null

„Fontos, hogy a sorstársak lehetőségekhez jussanak”

A Nem Adom Fel Alapítvány névválasztása hűen tükrözi a szervezet célkitűzését és lelkületét. Arra teremtenek lehetőséget, hogy a társadalom hátrányos helyzetűnek tartott tagjai újra tudják értelmezni a helyüket, küldetésüket a világban, és hinni tudjanak a sikerekben.

A Nem Adom Fel Alapítványt hivatalosan 2006-ban alapították, de a kuratórium elnöke, Dely Géza már jóval korábban segítette a fogyatékossággal élőket. „A történet úgy indult, hogy Gézáék elkezdtek zenélgetni, egyre ügyesebbek lettek. Egy idő után utcán is felléptek, amiből összejött 400 ezer forint, ez lett az alapítvány alaptőkéje. Külön szervezetet azért hoztak létre, hogy más ügyekért is tehessenek. Ma már mindenkivel foglalkozunk, aki megváltozott munkaképességű, függetlenül attól, hogy autizmussal él vagy értelmileg akadályozott, mozgáskorlátozott, látás- vagy hallássérült, esetleg halmozottan fogyatékkal él” – mondja Papp Szabolcs, az alapítvány szóvivője, tréningcsapatának vezetője. Szabolcs háromgyermekes édesapa, aki kerekesszékesként kiemelten fontosnak tartja, hogy másokat is támogathasson.

Együttesük a mai napig dübörög, és bár ezt a járványhelyzet valamelyest visszavetette, ma is koncerteznek, időnként pedig neves zenészek is csatlakoznak hozzájuk. Kezdetben 4-5 munkatárssal működött az alapítvány, amikor a zenélés mellett elindították a takarítócsapatot, amely mára 20-22 fősre duzzadt, itt elsősorban hallássérültek dolgoznak.

„Ők főképp lépcsőházakat és irodákat takarítanak, kerteket gondoznak, nagyon ügyesek. Szolgáltatásainkat soha nem hirdettük, mindenki szájhagyomány útján, ajánlásra keresett meg bennünket. Újdonság, hogy egy másik csapatunk már levelek, újságok kihordását is intézi cégeknek” – emeli ki Papp Szabolcs.

Egy jó kávét?

Az alapítvány 2016-ban nyitotta meg a Nem Adom Fel kávézót, ahol fogyatékossággal élőknek biztosítanak munkalehetőséget. Az ételeket és italokat is ők készítik, közreműködnek a helyszínen tartott programok szervezésében is. Az alapítvány létrehozott egy olyan támogató szolgálatot is, ahol szakemberek segítik a fogyatékkal élőket. „Működik szemléletformáló csapatunk is, amely érzékenyítő tréningeket tart. Ez a tevékenység fontos mind a gyerekeknél, mind a felnőtteknél, mert a társadalom így tudja megismerni a fogyatékkal élők élethelyzeteit, így tud nekik segíteni. Másrészt így tudatosulhat az emberekben, hogy egy fogyatékkal élőnek is lehet családja, párkapcsolata, munkája” – emeli ki a szóvivő. Hozzáteszi, hogy ez az ismeret személyes kapcsolat nélkül nem szerezhető meg, enélkül az épek nehezen közelednek a sérültek felé.

Helyet mindenkinek

Az alapítvány nemrég a főváros 11. kerületében vásárolt egy üres telket, ahol terveik szerint egy lakóotthont létesítenének. A földszintre 10 fogyatékkal élő személy költözhet majd be, a felső szinten pedig egy olyan csapat dolgozna, amely autizmussal elő gyerekek fejlesztésével foglalkozik. Ezen kívül az alapítvány Pándon és Szendrőládon alakított ki egy-egy Nemadomfel Házat, ahol mélyszegénységben élő gyerekekkel foglalkoznak. Itt a kicsik iskola után játszhatnak, tanulhatnak, és vacsorát is kapnak, mielőtt hazamennek.

„Ha az állásinterjún szóba kerül a gyerek fogyatékossága, egyből elköszönnek a munkaadók”

A sérült vagy fogyatékossággal élő édesanyák még részmunkaidőben is nehezen tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, és gyakori probléma náluk az is, hogy csak a gyereküknek élnek, saját kikapcsolódásukra, feltöltődésükre nem szívesen szánnak időt – pedig ez a gyerekeknek is érdeke lenne. Az érintettek helyzetén próbál javítani a Találj Magadra Egyesület.

Elolvasom

„Érintett szülőként tisztában vagyunk azzal, mit jelenthet egy sérült gyerek fejlesztése”

Gyógytornászokkal, gyógypedagógusokkal, logopédusokkal és más szakemberekkel próbálja segíteni a rehabilitációra szoruló gyerekek szüleit a pécsi Borsóház, amelynek neve sokaknak Zente, az SMA-ban érintett kisfiú fejlesztése miatt lehet ismerős. Az intézmény alapítói saját tapasztalatból tudják, hogy mennyire nehéz helyzetben vannak az érintett családok, emiatt szeretnének alapítványként is mellettük lenni.

Elolvasom

„A szexuális visszaéléseknél mérlegelésnek egyáltalán nincs helye”

A fogyatékossággal élő emberek az átlagosnál védtelenebbek az abúzussal és a megfélemlítéssel szemben, különösen igaz ez az értelmi sérült, autista személyekre. Esetükben nem csak felismerni, hanem orvosolni is nehezebb az ilyen problémákat. Erre kínál válaszokat a Kézenfogva Alapítvány hamarosan induló programja, amelynek alapelemeit már évtizedekkel ezelőtt kidolgozta és kipróbálta a civil szervezet.

Elolvasom