null

„Fontos lenne, hogy az édesanya ne a kicsi kórházban hagyását lássa könnyebb útnak”

A családokat nehéz helyzet elé állítja, ha gyermekükről kiderül, hogy valamilyen fogyatékosságnak az érintettjei, azok a kicsik pedig végképp nehéz helyzetben vannak, akik érintettként várják azt, hogy családra találjanak. Az ő örökbefogadásukat, illetve már meglévő családjaikat igyekszik támogatni a KézenFogva Alapítvány, segítve ezzel azt, hogy az életük a lehető legteljesebb legyen.

Az állami gondoskodásban lévő gyerekek nagy intézményeinek kiváltása, átalakítása a 2010-es években vette kezdetét, a KézenFogva Alapítvány közel 30 éves szervezetként már ebbe a folyamatba is bekapcsolódott. Munkatársai ekkor figyeltek fel arra, hogy az ilyen intézményekben lakó, és ezekbe kerülő gyerekek egy része különösen nehéz helyzetben van, nehéz őket máshol elhelyezni. „A probléma a gyermekvédelmi törtvényből ered, amiben van egy olyan megengedő rendelkezés, amely azokra a gyerekekre vonatkozik, akik komolyabb gondozási szükségletűek, tehát ápolásra, gondozásra szorulnak. Őket nem feltétlenül kell nevelőszülőkhöz helyezni, számukra speciális intézményeket hoztak létre. De hiába nehéz, fontos lenne, hogy ezek alternatívájaként megjelenjenek más lehetőségek is. Ilyenek lehetnek az örökbefogadás különféle formái. Ezt látva kezdtünk el olyan előkészítő programot szervezni, mi ezt segítheti. A szolgáltatásunk 2020-ban kapta meg a működési engedélyét, azóta foglalkozunk olyan örökbefogadó családokkal, akik fogyatékossággal élő gyereket nevelnek, vagy felmerül bennük annak lehetősége, hogy ilyen kicsit fogadjanak örökbe” – mondja Pordán Ákos, a KézenFogva Alapítvány ügyvezetője.

A helyzet már a nevelőszőlőknél is nehéz, nemcsak a szándék miatt, hanem mert hozzájuk is csak akkor kerülhet fogyatékossággal élő gyerek, ha megfelelnek az ezzel kapcsolatos kívánalmaknak. „Náluk például feltététel, hogy adott távolságon belül elérhető legyen olyan fejlesztőhely, amire a gyereknek szüksége lehet. Ez elsősorban a Budapesten kívüli területeken – például Borsodban – jelent akadályt, ott a nevelőszülők nem tudják vállalni, hogy rendszeresen 60-70 kilométert utazzanak a gyerekükkel. Az érintettek emiatt is benne maradhatnak az állami ellátórendszerben” – mondja Kéri Bianka, a KézenFogva Alapítvány programkoordinátora.

Folyamatos támogatás

Az állami gondoskodásban nevelkedő, fogyatékossággal élő gyerekek nehezebb helyzetét az örökbefogadások száma is mutatja. Az elmúlt 20 évben például 700-1000 körüli gyereket fogadtak örökbe Magyarországon, és köztük elenyésző a fogyatékossággal élők száma. A 2021-es statisztikából például az látszik, hogy csak egyetlen ilyen gyerek került családba, országos szinten pedig nagyjából 50 körüli azon fogyatékossággal élő gyerekek száma, akik örökbefogadottként nevelkednek. „Emiatt lett a fő profilunk az, hogy az ilyen családokat támogassuk, tanácsot adjunk nekik azzal kapcsolatban, hogy milyen intézményektől kérhetnek segítséget, hogyan segíthetik gyerekük felnőtt életútját, munkavállalását, párkapcsolatra találását. Nemrég például egy olyan örökbefogadó anyuka keresett meg minket, akinek Down-szindrómás gyereke most lett 24 éves, és az életútjával kapcsolatban vannak kérdései. Szervezünk az érintetteknek családi napokat is, amelyeken sorstárs szülőkkel találkozhatnak, átbeszélhetik velük az őket érintő kérdéseket. Olyan szolgáltatást is nyújtunk, ami gyógypedagógiai és pszichológiai konzultációs lehetőséget biztosít az érintett családoknak. Ilyenkor a nevelési kérdéseket, a diagnózissal kapcsolatban felvetéseket lehet átbeszélni, tisztázni. Ezt három olyan szakemberük – ők pszichológusok, gyógypedagógusok – segíti, akik maguk is örökbefogadó szülők, így vannak saját tapasztalataik is” – mondja Kéri Bianka.

A fogyatékossággal élő gyerekek örökbefogadó szülei jellemzően olyan párok, akinek már van vér szerinti gyerekük, az örökbefogadás mellett pedig elsősorban azért döntenek, mert anyagilag nem okoz nekik problémát több gyerek nevelése, és mert fontosnak tartják az ilyen jellegű, társadalmi felelősségvállalást. A tapasztalat azt mutatja, hogy a fogyatékossággal élő, örökbefogadásra váró gyerekek ilyenkor sem indulnak azonos eséllyel, közülük azok kerülnek nagyobb valószínűséggel családba, akik Down-szindrómában érintettek vagy kerekes székkel közlekednek. Akik azért döntenek az örökbefogadás mellett, mert vér szerinti gyerekük nem lehet, jellemzően csak egészséges gyereket akarnak magukhoz venni, lehetőleg csecsemőt, és ismerni akarják a származását is. A nevelőszülőknél szintén az a jellemző, hogy fogyatékossággal élő gyereket azok vesznek magukhoz, akinél már több gyerek járt, a kirepülésük után pedig újból szeretnének gondoskodni valakiről. Van egy harmadik esettípus is, amelynél a gyerek fogyatékossága csak az örökbefogadás vagy a nevelésbe vétel után derül ki. Ilyen lehet például a hallássérülés, vagy a szintén csak a későbbi években megmutatkozó mentális és viselkedési zavarok köre. A támogatás ilyen esetben is fontos, bár ilyenkor a jellege – mivel a kötödések ilyenkor már stabilak – nem sokban különbözik attól, mint amikor a vér szerinti gyerekről derül ki, hogy valamilyen fogyatékosság érintettje. Ilyenkor a gyakorlati kérdéseket kell átbeszélni a szülőkkel, illetve a helyzet pszichológiai hátterét, annak mikéntjét, hogy a fejlesztések hogyan oldhatók meg.

Családban maradni

„Vannak esetek, amikor a kérdés nem az örökbefogadás, hanem a gyerekről való lemondás. Ilyen lehet az, amikor születéskori oxigénhiányról van szó, ami miatt nagy az esélye annak, hogy gyereknek valamilyen fogyatékossága, nehezítettsége lesz. Ez komoly sokk a családoknak, jellemzően az orvosok sem tudnak biztosat mondani arról, hogy mire lehet számítani. A szülők emiatt gyakran szégyenkezni, titkolózni kezdenek a rokonok előtt is, megesik, hogy a megszületett babát a kórházban hagyják. Ilyenkor a gyerekek bekerülnek az állami gondozásba, helyzetük pedig nehéz” – mondja Kéri Bianka. Az ilyen gyerekek hatéves körük előtt akkor válhatnak örökbe adhatóvá, ha a vér szerinti szülők nem látogatják őket három hónapig. Bár nem túl gyakran, de őket még örökbe szokták fogadni, de hat évnél idősebb, fogyatékossággal élő gyereket már nem nagyon vesznek magukhoz örökbefogadók, mert hozzájuk nehezebb kapcsolódni. Emiatt lenne a legfontosabb az, hogy az ilyen esetekben inkább a családban maradást támogassák.

„Arra lenne szükség, hogy amikor egy édesanya az egészséges várandóság után a kórházban megtudja, hogy a megszületett babája nagy eséllyel fogyatékossággal fog élni, akkor ne azt lássa könnyebb útnak, hogy a kicsit a kórházban hagyja. Ilyenkor a szülőket arról kell tájékoztatni, hogy a fogyatékosság a család számára mit jelent, mivel járhat. Volt például olyan esetünk, amikor ezt a kérdést átbeszéltük a szülőkkel, tisztáztuk, hogy az ilyen helyzet komoly gyászfolyamat, amelynek során el kell engedni, meg kell gyászolni az egészséges gyerek képét” – mondja Kéri Bianka. A szülők helyett persze senki nem dönthet, de a döntés meghozatalát lehet támogatni, össze lehet őket kapcsolni olyan sorstárs szülőkkel, akik hasonló fogyatékosságban érintett gyereket nevelnek. Az említett esetben az érintett szülők is elvetették annak gondolatát, hogy lemondjanak gyerekükről.

„Érintett szülőként tisztában vagyunk azzal, mit jelenthet egy sérült gyerek fejlesztése”

Gyógytornászokkal, gyógypedagógusokkal, logopédusokkal és más szakemberekkel próbálja segíteni a rehabilitációra szoruló gyerekek szüleit a pécsi Borsóház, amelynek neve sokaknak Zente, az SMA-ban érintett kisfiú fejlesztése miatt lehet ismerős. Az intézmény alapítói saját tapasztalatból tudják, hogy mennyire nehéz helyzetben vannak az érintett családok, emiatt szeretnének alapítványként is mellettük lenni.

Elolvasom

„A szexuális visszaéléseknél mérlegelésnek egyáltalán nincs helye”

A fogyatékossággal élő emberek az átlagosnál védtelenebbek az abúzussal és a megfélemlítéssel szemben, különösen igaz ez az értelmi sérült, autista személyekre. Esetükben nem csak felismerni, hanem orvosolni is nehezebb az ilyen problémákat. Erre kínál válaszokat a Kézenfogva Alapítvány hamarosan induló programja, amelynek alapelemeit már évtizedekkel ezelőtt kidolgozta és kipróbálta a civil szervezet.

Elolvasom