Akik lisztérzékenyek, azoknak szigorú szabályok szerint kell étkezniük, egészségüket csak úgy őrizhetik meg. Ennek betarthatóságát, és az érintettek könnyebb boldogulását próbálja segíteni a Magyar Coeliakia Egyesület. A civilszervezet közreműködik abban is, hogy az élelmiszerek közül az érintettek biztonsággal választhassanak, és már dolgozik azon, hogy ez a vendéglátóhelyeken is így legyen.
Harmincöt éve kezdte meg működését a Magyar Coeliakia Egyesület, amely ma már sokkal hangsúlyosabban foglalkozik a cöliákiával (ezt emlegeti lisztérzékenységnek a köznyelv még ma is) ténylegesen diagnosztizált betegekkel, illetve azokkal, akik a Duhring-betegség, vagy hivatalos nevén dermatitis herpetiformis érintettjei. Utóbbi egy olyan bőrbetegség, ami a cöliákiához hasonlóan a gluténra adott túlérzékenység következménye. Ezt a két kórképet azért kell kiemelni, mert míg korábban ez nem volt jellemző, addig ma már nagyon sokan tartanak gluténmentes diétát úgy, hogy annak nincs tényleges oka, nem áll a hátterében sem valós érzékenység, sem betegség.
„Egyesületünk fontosnak tartja, hogy magát senki se diagnosztizálja, így ilyen esetekben az érintetteket megpróbáljuk szakorvoshoz – elsődlegesen gasztroenterológushoz – irányítani. Ha a gluténérzékenység gyanúja igazolódik, akkor a betegeket igyekszünk segíteni abban, hogy tartani tudják a szigorú, gluténmentes diétát. Erre élethosszon át szükség van, mert ugyan vannak gyógyszervizsgálatok, de a cöliákiának és a Duhring-betegségnek jelenleg a diéta az egyetlen kezelési lehetősége. Azok az enzimkészítmények, amelyeket a gyártók e betegségekre javasolnak, nem engedélyezett gyógyszerek, és nem váltják ki, de még csak nem is egészíthetik ki a gluténmentes diétát. Ezzel fontos, hogy mindenki tisztában legyen” – mondja Koltai Tünde, a Magyar Cöliákia Egyesület elnöke.
Fotó: Unplash
Maga a cöliákia a népesség 1-2 százalékát érinti, gluténmentes diétát nekik kell tartaniuk. Ez azért kulcskérdés, mert ez a betegség nemcsak kellemetlen tüneteket okoz, hanem kezeletlenül komoly szövődményeket is. A vele járó felszívódási problémák miatt megugrik például a csontritkulás rizikója, és felléphetnek máj- és veseműködési zavarok, szív- és pajzsmirigyproblémák, idegrendszeri gondok is. A diéta, ami mindezeket elkerülhetővé teszi, alapvetően kétféle dologra épül: egyrészt azokra az élelmiszerekre, amelyek természetes módon gluténmentesek – ezek skálája nagyon széles, a gabonák közül sem kell mindegyiket mellőzni –, másrészt azoknak az élelmiszereknek a kerülésére, amelyek glutént tartalmazhatnak. Utóbbira azért kell figyelni, mert ezt a fehérjét adalékanyagként, sűrítőanyagként gyakran használja az élelmiszeripar. Kerülhet glutén a termékekbe amiatt is, mert azok olyan gyártósoron készülnek, amelyek érintkeznek azt tartalmazó termékekkel.
Keretek között
Mivel a glutén a lisztérzékenyeknél már egészen kis mennyiségben gondot okoz, gluténmentesnek csak azok az élelmiszerek nevezhetőek – ez így van világszerte –, amelyeknek a gluténtartalma kilogrammonként maximum 20 milligramm. Ez jól mérhető határérték, ami az előrecsomagolt élelmiszereket – így például a felvágottakat, konzerveket – szigorú keretek közé szorítja. Előírás az is, hogy a nem előrecsomagolt termékeknél is tájékoztatni kell a vásárlókat arról, hogy tartalmaznak-e glutént, vagy valamilyen allergént. Az Európai Unióban egyébként 14 olyan élelmiszer-összetevő van, amelyet kiemelve fel kell tüntetni a termékek címkéjén, és közülük a glutén az első.
Fotó: Unplash
„Ez az előírás a vendéglátóegységekre is vonatkozik, nekik is van tájékoztatási kötelezettségük, ahogyan az iskolai, szociális és kórházi étkeztetőknek, illetve azoknak a cégeknek, amelyek rendezvényekre települnek ki, vagy ételek házhoz szállításával foglalkoznak. Viszont ezeken a területeken már gondok vannak. A szolgáltatóknál azért jelentkezhetnek problémák, mert náluk a szabályok betartását nem lehet annyira egyszerűen és egyértelműen számonkérni, mint az előrecsomagolt élelmiszereknél. De persze így is vannak cégek, amelyekről tudjuk, hogy például a gyermekétkeztetésben biztosítják a gluténmentes ételeket” – mondja Koltai Tünde.
Közös célok
Az elnök kiemeli, hogy egyesületük a Cöliákia Egyesületek Európai Szövetségének már régóta tagja, és ahhoz kapcsolódóan a gluténmentes élelmiszerek ellenőrzésével is foglalkozik. „Mi vagyunk azok, akik Magyarországon engedélyezzük a nemzetközi gluténmentes logó használatát. Már több mint húsz magyar cég szerezte meg ezt a minősítést, Európában pedig már ezres nagyságrendű ugyanez a szám. Ezeket a cégeket minden évben auditálják az országok, garantálva ezzel a folyamatos biztonságot. Mivel a nemzetközi ellenőrző rendszer nagyon jól működik, az a tervünk, hogy idén ősszel elindítunk egy hasonló rendszert éttermekre is, és annak keretében képezzük is a vendéglátásban dolgozó szakembereket. Ezzel nem az a célunk, hogy minden étteremben legyenek gluténmentes fogások, hanem az, hogy akik ezt vállaljak, azok megbízhatóan tegyék ezt.”
Az egyesület minden területen képviselni próbálja az érintetteket és azok érdekeit. Régóta lobbizik például azért, hogy a gluténmentes termékek áfája csökkenjen, és a lisztérzékenyek több támogatást kapjanak a jelenleginél. Foglalkoznak emellett tanácsadással és programok, összejövetelek szervezésével, cégekkel való kapcsolattartással. Szoktak forrásokra is pályázni önkormányzatoknál, és például karácsonyra összeállítani csomagokat tartós élelmiszerekből. „Vannak helyi csoportjaink is, amelyek a koronavírus-járvány idején kicsit fellazultak, de próbáljuk mindenhol újraszervezni őket. Két éve nyitottunk egy új irodát is, ahol lehet oktatásokat tartani, sütni és főzni, új termékeket megismerni. Van egy magazinunk is, ami érintetteknek és azok családjának készül, és egy honlapunk, amit épp most fejlesztünk. Azon keresztül is azokat szeretnénk elérni és segíteni, akiknél cöliákiával diagnosztizálnak.”
