null

Tenni a stigma ellen

Sok előítélet övezi a pszichiátriai betegségeket, az érintettek gyakran szembesülnek ezekkel. Ráadásul a stigmák a felépülést is nehezítik, sokszor több gondot okoznak, mint a tünetek. Ezen próbál változtatni a Nyitnikék antistigma kezdeményezés, amely nem csak az érintetteknek nyújt segítséget, hanem Antistigma-díjával azokra is felhívja a figyelmet, akik tesznek az előítéletek ellen.

A pszichiátria diagnózissal – például a bipoláris zavaréval vagy a gyakran hanghallással járó skizofréniáéval – való szembesülés vagy együttélés akkor is nehéz, ha az érintett mögött támogató család és ismeretségi kör áll, akkor pedig pláne, ha olyan környezet, amelyik a mentális problémát nem érti, az érintettet pedig megbélyegzi. Az ilyenkor kapott stigmák gyakran több bajt okoznak, mint azok a tünetek, amelyekre a kórismét alapozták. „Ilyenkor kétféle stigmát különböztetünk meg, az egyik az önstigma, a másik pedig a társadalom felől érkező. A felépülést mindkettő hátráltatja. Az előítéletek miatti nyomás annyira komoly, hogy hallottam olyan érintettről, aki inkább csak az alkoholista diagnózisát mondta el, a mentálisat elhallgatta – lévén előbbi miatt kevésbé bélyegzik meg. Az emberek valahogy jobban megértik az alkoholizmust, mint egy mentális betegséget. Ez áll annak hátterében, hogy az érintettek nem beszélnek szívesen sem a depressziójukról vagy bipoláris zavarukról, sem a skizofréniájukról” – mondja Judit, az Ébredések Alapítvány sorstárs segítője és tapasztalati szakértője, a Nyitnikék antistigma koordinátora.

A Nyitnikék antistigma kezdeményezést az Ébredések Alapítvány 2011-ben hívta életre civil szervezetekkel és magánszemélyekkel közösen, annak érdekében, hogy a pszichiátriai diagnózissal élők meg tudjanak küzdeni a stigmákkal, a társadalom pedig elfogadóbb legyen velük szemben. A kezdeményezéshez sokan csatlakoztak, köztük felépült sortársak, akik igazolni tudják, hogy még nehéz állapotokból, megakadásokból is van lehetőség és remény a felépülésre. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az ilyen diagnózist kapók ne veszítsék el a reményt, a mentális problémát le tudják győzni, vagy azzal együtt tudjanak élni.

Együtt könnyebb

„A program részeként működtetünk olyan fórumot, ahol a kérdezők választ kaphatnak a felépült sorstársaktól akár online beszélgetés, akár tájékoztató anyagok, akár levelezőlisták segítségével. Gyűjtjük azokat a történeteket is, amelyeket az érintettek maguk osztanak meg sorstársaikkal. Ezek olyan tanulságos, vicces, szomorú és vidám elbeszélések, amelyek helyzeteket mutatnak be, tanácsokat adnak, megmutatják, hogy az érintettek hogyan tudtak tenni a megbélyegzés ellen” – mondja Judit.

A tapasztalati szakértő kiemeli, hogy megbélyegzés előfordulhat iskolában és munkahelyen is. Emiatt van az, hogy az érintettek a kollégáiknak nem szívesen beszélnek diagnózisukról, arról sokszor csak az üzemorvos tud, lévén ő hivatott mérlegelni, hogy valaki az egészségi állapota, mentális problémája alapján betölthet-e egy-egy munkakört. A munkatársak információhiánya amiatt okozhat gondot, mert így nem értik az esetlegesen jelentkező tünetek okát. Míg ha tisztában lennének a diagnózissal, megértőbbek lehetnének a kollégákkal. Viszont itt indul be egy ördögi kör, ugyanis az érintettek az előítéletektől tartva gyakran titokban tartják azt.

Kell az érzékenyítés

A Nyitnikék kezdeményezés keretében az önkéntesek érzékenyítő programokat is tartanak, főképp szakközépiskolákban. Oktatás keretében foglalkoznak szociális munkás hallgatókkal, orvostanhallgatókkal, rezidensekkel és néha orvosokkal is, mert érzékenyítésre náluk is szükség van. „Ezt jó minél korábban elkezdeni, mert a gyerekek fogékonyabban erre. Érdemes tudni, hogy bár a legtöbb stigma a bipoláris zavar és a skizofrénia diagnózisához társul, gyakran kapcsolódnak előítéletek a depresszióhoz is. Például az érintetteket gyakran lustának titulálják, vagy arra biztatják, hogy szedjék össze magukat” – mondja Judit. Viszont a depresszió nem így működik, ott a noszogatás akkor sem megoldás, ha a környezett jó szándékból teszi ezt. Javulást csak a terápia hozhat.

Az érzékenyítő programok és a sorstársak segítése mellett a Nyitnikék keretein belül létrehoztak Antistigma-díjat is. Ezzel azoknak a munkáját ismerik el, akik tettek az ellen, hogy a mentális zavarokkal élőket megbélyegezzék, diszkriminálják. Átvehette ezt mások mellett Enyedi Ildikó filmrendező és Borbély Alexandra színésznő, Jakupcsek Gabriella újságíró, műsorvezető, illetve dr. Demetrovics Zsolt pszichológus, addiktológus, az ELTE Pszichológiai Intézetének professzora.

Kutyától az ezerlábúig: az állatasszisztált terápiák csodákra képesek

Állatasszisztált foglalkozásokkal segíti a beszédfejlesztésre és mozgásfejlesztésre szoruló gyerekek terápiáit, és mellette a többségi társadalom érzékenyítését. A tanulást integrált környezetben is hatékonnyá teszi élménypedagógiai módszerekkel, és komoly részt vállal a szakemberképzésben. Lakos Judit a Varázsmancsokkal mesteri fokozatra emelte az állatasszisztált terápiát.

Elolvasom

Több mint napközi

A sérültséggel, fogyatékossággal élő gyerekek 16 éves korukban kikerülnek az iskolarendszerből, onnantól kezdve szüleik új helyzettel találják szembe magukat: meg kell oldaniuk immáron felnőtt gyermekük felügyeletét. Őket segíti a Kaptár Napközi, ami egyfajta közösségként öleli át az érintett családokat, messze túlmutatva a szokásos nappali ellátás keretein.

Elolvasom

Több mint kutyasimogatás

Bár már önmagában a terápiás kutyák megérintésének is van pozitív hozadéka, ez a fajta terápia messze túlmutat a simogatáson és az abból eredő lelki hatásokon. Beszédkészséget, finommotorikát, mozgást és figyelmet is lehet vele fejleszteni, erősíteni lehet a kommunikációt és a szabálytudatot is. Másfél évtizede segítik mindezt a Mondjunk mancsot! Terápiás és Segítőkutyás Közhasznú Egyesület kiképzői és felvezetői.

Elolvasom