null

„Nálunk szinte mindenki megtalálhatja a helyét”

Bár a cégek egy része még ma sem szívesen alkalmaz megváltozott munkaképességű kollégákat, a helyzet javul, egyre többen nyitnak feléjük. Jó példa erre a Fűzfői Papír, ahol az első ilyen munkavállalót áprilisban már fel is vették, és dolgoznak azon, hogy létszámuk emelkedjen.

A „kishajós” emblémával ellátott füzeteket szinte kivétel nélkül mindenki ismeri. Gyermekkorunk elengedhetetlen része volt, a termékek egybeforrtak a szám- és betűvetés hajnalával. A balatonfűzfői üzem több mint 90 éves múltra tekint vissza, és bár papírt 20 éve nem gyártanak területén, füzetből így sincs hiány: a cég évente több mint ezer tonna belívpapírt vásárol annak érdekében, hogy munkatársai a géppark segítségével méretre szabják és összefűzzék azokat. Az üzemben szezontól függően 35-40-en dolgoznak, a cégvezetők azonban azt szeretnék, ha a csapathoz legalább 5 megváltozott munkaképességű kolléga is csatlakozna. A szándék nem új, a Fűzfői Papír már korábban is próbált fogyatékossággal élő dolgozókat felvenni, de akkor nem jártak sikerrel.

Újult erővel

„A szervezet, amellyel összekapcsoltak bennünket, nem volt nyitott felénk, nem találtunk megfelelő munkaerőt. Tavaly év végén újra próbálkoztunk, és a Főkefén keresztül – Csizi Péter ajánlásával – eljutottunk az Emberi Erőforrások Minisztériumába. A tárca olyan helyi szervezetekkel kapcsolt össze bennünket, amelyek segíthetnek minket a megfelelő kollégák megtalálásában. Persze nem gépmestereket keresünk ily módon, hanem például adminisztrátorokat, kiszedőket. Egy új kolléga már dolgozik nálunk, a második májusban érkezik, és várjuk a többieket is” – mondja László Gergely, a Fűzfői Papír ügyvezetője.

A szakember családjában és szűk baráti körében nincs fogyatékossággal élő személy, de az egyik általános iskolás osztálytársa egy baleset következtében kerekesszékbe kényszerült, László Gergely ezért is vált nyitottá az integrációra. Úgy gondolja, ha lehetőségük van megváltozott munkaképességű kollégák alkalmazására, akkor azt meg is kell tenniük.

Élni a lehetőséggel

A füzetgyár üzemi területét igyekeztek minden szempontból akadálymentessé tenni, illetve áttekinteni azt, hogy mely fogyatékossági csoportok tagjaival tudnak közösen dolgozni. Az enyhe mentális problémákkal küzdők alkalmazása például nem akadály, ahogy a siketség sem. Az üzem területén a gépek miatt kötelező a fülvédő, ami miatt beszélgetni az épek sem tudnak. Ahogy az ügyvezető fogalmaz: az üzemben, ha akarnánk, akkor sem értenénk egymás szavát.

A kerekesszékesek nehezebb helyzetben vannak, mert bár a fűzfői gyár nagyrészt akadálymentes, a háromemeletes, szintenként ezer négyzetméteres üzem nagy kihívást jelenthet egy mozgáskorlátozottnak. Ők kötészeti termékekkel tudnának foglalkozni, illetve dolgozhatnak irodai, adminisztratív munkakörben a fűzfői mellett a budapesti telephelyen is. Ugyanakkor a vezetőség azzal is tisztában van, hogy a megváltozott munkaképességűek alkalmazása itt nem ér véget, hiszen a kollégák érzékenyítésére is szükség van, fontos ugyanis, hogy mindenki befogadó legyen a csapatban.

Nem siket szakemberek, egyszerűen csak jó szakemberek

Túl azon, hogy webfejlesztéssel foglalkoznak, digitális tananyagok készítésével segítik a sorstársak képzését, munkavállalását. Bár a SignCoders munkatársai siket emberek, ők nem siket programozók és siket dizájnerek akarnak lenni, hanem egyszerűen csak programozók és dizájnerek. Számukra a befogadás jelenti az igazi esélyegyenlőséget.

Elolvasom

A pihenés csodákra képes – pláne egy végletekig leterhelt szülőnél

Immáron három éve segíti a fogyatékossággal élő gyerekek szüleit a szolnoki Pihenősziget, ahová a kicsiket és nagyokat el lehet vinni egy hétvégére annak érdekében, hogy az alatt a szülők feltöltődhessenek. Alapítója érintett anyukaként ébredt rá arra, hogy a sorstársak többségének nincs hozzá hasonlóan erős családi háttere, így ők terheiket hetente pár órára sem tudják letenni – nemhogy két napra. Pedig a gyerekeknek is hasznára válna, ha ezt megtehetnék.

Elolvasom