekhez, közel legyenek a bérlők munkahelyéhez és családjához is. Jelenleg nyolc lakást bérlünk ilyen módon magánszemélyektől, mellette az egyik saját tulajdonú ingatlanukat is bevontunk a programba. Az 50-70 négyzetméteres otthonok többségükben kétszobásak, de van köztük egy háromszobás és egy egyszobás is. A lakhatási szolgáltatást nem önállóan nyújtjuk, hanem személyi támogatással kiegészítve. Ezek körébe tartozik a készségfejlesztés, az esetvitel, a gyógypedagógiai és pedagógiai tanácsadás, szükség esetén a jogsegélyszolgálat, a pár- és családterápia” – mondja az ügyvezető.

Az első évben az alapítványtól öten kaptak ily módon segítséget, a másodikban tizenhatan, tavaly pedig már tizenkilenc ember bérelhetett magának lakást támogatott keretek között. A cél az, hogy ebben az évben már huszonhat főnek nyújtsanak ilyen lehetőséget. Ezáltal a rendszer már gazdaságilag is rentábilis lenne, két esetfelelős dolgozhatna a négy órában tevékenykedő intézményvezető mellett. Fontos, hogy a KézenFogva programjában a lakhatási szolgáltatást és a személyi támogatást körbeöleli a foglalkoztatási szolgáltatás. Ez is segíti, hogy az érintettek hosszú távon képesek legyen az önálló életvitelre, ami az életminőségüket nagyban javítja.

„Arra is rá szeretnénk mutatni, hogy a fogyatékossággal élő gyerekeket nem szabad rejtegetni”

A Csodacsoport ötlete hat éve fogalmazódott meg néhány anyukában egy példátlan összefogás nyomán, ma pedig már alapítványként működnek és sérült gyerekeket, intézményeket támogatnak. Segítették már több mint 300 gyermek fejlesztését, a Magyar Mentőmotor Alapítvány és Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat gyűjtését, a Debreceni Egyetem gyermekklinikáján pedig nekik köszönhetően készülhetett el egy jól felszerelt rehabilitációs szoba.

Elolvasom

„Azt szeretnénk, hogy amit az ép hallású gyerekek megkaphatnak a focitól, azt megkaphassák a hallássérültek is”

Családi koprodukciónak és a véletlenek szerencsés egybeesésének köszönhetően jött létre az Ezüstcipő Focisuli Alapítvány, aminek berkein belül ma már közel ötven hallássérült gyerek rúgja a labdát heti rendszerességgel. Úgy tűnik, az ifjoncokra az idei szezonban egy egészen komoly feladat is vár: közülük kerülhetnek ki azok, akik a Bajnokok Ligájának lebonyolítását labdaszedőként segíthetik.

Elolvasom

„Az információhoz való hozzáférés ma a legnagyobb esély”

Sok éve segíti a vak és gyengénlátó emberek életét az Informatika a Látássérültekért Alapítvány, amely egyebek mellett szoftverekkel, hardverekkel, képzésekkel, internetes akadálymentesítéssel foglalkozik. Ezek megjelenése elképesztő mértékű előrelépést jelentett az érintettek életében, meglétüket többségük fontosabbnak tartja, mint a mobilitással kapcsolatos akadálymentesítést.

Elolvasom