null

Falmászás vagy angolóra? A fogyatékosság sem lehet akadály

Különórákra, sportfoglalkozásokra és művészeti programokra a fogyatékossággal élő vagy speciális nevelési igényű gyerekeknek is szükségük lehet, de helyzetük nehezebb, mint ép társaiké: nekik nem olyan könnyű tanárt vagy éppen edzőt találniuk. Ezen próbál változtatni a Különórám.hu csapata, amelynek munkáját immár a Fogyatékosok Országos Diák-, Verseny- és Szabadidősport Szövetsége, vagyis a FODISZ is segíti.

A Különórám.hu története 2010-ben indult, amikor felépült egy nagyjából ezer lehetőséget tartalmazó adatbázis. Ebben a szülők egyebek mellett sportprogramokat, művészeti órákat, felvételi és érettségi felkészítőket, korrepetáló tanárokat kereshettek gyereküknek. Az oldal tavaly májusban újult meg, mind dizájnban, mind pedig felépítésben. Újrakezdték az adatbázis felépítését is, ebben az időszakban kereste meg az ötletgazdát Drávucz Rita világ- és Európa-bajnok vízilabdázó, aki a Szerencsejáték Zrt. játszótérépítési programjának is jószolgálati nagykövete.

„Rita javasolta, hogy az órákat és a programokat aszerint is tegyük szűrhetővé, hogy azok fogadnak-e fogyatékossággal élő gyerekeket. Nyitottak voltunk a kezdeményezésre, most már egy almenüben lehet különórákat keresi az egyes fogyatékossági csoportok szerint is. Itt külön szempont, hogy a helyszín akadálymentes-e, illetve hogy az óraadók fogadnak-e fogyatékossággal élő gyerekeket, azon belül külön hallássérülteket, látássérülteket, értelmileg vagy mozgásukban akadályozottakat, szervátültetetteket. A részletezés fontosságára Rita mutatott rá éppen azért, mert az akadálymentesség mindenkinek mást jelent, nem feltétlen elég például az, ha kitesznek a helyszín elé egy rámpát. A konkrét alkategóriák meghatározásában Toponári Gábor, a Fogyatékosok Országos Diák-, Verseny- és Szabadidősport Szövetsége elnöke segített bennünket” – mondja Flanek Éva, a Különórám.hu alapítója.

Kellenek a jó példák

Az oldalra cikk és videó is készült Rita kislányáról, mert példája remekül bemutatja, hogy a kicsiknek akkor is lehetőségük nyílhat programokra, ha valamilyen nehézségük van. Flóra például egy ritka genetikai rendellenességgel született, ami miatt a gerincvelőből kiinduló perifériás idegei sorvadnak, így az izomzata nem tudott felépülni, ennek ellenére falat mászik, akrobatikus rockyzik, zongorázik és úszik. Terveznek olyan videót is, ahol Flórát elkísérik a falmászásra, megnézik, milyen problémák merülhetnek fel az ilyen helyszíneken, beszélnek az edzővel is, aki elmondja, mire kell figyelni. Az üzenet, hogy az akadályozottsággal élők fogadásához sokszor nem kellenek nagy dolgok, csak nyitottság.

Lassan, de biztosan

A különóra-keresőbe először lovasprogramok szervezői kezdték el jelölni, hogy fogadnak fogyatékossággal élő gyerekeket, és jelentkeztek küzdősportok edzői is. Már vannak gyógypedagógusok és érettségire felkészítő tanárok is, akik szintén nyitottak a speciális igényű kicsik és nagyok felé. Az oldal adatbázisa egyelőre szerény, hiszen az építkezés nemrég kezdődött, de az oldal működtetői bővülésre számítanak.

„Azt már elértük, hogy az óraadók fejében egyáltalán felmerüljön ez a lehetőség, elgondolkodjanak azon, hogy nyitnak az akadályozottsággal élő vagy speciális igényű gyerekek felé. Ezzel a témával mi is többet foglalkozunk majd, időközben a Fogyatékosok Országos Diák-, Verseny- és Szabadidősport Szövetségével együttműködési megállapodást is kötöttünk. Segítségükkel szeretnénk felmérni az igényeket, és jobban felhívni az oktatók és edzők figyelmét az ilyen lehetőségekre” – mondja Flanek Éva. A tervek szerint a különóratartók azt is jelezhetik majd, ha van külön szakmai végzettségük ahhoz, hogy különleges felkészültséget igénylő tevékenységeket végezzenek, például siket gyerekekkel foglalkozzanak. A FODISZ munkatársain keresztül fogyatékos szervezetekkel is tervezik felvenni a kapcsolatot.

Négylábú támogatás: mire képesek a segítő és terápiás kutyák?

A segítőkutyák nem csak jelzéseikkel és fizikai közreműködésükkel tehetik könnyebbé a fogyatékossággal élő emberek életét, hanem lelkileg és szociális értelemben is támogatást jelentenek, segíthetik a társadalmi szemléletformálást. Erról mesélt nekünk Mányik Richárd, a NEO Magyar Segítőkutya Közhasznú Egyesületet elnöke. Kovács-Czirják Helga, a NEO segítőkutya-kiképzője a Segítő Szakmák Hónapján videóriportban is beszélt az egyesület tevékenységéről.

Elolvasom

Csoda a vízben – mikor segíthet a neuro-hidroterápia?

Központjaikba az ország minden tájáról érkeznek szülők, főleg központi idegrendszeri sérülésben érintett gyerekükkel. A kicsiket sokszor közvetlenül az újszülöttellátásból irányítják a Gézengúz Alapítványhoz, hogy ott a neuro-hirdoterápia mellett megkaphassanak minden olyan ellátást, amire szükségük lehet. Évente sok ezer gyerek fejlődhet ennek köszönhetően.

Elolvasom

Fejlesztés a nyeregben

Régóta használnak lovasterápiát a fogyatékossággal élő vagy sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztéséhez, kötődjön az mozgáshoz vagy viselkedéshez, beszédhez. Mivel esetükben nem egyszerű lovas foglalkozásról van szó, kulcskérdés – erről jogszabály is rendelkezik –, hogy a terápiát olyan szakember végezze, akinek megfelelő (gyógypedagógiai, gyógytornászi, vagy például pszichológusi) végzettsége van. Így érhető el, hogy a terápia tényleg a kicsik hasznára váljon.

Elolvasom