Nemrég tartották Svédországban az i-karate világbajnokságot, amin a hazai csapat hatalmas létszámmal vett részt, eredményei pedig kiemelkedőek voltak. A sportág már minden földrészen megjelent és egyre népszerűbbé vált, itthon pedig régóta nagy hagyománya van. A jövő évi világbajnokságnak Magyarország adhat otthont.
Az idei i-karate világbajnokságot májusban tartották a svédországi Lundban, rekordszámú hazai részvétellel. Összesen 28 magyar versenyző mérettette meg magát, a teljes csapat pedig 62 fős volt kísérőkkel, bírókkal és jegyzőkönyvvezetőkkel együtt. A hazai kontingens a verseny lebonyolításában is segédkezett. „Az idei volt a hetedik Inclusive I-Karate Global Világbajnokság, mintegy 120 indulóval. A résztvevőket a sportesemény előtt a lundi városházán is fogadták. Ez egyfajta hagyomány a településen, ahol már többször is tartottak i-karate versenyt, de világversenyből ez volt az első. A bajnokság másnap reggel indult, és nagyon szép eredménnyel zártuk. Az egyéni versenyszámokban Magyarország szerezte a legtöbb aranyérmet, és jól teljesítettünk a páros versenyszámokban is. Utóbbiakban egy ép és egy fogyatékkal élő versenyző alkot egy párt, ők mozognak szinkronban, vagy mutatnak be önvédelmi gyakorlatokat – mondja Halász Attila, a Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény gyógypedagógusa, a hazai inkluzív karate egyik vezetője. A szakember edzőtáborok, konferenciák és előadások szervezésével, versenyek lebonyolításával rengeteget tett azért, hogy itthon az i-karate elterjedt legyen, munkáját nemrég a Budapesti Sportszövetségek Uniója is Aranygyűrű életműdíjjal ismerte el.
Fotó: Békés Harcosok Dojo
A sportág hazai népszerűségét mutatja, hogy a lundi világbajnokságon a magyar csapat az egyéni versenyszámok összes fogyatékossági kategóriájában képviseltette magát, volt, hogy azokon belül több alkategóriában is. Ilyenek voltak például az autizmusban érintett sportolók, akik a koordinációs képességtől függően két csoportban versenyezhetnek az i-karatéban, illetve a kerekesszékes emberek, akik a sérültségi szinttől függően indulhatnak legalább négy-öt alkategóriában. „Ez a fajta bontás azért fontos, hogy a verseny fair legyen, és mindenki abban a kategóriában indulhasson, ami számára a legmegfelelőbb. Külön kategóriában vannak a súlyos értelmi akadályozottsággal élő versenyzők, és a látássérültek is többféle kategóriába kerülnek a látásromlás mértékétől függően. Az elkülönítés itt is érthető, hiszen nem ugyanolyan képességekkel rendelkezik egy gyengén látó, mint egy vak.”
Az idei volt az első olyan i-karate világverseny, amin Japán is részt vett. A kelet-ázsiai országból kerekesszékes versenyzők érkeztek, és voltak, akik még távolabbról, Új-Zélandról látogattak el Svédországba. „Összesen tizenhárom ország vett részt a megmérettetésen, ott volt például Olaszország, Belgium, Franciaország, Szlovénia, Írország, Kanada, Mexikó és India is. A tervek szerint jövőre Magyarországon tartják a világversenyt, ami nagy öröm a hazai csapatnak. Már érdeklődők is vannak, például jelentkeztek versenyzők Argentínából, Brazíliából és Marokkóból is. Reméljük, hogy az i-karate egyre ismertebb lesz az egyes országokban. Erről a sportágról érdemes tudni azt is, hogy a páros versenyszámokra a helyszínen nemzetközi párok is nevezhetnek. Egy azt jelenti, hogy a különféle országok indulói összeállhatnak, és rövid gyakorlás után közösen mutathatnak be formagyakorlatokat. Itt gyakori, hogy olyan párok indulnak együtt, akik korábbi versenyekről már ismerik egymást, esetleg már dolgoztak is együtt. Megesik, hogy a formagyakorlatok olyan jól sikerülnek, hogy azt gondolnánk, a versenyzők évek óta közösen gyakorolnak. A nemzetközi bajnokságok a hazai versenyzőket is jobban összekovácsolják, hiszen a csapat együtt utazik távoli országokba, és közben a tagok is többet megtudnak egymásról, jobban megismerik a társak problémáit, egyéni igényeit.”
