A fogyatékossággal élő gyerekeknek komoly akadályokat kell leküzdeniük, azonban kellő támogatással és segítséggel ők is megtalálhatják a helyüket a társadalomban, kinyílhat számukra a világ. Hogyan segíti ezt az óvoda vagy éppen az általános iskola, hogyan néz ki egy ilyen gimnázium és milyen az élet egy ilyen kollégiumban?
Aki a Városliget szomszédságában, a Mexikói úton sétál, annak nem feltétlen tűnik fel, hogy az épületek és a fák között egy közel 15 ezer négyzetméteres intézmény áll. A Mozgásjavító EGYMI, amely jövőre ünnepli alapításának 120. évfordulóját, az elmúlt évek, évtizedek rekonstrukciós munkálatainak köszönhetően minden tekintetben akadálymentes épületté vált, olyan komplexummá, amelybe még a legsúlyosabb állapotú mozgáskorlátozott gyerekek is járhatnak. A Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény egységei a gyerekeket szakértői javaslat alapján vehetik fel.
„Általános iskolánk már a kezdetektől működött, gimnáziummal 11 éve bővültünk, óvodával 9 éve. Mivel országos beiskolázású intézmény vagyunk, kollégium is tartozik hozzánk. Az intézményben összesen 215 gyereket tudunk ellátni. Módszertani Intézményünk azokat az intézményeket segíti, amelyek mozgáskorlátozott gyerekekkel, tanulókkal, fiatalokkal foglalkoznak együttnevelés keretében. Ez azért fontos, mert az integráció kiteljesedésével és a köznevelési intézmények akadálymentesítésével egyre több mozgáskorlátozott gyerek kaphatja meg a számára megfelelő ellátást az otthonához közel” – mondja Locsmándi Alajos, a Mozgásjavító EGYMI vezetője.
Már óvodában elkezdődik
Az óvoda a Mozgásjavító legfiatalabb egysége, mindössze 9 éves. „Háromtól hét éves korig fogadunk mozgáskorlátozott gyermekeket, akiknek esetleg egyéb társult fogyatékosságuk is van. A gyermekek komplex gyógypedagógiai fejlesztése kislétszámú csoportokban zajlik. A mozgás és értelmi fejlesztéssel szomatopedagógusok foglalkoznak, beszédproblémák esetén logopédus, látásproblémáknál látássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógus nyújt speciális fejlesztést. A nem beszélő gyermekek kommunikációfejlesztése az Augmentatív és Alternatív Kommunikáció módszerével – vagyis a kiegészítő és helyettesítő kommunikáció módszerével – történik” – mondja Szentesiné Keleméri Dóra, a Mozgásjavító EGYMI óvodai intézményegységének vezetője.
A mozgásfejlesztés az óvodában is rutinszerű program, ami minden nap két-három fős csoportokban zajlik. A fejlesztés a diagnózison alapul, a gyerekek állapotához, képességeihez igazodik. Fontos, hogy a fejlesztés mindig játékos legyen, a kicsik élvezzék. A gyerekekkel foglalkozó különböző szakemberek szoros együttműködésen alapuló csapatmunkában látják el feladataikat.
Az óvoda nevelési terve az országos alapprogramban meghatározott célokra, feladatokra épül. A pedagógusok nagy hangsúlyt fektetnek az egyéni differenciálásra is, figyelembe veszik a gyerekek mozgásállapotát, értelmi- és beszédszintjét, látásteljesítményét. Ennek megfelelően biztosítanak a kicsiknek speciális széket és asztalt, segítséget nyújtanak a segédeszközök felíratásában is. A mozgáskorlátozott kisgyerekek közvetlen tapasztalatszerzését kirándulások alkalmával is bővítik, nagy hangsúlyt fektetnek a közösségépítésre és a szociális képességek fejlesztésére is.
Életre nevel
Az intézmény szakembergárdája összetett, sokféle pedagógus dolgozik a gyerekek fejlesztésén. A gyógypedagógusok jelentős része szomatopedagógus, akik a mozgáskorlátozott gyerekek, tanulók nevelését és oktatását, fejlesztését végzik, de sok olyan szakember is van, aki más területen jártas. Erre azért van szükség, mert a Mozgásjavítóba egyre több olyan gyerek jár, akiknél a mozgáskorlátozottság mellett más fogyatékosság – például látási vagy hallási probléma, autizmus spektrum zavar vagy értelmi fogyatékosság – is megjelenik.
„A célunk az, hogy segítsük a diákok önállóságának kiteljesedését, felkészítsük őket az életre. A lényeg tehát nem az, hogy elvégezzék az általános iskola 8 osztályát vagy érettségit szerezzenek a gimnáziumban, hanem az, hogy boldoguljanak a munka világában” – emeli ki Locsmándi Alajos.
Mivel az intézmény általános iskolája és gimnáziuma a többségi iskolák tanterve szerint működik, a gyógypedagógusok mellett történelem- és magyar-, matematika és fizika, kémia és biológia, illetve idegennyelvszakos tanárok is dolgoznak. Ők az általános iskola felső tagozatán kezdenek el foglalkozni a gyerekekkel, a gimnáziumban pedig már ők vannak többségben. Az évfolyamok mellett a szomatopedagógusok végig jelen vannak, a mozgásfejlesztés napi szintű egészen az érettségiig. Erre a tevékenységre nem csak tornaterem ad lehetőséget, hanem saját uszoda is. Az órák és a mozgásnevelés mellett valamennyi intézményegység szervez tanórán, vagy akár iskolán kívüli tevékenységeket is. A gyerekek színpadon is szívesen megmutatják a tudásukat, járhatnak különféle szakkörökre, készíthetnek akár kisfilmeket is.
Iskolapadból a dobogóra
A Mozgásjavító a sportolásra kiemelt figyelmet fordít, ezen a területen is igyekszik mindent megadni a gyerekeknek. „Nálunk elsősorban a parasportok jöhetnek szóba, amelyek közül az egyik legfontosabb az úszás. A gyerekeknek több úszásnemet is megtanítunk, nem igazán van olyan diákunk, aki az itt eltöltött évek alatt ne tanulna meg úszni. Fontos számunka a boccia is, ami régóta kedvelt labdajátéka a mozgáskorlátozott gyerekeknek, egykori diákjaink közül paralimpikonok is kikerültek már. A harmadik kiemelt sportágunk a kajak, ami az elmúlt években teljesedett ki. Különösen büszkék vagyunk arra, hogy Kiss Péter Pál, aki Tokióban parakajakosként aranyérmet szerzett, két éve még hozzánk járt. A tanulóinkat arra ösztönözzük, hogy a sport része legyen a mindennapjaiknak, minél több sportágat próbáljanak ki” – mondja az intézményvezető.
