null

Mozgásfejlesztés, olvasás és szociális készség – kiket segíthetnek a terápiás kutyák?

Míg a hivatalos segítőkutyák jelzéseikkel és fizikai közreműködésükkel fogyatékossággal élő gazdájuk életét tehetik könnyebbé, addig a terápiás kutyák gazdáikkal másokat segíthetnek. Milyen esetekben lehetnek hasznosak az ilyen ebek, és miben különböznek a klasszikus segítőkutyáktól?

Míg a vakvezető kutyák, mozgássérült segítők és hallókutyák komoly kiképzést kapnak és gazdájukat segítik, addig vannak olyan terápiás kutyák, amelyek gazdájuk kíséretében másoknak segítenek. Ezek az ebek – Magyarországon körülbelül 500 ilyen kutya van – másfajta kiképzést kapnak, közreműködésükkel pedig állatasszisztált terápia végezhető. „Például ha egy súlyosan sérült kisgyereket a gyógytornász arra kér, hogy kússzon el egyik pontból a másikba, akkor ő azt feladatként értelmezni, és nem biztos, hogy jókedvéből megteszi. Ez érthető, hiszen kivitelezése nem feltétlen egyszerű, adott esetben pedig fájdalmat is okoz neki. Viszont ha a rendszerbe bevisszük a kutyát, és a kisgyereket arra kérjük, hogy vele együtt vagy a nyomában kússzon, utána pedig simogassa meg, akkor a feladat mindjárt egyszerűbb. Ilyenkor már játékról van szó, ami miatt a sérült gyerek könnyebben leküzdi a nehézségeket” – mondja Mányik Richárd, a NEO Magyar Segítőkutya Közhasznú Egyesület elnöke.

Másoknak segíteni

A terápiás kutyák általában családi kedvencek, és gazdáikkal járnak olyan képzésre, ami után terápiás kutyaként tudnak segíteni sérült gyerekeknek, vagy éppen idős embereknek. A képzést felvételi előzi meg, amin kiderül, hogy a kutya a habitusa, temperamentuma alapján alkalmas-e erre a feladatra. Az eb fajtája és mérete nem szempont, az maximum csak arra lehet hatással, hogy pontosan milyen feladatra lesz alkalmas az eb. A kisebb termet előnyt jelenthet például egy idősek otthonában vagy egy fogyatékos otthonban, ahol a kutyát akár ágyba is be lehet tenni. A terápiás eb a képzésen gazdájával együtt vesz részt, és később is csak ő kísérheti, más nem végezhet vele állatasszisztált terápiát. Képzettséggel a gazdának is rendelkeznie kell, de az is csak a saját kutyára vonatkozik, más terápiás ebre nem.

„Fontos az is, hogy az állatasszisztált terápiában soha nem csak a kutya és annak felvezetője vesz részt, hanem egy olyan szakember is, aki az emberi csoportot irányítja. A terápiás célokat mindig ő határozza meg. Mozgáskorlátozottságnál ilyen lehet a mozgásfejlesztés, amelynél a terápiába gyógytornász kapcsolódik be. Más esetekben fejlesztő pedagógusra és gyógypedagógusra, vagy egyéb szakemberre van szükség” – mondja Mányik Richárd. Ez azért fontos, mert a felvezető nem tud egyszerre a kutyájára és az emberekre is figyelni, szükség van arra, hogy a munkába más is bekapcsolódjon. Esetenként pszichológusra is szükség van, például olyan esetben, amikor valaki fél a kutyáktól.

Rehabilitáció és stresszkezelés

A terápiás kutyák gazdái önkéntesként is járhatnak az intézményekbe, de felkereshetik azokat megbízási díjért is. Ez helyszínenként változik, mindenhol más a szokás. Állatasszisztált terápiát a NEO önkéntesei is végeznek terápiás kutyáikkal. Ők elsősorban kórházakba és egészségügyi intézményekbe járnak, kapcsolatban vannak például a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézettel és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézettel. „Ezekben az intézményekben a gyerekek élményterápiát kaphatnak a kutyáktól. Jelenlétük az egészségügyi dolgozókat is segíti, náluk oldani tudják a mindennapi stresszt. Járnak a kutyák iskolákba és óvodákba is, nem is feltétlenül sérült gyerekekhez. A terápiás kutyák képesek ugyanis segíteni az olvasástanulást is, vagy bármilyen fejlesztő foglalkozást. Van például logopédus, aki rendszeresen terápiás kutyával dolgozik” – mondja Mányik Richárd.

A terápiás kutyák segítséget jelenthetnek az idősek otthonában, a pszichiátriai osztályokon és a drogrehabilitációban is. A velük folytatott terápiák gyakorisága és időtartama mindig attól függ, hogy arra mi miatt van szükség. Mozgásfejlesztésnél például rövidebb és hosszabb ideig is szükség lehet állatasszisztált terápiára, és hasonló a helyzet a mentális problémáknál. Ha az autizmus spektrum zavar súlyosabb fokáról van szó, akkor a rendszeresség mellett az is kulcskérdés, hogy az érintettekhez mindig ugyanaz a kutya járjon. Ha ez adott, akkor a kutya rengeteget segíthet abban, hogy az érintettek szociális készségei fejlődjenek.

Kézenfogva ballagunk – középiskolások egy jó ügyért

Tíz éve fut a Kézenfogva Ballagunk program, amit a Kézenfogva Alapítvány hívott életre annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő fiatalok képzését, munkavállalását a középiskolások is támogatni tudják ballagásuk alkalmából. Egyfajta érzékenyítés is ez a végzős diákok, és rajtuk keresztül a társadalom egésze felé.

Elolvasom

Jókedv és pörgő kerék – a tánc mindenkit összeköt

A tánc felüdít és összeköt, közösséget formál, jótékony hatását a fogyatékossággal élő emberek is érzik. Ez hívta életre a Gördülő Tánccsoportot, amely ma már a kombitánc és a szemléletformáló programok felé is nyitott, vezetője rekreációs táborokat is szervez – nem csak kerekesszékes sorstársaknak, hanem nehéz sorsú embereknek is.

Elolvasom

Fogyatékossággal is versenyképesen

Sok vállalat pusztán azért alkalmaz megváltozott munkaképességű kollégát, hogy ne kelljen rehabilitációs hozzájárulást fizetnie, pedig lehetne ok az is, hogy az inklúzióval a cég saját működését javítsa – az erre való ráébredést próbálja katalizálni a Skilly. Fontos ugyanis, hogy a leendő munkavállalók és a feléjük nyitni próbáló cégek megkapják a szükséges segítséget.

Elolvasom