null

„A csokit soha nem az autizmussal élőkkel reklámozzuk, hanem a minőséggel”

Prémium kategóriás belga alapanyagból, kiváló gyümölcsökkel, magvakkal, fűszerekkel készülnek a KockaCsoki bonbonjai és csokoládéi, de különlegességük nem csak a minőségben keresendő. A kézműves termékeket autizmussal élő fiatalok készítik, a cégnél pedig komoly hangsúlyt fektetnek a társadalmi felelősségvállalásra is. Hogyan indult a családi vállalkozás, és mivé nőtte ki magát?

A KockaCsoki műhelyében cukrász, csokoládékészítő szakember és autizmussal élő munkatársak közösen dolgoznak azért, hogy vásárlóik kezébe a legfinomabb csokoládék és bonbonok kerülhessenek. A munka gördülékennyé tételét gyógypedagógus kolléga is segíti, a vele való kapcsolat nagyon fontos. „Történetünk azzal kezdődött, hogy korábban egy multicégnél dolgoztam, és amikor hobbit kerestem, megtetszett egy cukrásziskola, ahová beiratkoztam. A csokoládéval ott ismerkedtem meg, amivel nagyjából egybeesett, hogy a feleségemmel a házassági évfordulónk alkalmából elmentünk egy csokoládékészítő workshopra is. Ott végképp beleszerettem a csokiba, de akkor még nem gondolkodtam saját vállalkozásban. Annak ötletét az adta, hogy a feleségem a főiskolán olyan feladatot kapott, amelynél egy megváltozott munkaképességű fiatalokat foglalkoztató munkahelyet kellett elképzelnie, összeállítania. A beadandó dolgozatban egy olyan csokoládéműhelyt írt le, amelyben autizmussal élő fiatalok dolgoztak. Az autizmus azért került képbe, mert a nagyobbik fiam, aki most lesz 18 éves, ezzel a spektrum zavarral él. Mindez több mint 10 éve történt, de a KockaCsoki alapgondolata innen ered” – mondja Dénes Ákos a csokoládémanufaktúra társtulajdonosa.

A következő lépés az volt, hogy a házaspár észrevette a társadalmi vállalkozások fejlesztésével, segítésével foglalkozó NESsT pályázatát, amire beadták az ötletüket. A szervezet a jelentkezők közül tíz olyan céget választott ki, amelynek a tervét megvalósíthatónak tartották, majd egy másfél éves képzés után közülük három támogatást is kapott ahhoz, hogy el tudjon indulni. „Mi az első háromba nem kerültünk be, de a NESsT pár hónappal később talált nekünk egy olyan támogatót, akinek segítségével, illetve a családi tőkénk bevonásával el tudtunk indítani a csokoládéműhelyt. Idén lesz 8 éves a manufaktúránk” – mondja a társtulajdonos.

Végtelen precízség

Jelenleg hét autista fiatal dolgozik a manufaktúrában, akik közül ketten enyhén értelmi sérültek is, egy harmadik kolléga pedig pluszban látássérült. A teljes létszám kilenc fős, így készülhet el egy átlagos napon 10-12 kiló csokoládé kizárólag kézműves módszerekkel.

A spektrumzavarra jellemző kommunikációs nehézségek komolyabb gondot nem okoznak a munkában, az ilyen jelenségeket egyszerűen csak érzékelik, néha megmosolyogják. „Már többször beszéltünk arról, hogy ezeket érdemes lenne naplózni, összeírni, ugyanis nagyon tanulságosak. Például előfordult, hogy az egyik kollégának azt mondtam: Nagyon jó veled dolgozni, nagyon csíplek! A kolléga erre hátraugrott, ugyanis azt hitte, szó szerinti értelemben meg akarom csípni. Volt olyan csokoládékészítő workshopunk is, ahol egy 12 éves kislánynak mondtam azt: bemegyünk a csokiműhelybe, és készítünk macskanyelvet. Ő lesápadt és halálra rémült, mert azt hitte, bent vannak a macskák, a nyelveiket pedig ki fogjuk szedni. Ez is mutatja, hogy az autizmussal élőknél a munkakiadás mikéntjére való odafigyelés mennyire fontos” – emeli ki Dénes Ákos.

A műhelyben például nem mondják azt a kollégáknak, hogy a csokit ízlés szerint szórják meg sóval, mert annak nincs konkrét jelentése. Nem egzakt fogalom a csipet sem, ahogyan a gondolatnyi bors sem. Az autista személyek ezeket a fogalmakat nehezen vagy egyáltalán nem tudják értelmezni, így a mesterek mindent precízen kimértek grammos mérleggel vagy milliliteres mérőedénnyel, majd kommunikációjukat ahhoz igazították. Ennek megfelelően az épek számára is kiderült, hogy a csipet 0,4 grammot jelent, tudják azt is, milyen mennyiséget takar a késhegynyi vagy a mokkáskanálnyi megnevezés. Ez is mutatja, hogy az autizmus esetén mi a legfontosabb feladat: az infokommunikációs akadálymentesítés. Viszont az ebbe fektetett munka meghálálja magát, ha az autizmussal élő munkavállalók megkapják a kellő segítséget, akkor nagyon szépen, nagyon pontosan dolgoznak.

„Ehhez tudni kell, hogy a cukrászszakma selejtaránya nagyjából 10 százalékos, amihez képest a csokoládékészítés valamivel precízebb, grammokkal dolgozó üzletág – a mi hibaarányunk például 2 százalékos, ami nagyon alacsony ebben a szakmában. Tomi, aki autizmussal élőként a nyitás óta a csapatunk tagja, még ennél is jobban teljesít, ő 2 ezrelékes selejtarányt produkál. Ez hihetetlen számadat, még 10 kiló csokinál is csak egy falatnyit jelent” – mondja Dénes Ákos. Az alacsony hibaszázalék a végtelen precízségnek, a szabályok maximális betartásának köszönhető.

Nem lehet zűrzavar

Az autizmussal élők akadálymentesítésében a fő kihívást az adja, hogy egy olyan spektrumzavarról van szó, amelynek mértéke egyénenként nagyon különböző lehet. Például vannak, akik csak picit „mások”, igazából csak azért lógnak ki a társadalomból, mert egy-egy tudományterülethez kiemelkedően jól értenek. Mondjuk azokhoz a természettudományokhoz, amelyek illeszkednek az érdeklődési körükhöz. A skála másik végén azok az autista személyek vannak, akik életük végéig más emberek segítségére szorulnak. A kettő közötti spektrum végtelenül széles: a KockaCsokinál van például olyan munkatárs, akinek a napi rutin kialakítását követően elég lett szóban kiadni a feladatokat, míg másoknak folyóírással kell lejegyezni a teendőket. Van olyan kolléga is, akinek grafikával vagy fényképpel megerősített folyamatábrára van szüksége. Viszont ennek elkészítése nem nehéz, csak egy számítógépre és egy nyomtatóra, illetve egy laminálógépre van hozzá szükség.

Fontos a helymeghatározásra való odafigyelés is, a műhelyben például minden szekrénynek külön neve van. Innentől kezdve minden egyértelmű, senki sem „dobálózik” a felső szekrény kifejezéssel, hanem egzakt módon kimondja, hogy hívják azt a szekrényt – például Harry Potter szekrény, csőraktár, Narnia szekrény – amelyikre éppen gondol. Mivel az autista személyeknek a kiszámíthatóság kulcskérdés, előre tájékoztatják őket arról is, hogy melyik napon mi lesz a feladatuk. A pontos menetrendet az adott napra is elkészítik, a teendőket 20 perces időközökre beosztva. Emellett figyelembe veszik az egyéni képességeket is, aminek eredményeképp mindenki abban a munkakörben dolgozhat, amelyikben igazán jeleskedik. Ha ezt előre jelzik, a kollégák a szabadságolásoknál persze tudják egymást helyettesíteni is.

Kell a figyelem

Arra, hogy a csokoládékat autista fiatalok készítik, a KocskaCsoki külön is felhívja a figyelmet: ez a csokoládé kibontása után vehető észre, a csomagoláson belül van ugyanis egy köszönőszöveg. A cég fontos tartja, hogy a vevők a jó minőséget összeköthessék az autizmussal, illetve tisztában legyenek azzal, hogy vásárlásukkal az autista fiatalok munkavállalását is támogatták. Viszont a csokit soha nem az autizmussal élőkkel reklámozzák, hanem a minőségével.

A KockaCsokinál a csokoládékészítés mellett az edukációra, a képzésekre is figyelnek, ezeket az általuk működtetett kávézó területén tartják. Az autista fiataloknak és az autista gyereket nevelő családoknak indítottak például olyan képzéssorozatot, amely elősegíti a komplex munkavállalást. Ennek része egy pályaorientációs program, ami egy évig tart, illetve egy gyakornoki program. Indult önálló életviteli programjuk és olyan képzésük is, amellyel kifejezetten a testvéreket, szülőket és a családokat célozzák, azon belül azokat is, akik frissen kapták meg az autizmus diagnózisát.

Van a manufaktúrának olyan programja is, ami a jogi ismeretek átadásával foglalkozik, és olyan is, ami a nemiség kérdéskörével. Ezeket a képzéseket mindig neves szakemberek, például jogászok, gyógypedagógusok, pszichológusok tartják. A KockaCsoki társadalmi felelősségvállalása ebben is megmutatkozik, hiszen mindezt a csokoládék értékesítéséből származó bevételekből finanszírozzák. A jelentkezőknek a képzések díjmentesek, vagy maximum egyetlen kávé árába kerülnek.

A cég tevékenységére sok helyen felfigyeltek, már háromszor megkapták a Salva Vita Alapítvány által életre hívott Fogyatékosság-barát Munkahely díjat is. Ennek odaítélésről az alapítvány, a humán tárca, az Amerikai Kereskedelmi Kamara és a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület közösen döntött. Emellett kapott a vállalkozás sok egyéb szakmai díjat, az egyik autista fiataljuk pedig megnyerte egy fotópályázat fődíját is, amire szintén nagyon büszke a manufaktúra csapata.

Fogyatékossággal élő gyermekek beilleszkedését támogatja az Szerencsejáték Zrt. kampánya

A nemzeti lottótársaság őszi széleskörű szemléletformáló kommunikációja elsősorban az fogyatékossággal élő gyermekek beilleszkedésére, sikeres és boldog felnőtté válására fókuszál. Az évvégi kampány Illés Fanni, világ- és Európa-bajnok, paralimpikon úszó személyes élettörténetén keresztül mutatja be, hogy az elfogadás, valamint család és a nagyobb közösség támogatásával az akadályok lebonthatóak.

Elolvasom

„A fogyatékosság nem akadály”

2023-ban lesz 20 éves a Szerencsejáték Zrt. karitatív hálózata, amely nemcsak a megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő személyek munkahelyi integrációját segíti, hanem a társadalmi szemléletformálást is. Miért tartja fontosnak ezt a küldetést a nemzeti lottótársaság?

Elolvasom