Vég Katalin fényképe

„Az akadálymentesítést a fejekben is el kell végezni”

Míg a '90-es években a fogyatékkal élők munkavállalását segítő szervezetek sok helyen már a portán elakadtak, addig ma közvetlenül is megkeresik őket a cégvezetők. A világ tehát nagyot fordult, de még ma sem mindenhol egyértelmű, hogy egy csapatba megváltozott munkaképességű kolléga is remekül integrálható.

A fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek elhelyezkedését segítő Salva Vita Alapítvány 1993 óta működik, de kezdetben csak az értelmi sérültekre és az autista személyekre koncentrált. Ez akkoriban még hatalmas újdonság volt, ilyen feladatot más szervezetek nem nagyon vállaltak. Célcsoportjuk az évek során folyamatosan bővült, 2000 és 2010 között pedig elkezdtek a munkáltatókkal is hangsúlyosabban foglalkozni.

„Látszott, hogy pusztán a fogyatékos emberek támogatása nem elég, fontos, hogy meglegyen az a közeg is, ami őket befogadja. Emiatt dolgozunk együtt már több mint tíz éve a munkáltatókkal is, és nyújtunk nekik olyan szolgáltatásokat, amelyek segítséget jelenthetnek számukra. Mellettük nyitottunk mindenki felé, aki megváltozott munkaképességű, aki valamilyen egészségkárosodást szenvedett, vagy egyéb ok miatt hátrányos helyzetű. Tehát már nem csak a testi és értelmi fogyatékkal élők munkavállalását segítjük” – mondja Vég Katalin, az alapítvány vezetője.

Kell a segítség

A tapasztalatok sajnos az mutatják, hogy a fogyatékkal élők érdekérvényesítő képessége gyengébb, így nagy szükségük van a támogatásra. Olyannyira, hogy sokszor már az is kihívás, hogy a egyáltalán meggyőzzék az érintetteket arról: érdemes jelentkezniük egy álláshirdetésre. Ennek hátterében az áll, hogy a korábbi évtizedekben – a '90-es években és előtte – a fogyatékkal élők esélytelennek érezték magukat, munkavállalásuknak sokszor eleve útjában állt az akadálymentesítés, hozzáférhetőség hiánya. Viszont a cégek az ilyen kérdésekben rengeteget fejlődtek, ma már sok helyen semmilyen problémát nem okoz egy megváltozott munkaképességű kolléga alkalmazása. Viszont még így is fontos segíteni a fogyatékkal élőket abban, hogy tudják, hova érdemes jelentkezniük.

Oldani a félelmeket

„Önmagában például nem elegendő, ha egy munkahely akadálymentes, az akadálymentesítést a fejekben is el kell végezni. Mert az emberekben máig van egy kis félelem, sokan például nem tudják, hogyan kell megszólítaniuk, segíteniük egy fogyatékkal élőt, legyen az kerekesszékes, vak vagy siket. Viszont ha a munkatársak az ilyen helyzeteket kínosnak érzik, akkor elkerülik azokat, ami nem tesz jót a munkahelyi légkörnek. Emiatt kell a cégeket abban támogatni, hogy a kollégák megtanulhassák, hogyan kell beszélniük egy sikettel, vagy éppen kísérniük egy vak ember. Vagy hogyan lehet integrálni egy autista személyt például egy IT-csapatba. Ha ugyanis a félelmek oldódnak, a kollégák is nyitottabban állnak az új munkatárshoz” – emeli ki Vég Katalin.

A cégvezetők fogyatékkal élőkhöz való viszonyulására a személyes érintettség mindig nagy hatással van, de sokat számít az is, ha egy vállalat fölismeri: gazdaságilag is racionális lépés megváltozott munkaképességű kollégát alkalmazniuk. Ilyen emberek ugyanis vásárlóik, ügyfeleik között is vannak, egy hasonló helyzetben lévő munkatárs pedig jobban ki tudja őket szolgálni amiatt, mert tisztában van az igényeikkel, jobban átlátja a megoldási lehetőségeket. Ez tehát egyfajta üzleti döntés is lehet. A Salva Vita azt is érzékeli, hogy azok a szektorok, amelyekben nagyon komoly a munkaerőhiány, elkezdtek célzottabban is nyitni a fogyatékkal élők felé.

Célkeresztben az autizmus: mit tud a Mintaház?

Az autizmust sokszor még ma is későn diagnosztizálják, így az érintettek családja nem kapja meg azt a támogatást, ami a gyerekek fejlesztéséhez kell. Ezen változtatna a Heim Pál kórház Autista Mintaháza, amelyet már a nyitáskor elárasztottak kérdéseikkel a szülők. 

Elolvasom