A sportolás a fogyatékossággal élők számára is kiemelten fontos, a mozgásra nekik is lehetőséget kell biztosítani, függetlenül attól, hogy mozgásukban korlátozottakról, vakokról vagy siketekről, egyéb akadályozottsággal élőkről van-e szó. Erre hívta fel a figyelmet a Margitszigeti Atlétikai Centrum integrációs sportnapja, amelyen fogyatékkal élők és épek egyenlő esélyekkel, közösen léphettek pályára.
Május végén a Margitszigeti Atlétikai Centrumban tartották a Láss minket és suhanj velünk integrációs sportnapot, ahol a mozgásukban korlátozottakat a rendezvény akadálymentes bejárattal várta, a kerékpározás kedvelőit pedig biciklitárolóval.
Az eseményen a Pető Sport Egyesületet is megismerhették az érdeklődők, akik a frame runningot, vagyis a felnőtt futóbiciklizés új formáját mutatták be a látogatóknak. A speciális eszközt ki is lehetett próbálni, a bátrabbak pedig összemérhették tudásukat mozgássérült sporttársakkal is. Az eseményen megrendezték a bizalomfutást is, ahol az indulók megtapasztalhatták a „vezetve futás” vagy akár a „vezető futás” élményét. Ki lehetett próbálni a kerekesszékes akadálypályáját, és előkerültek a biciklizés különleges formái, így például a handbike és a tandem is.
Hokitól a bocciáig
A siketjégkorongot a Ferencváros csapata mutatta be az érdeklődőknek. Az egyesület 2015 óta foglalkozik siketjégkoronggal egy lelkes apuka kezdeményezésére, aki eredetileg vízilabdázott (a paralimpiai csapat tagjaként arany- és ezüstérmet is szerzett), de amikor ép hallású kisfia hokizni kezdett, azonnal nyitott az új sportág felé is. Mártonffy Máté célja az volt, hogy bemutassa: a jégkorong nem egy veszélyes és durva sport, amit csak épp emberek játszhatnak, hanem akár siketek és nagyothallók is. Megfelelő védőfelszereléssel minden sérülés kiküszöbölhető, a bírók kézjelekkel, illetve a palánkon és a kapu mögött kihelyezett led-csíkokkal jeleznek a játékosoknak.
Az EGYMI Mozgásjavító a bocciát mutatta be a nagyközönségnek. Ez a sportág leginkább a petanque-hoz hasonló, viszont olyan emberek számára találták ki, akik súlyosan mozgássérültek. A játékot 6 piros, 6 kék és 1 fehér labdával lehet űzni egyéniben, párosban és akár csapatban is. A verseny célja, hogy a színes labdákkal eltalálják a célgolyót.
A boccia egyéniben, párosban és akár csapatban is játszható
A sportnap résztvevői sok egyéb sportággal is megismerkedhettek, kipróbálhatták például a jógát és a tájfutáshoz kötődő mátrixfutást, a látássérült sakkot, a csörgőlabdát és az asztaliteniszt, a tollaslabdát. Bemutatót tartott a MediBall csapata is, akiknek eszköze az épeknek és a fogyatékossággal élőknek kínál sportolási lehetőséget, akár közösen is. A tai chi mozdulataira épülő mozgásformánál a játékosok egy tollasütőre hasonlító eszközzel, körkörös mozdulatokkal kapják el a labdát, majd az ív megtartása mellett lendítik vissza társuknak. Ez a mozgásművészet kiválóan fejleszti a fizikális és a mentális képességeket.
A mediballt mozgásukban korlátozottak is űzhetik
A résztvevők megismerhették a dzsúdót látássérült fiatalokkal és a kerekesszékes vívást is. Utóbbihoz Dani Gyöngyi világ- és Európa-bajnok kerekesszékes vívó is beöltözött, az érdeklődők vele is kipróbálhatták ezt a sportágat.
A kerekesszékes vívást Dani Gyöngyi paralimpikonnal is kipróbálhatták az érdeklődők
A Popsztárok a pályán és civilben című panelbeszélgetésen Drávucz Rita világ- és Európa-bajnok vízilabdázó, Illés Fanni paralimpiai bajnok és Dani Gyöngyi paralimpikon osztotta meg gondolatait a fogyatékossággal élő sportolókról, a családról és a közösségi médiáról. Illés Fanni elmondta, hogy a parasportolók a népszerűséget másképp kezelik, másképp érzékelik, mint az épek. Ő például Tokió után hatalmas áttörést érzett, amikor az emberek nem csak azért ismerték meg, mert a tévében sokat látták, hanem azért, mert tudták: paralimpiai bajnok. A sportoló kiemelte, hogy az embereket a paralimpiai sport, a paralimpiai mozgalom egyre jobban érdekli, az úszók futamait is rengetegen nézték. Persze népszerűségük az épekét még nem éri el, de a fejlődés érezhető. A paralimpikon a hitelességet is kiemelten fontosnak tarja, számára kulcskérdés, hogy akár az érzékeny kérdésekre is válaszoljon. A kommunikációban a humor szerepét külön kiemelte, példaként hozva azt, hogy Facebook profilján Lábatlan település névtáblája látható. Azt vallja, hogy a fogyatékkal élőket az önirónia erősítheti, jobb a kérdéseket poénokkal közelíteni. Közösségi oldalán is arra törekszik, hogy bemutassa, lábak nélkül is teljes lehet az élet.
Dani Gyöngyivel, Illés Fannival és Drávucz Ritával Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke beszélgetett
Dani Gyöngyi arról számolt be, hogy még ma is meglepődik azon, amikor idegen emberek lépnek oda hozzá, és elmesélik, hogy látták a paralimpiai vívás összefoglalóját (magukat a vívásokat nem közvetítették a tévécsatornák). Az olimpikon hisz abban, hogy az ép emberekkel meg kell ismertetni a fogyatékkal élők életét. A vívó fontosnak tartja azt is, hogy a parasportolók kommunikációjukkal arra törekedjenek, hogy a sportoláshoz mások is kedvet kapjanak, ezért is hozta létre Tokió után a Paraktív Alapítványt.
Drávucz Rita egykori sportolóként a népszerűséget intenzívebben is megélhette, a fogyatékossággal élők helyzetébe viszont anyaként nyert komolyabb betekintést. Kislánya, akinél 2 éves korban diagnosztizálták Charcot-Marie-Tooth rendellenességet, kerekesszékkel közlekedik. Az olimpikon a beszélgetés során kiemelte, hogy minden tekintetben nyitott a külvilág felé, soha nem „szívbajos”, mindenkitől várja a kérdéseket. Népszerűségét arra szeretné használni, hogy segítse a fogyatékkal élők ügyét, integrációját. Az egykori vízilabdázó, aki idén a Szerencsejáték Zrt. játszótérépítési programjának jószolgálati nagykövete, kiemelte, hogy a sportoláshoz a fogyatékkal élőknek is ugyanolyan joguk van. Bízik abban is, hogy majd kislánya is választ magának valamilyen parasportágat.
