Központi idegrendszeri sérülés miatt mozgássérültté vált gyerekek ezreinek nyújtottak segítséget az elmúlt évtizedekben, az itt képzett konduktorok pedig országszerte, sőt világszerte teszik ugyanezt. A Pető Intézet már számos néven működött, de fogalommá ebben a formában vált. Mit jelent a Pető-módszer és milyen esetekben jelenthet segítséget?
A múlt század derekán, 1950-ben alakult meg Pető András vezetésével az Országos Mozgásterápiai Intézetet, ami mára Pető Intézet néven vált fogalommá. A Pető-módszer világszerte ismert és elismert, hatalmas segítséget jelent azoknak a gyerekeknek, akik központi idegrendszeri sérülés miatt küzdenek mozgásszervi problémákkal és egyéb nehézségekkel. Az intézet 2017 óta a Semmelweis Egyetem Pető András Karaként folytat gyakorlatorientált konduktorképzést, a hozzá tartozó egységes módszertani intézményben – aminek teljes neve Semmelweis Egyetem Pető András Gyakorló Általános Iskolája, Szakiskolája, Egységes Konduktív Pedagógiai Módszertani Intézménye és Kollégiuma – pedig a konduktív pedagógia nevelési elvei és programja mentén zajlik oktatási, nevelő-fejlesztő tevékenység.
„Mi EGYMI-ként működünk, a gyerekek szakértői javaslat alapján kerülhetnek hozzánk azt követően, hogy a gyermekorvos vagy a védőnő olyan problémát – például megkésett vagy atipikus fejlődést – észlel náluk a szűrésen, ami konduktív neveléssel fejleszthető. Ezt követően mérjük fel, hogy van-e kellő szakemberünk a fejlesztésekhez, megvan-e minden olyan kompetenciánk, ami szükséges az adott esethez – mondja Liptákné Papp Judit, a Pető Intézet Konduktív Gyakorló Általános Iskola igazgatója. – A szakszolgálatunk a csecsemők korai fejlesztésével foglalkozik, itt az anya, az apa és a gyerek együtt dolgozik, edukáljuk a szülőket is. Vannak utazókonduktoraink is, akik ugyanúgy dolgoznak, mint általában az utazópedagógusok. Ők olyan többségi óvodákba és iskolákba járnak, ahol integráltan, inklúzió keretében nevelkednek és tanulnak a mozgássérült gyerekek, diákok. Az általános iskolánk mellett ötödik éve működik a szakiskolánk is. Itt egyrészt az általános iskolából kikerült saját diákjaink, másrészt a többségi iskolákból érkezők szerezhetnek számítógépes adatrögzítő részszakképesítést. Tartozik a Pető András Karhoz felnőtt nevelési egység is, az érintettek fiatal felnőttként is visszajárhatnak oda.”
Szemlélet és életforma
Míg az általános iskolában jelenleg 94 gyerek tanul – közülük 21 kollégista –, addig a szakiskolába 36 tanuló jár. Mindkét intézményegység országos beiskolázási hatáskörrel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy bárhonnan fogadhat olyan gyereket, akinek konduktív nevelésre van szüksége, de az helyben nem elérhető. „A konduktív nevelés egy szemlélet, egy életforma. Mindig az aktivitásra és a mozgásfejlesztésre építünk, fontos számunkra a napirend és a módszer következetes alkalmazása. Az agyi plaszticitást ismerve azt valljuk, hogy az agynak a központi idegrendszeri sérülés ellenére is vannak olyan tartalékai, amelyekre számíthatunk, amelyek át tudják venni a sérült részek szerepét. A gyerekek személyiségfejlesztése mindig komplex, nincs olyan, hogy csak ízületeket és izmokat mozgatunk és tornáztatunk. A gyerekekkel mindig feladatokat oldatunk meg, és azt várjuk, hogy a tanultakat minden helyzetben alkalmazzák” – mondja Liptákné Papp Judit.
Fotó: Pető Intézet
Az intézet csak ép értelmű vagy enyhe értelmi sérült gyermekeket fogad. Diákjainak több mint 90 százaléka központi idegrendszeri sérülés miatt mozgássérült, és vannak olyanok is, akiknél ezen probléma mellett jelentkezik egyéb társtünet is. Ilyen például a mozgáskoordinációs zavar és az észlelés-érzékelés problémája. Vannak olyan gyerekek is, akik a mozgássérülés mellett figyelmi problémákkal is küzdenek, vagy akiket a diszgráfia, diszkalkulia veszélyeztet. Néha kerülnek az iskolába hallássérült és látássérült gyerek is. Kis százalékban, de vannak olyan tanulók is, akik ép mozgásúak, de valamilyen részképesség-zavarral küzdenek, és a konduktív nevelés módszerével jól fejleszthetőek. „Noha a hozzánk járó gyerekekkel elsősorban a konduktoraink foglalkoznak – jelenleg 72 ilyen szakemberünk van –, ha szükséges, együttműködünk a társszakmákkal is. Van például logopédusunk, gyógypedagógusunk, fejlesztő pedagógusunk, pszichológusunk. Ha kell, akkor a szakértői bizottság által előírt egyéni fejlesztéseket is biztosítjuk a gyerekeknek” – mondja az igazgató.
Főszerepben a csoport
Az iskola alsó tagozatos diákjait a konduktorok mellett fejlesztőpedagógusok és gyógypedagógusok tanítják, de felsőben már változik a kép. Ott az általános tagozatra járó, ép értelmű gyerekeket szaktanárok oktatják, ugyanúgy, mint bármilyen többségi intézményben. Más a helyzet a tanulásban akadályozott gyerekekkel, akiket felsőben is gyógypedagógusok, illetve – például a készségtárgyakban – konduktorok tanítanak. Előbbiek mellett a látássérülteket utazópedagógusok is fejlesztik. A cél mindig az, hogy a gyerekek olyan fejlesztést kapjanak, ami lehetővé teszi, hogy fejlettségi szintjükhöz igazodva be tudjanak illeszkedni a társadalomba. Az iskolában a tanulókat az integrációra is előkészítik.
Magának a konduktív nevelésnek az alapegysége mindig a csoport, így az intézmény szakemberei csoportokban, azon belül osztályokban dolgoznak a gyerekekkel. „Az általános iskolánkban jelenleg nyolc csoport van – ezek 14-16 fősek –, én az Esélyteremtő csoportnak vagyok a konduktora. A csoportomnak két osztálya van, mindkettőbe olyan gyerekek járnak, akik enyhe fokban mozgássérültek vagy ép mozgásúak, de sajátos nevelési igényűek” – mondja Vajdáné Mühl Marianna. A Pető Intézet csoportvezető konduktora kiemeli, hogy iskolájukban a tanulás az előkészítő első osztállyal kezdődik, ami egy szelíd átmenet az óvoda és az általános iskola között, ott a gyerekek játékos formában, minden érzékszervre kiterjedő szemléltetéssel sajátítják el a tananyagot. „Ez kulcskérdés, mert a hozzánk érkező gyerekeknek olyan részképesség-problémái lehetnek, amelyek nem feltétlen teszik lehetővé az írás, olvasás, számolás megszokott módon történő elsajátítását. Azoknak az óvódásoknak, akik szeptembertől az iskolánkba szeretnének tanulni, »iskolanyitogató« foglalkozásokat is tartunk. Ezeken a játékos, fejlesztő alkalmakon a szülők betekinthetnek a munkánkba, mi pedig megismerhetjük leendő tanulóinkat.”
Fotó: Pető Intézet
Ha egy gyermek eléri a megfelelő fejlettségi szintet, akkor felmerül az integráció lehetősége, amire az igényt a gyerekek és a szülők is érzik. „A gyermekek integrálását alapos előkészítő munka előzi meg. Tájékozódunk az intézmények fogadókészségéről, kapcsolatot alakítunk ki a leendő pedagógusokkal. A gyerekek beilleszkedése nem mindig egyszerű, esetükben szükség lehet differenciálásra, külön segítségre, akadálymentesített környezetre. A diákok felkészítését már az iskolaváltás előtti tanévben megkezdjük. A tanuló próbaheteket is tölt a leendő iskolájában, amivel lehetősége nyílik az új osztálytársak, tanárok és tárgyi feltételek megismerésére. Ha pozitív visszajelzéseket kapunk mindkét féltől, akkor a folyamat folytatódhat” – mondja Vajdáné Mühl Marianna.
Túl az intézeten
Az általános iskola a Semmelweis Egyetem Pető András Karának gyakorlóiskolájaként is működik, így a leendő szakemberek is ott alapozhatják meg tudásukat. A karról kikerülő konduktorok az ország számos pontján elérhetők a megyei szakszolgálatokon keresztül. Emellett dolgoznak iskolákban, EGYMI-kben, fejlesztőházakban és kórházakban is. Utóbbiakban ők végezhetik a gyerekek szűrését is, és az eredménytől függően irányíthatják tovább a kicsiket.
Működik a Pető Intézet mellett alapítvány is, ami szülői kezdeményezésre jött létre. A civilszervezet azoknak a programoknak a lebonyolítását, finanszírozását segíti – ilyen például a motoros tanévnyitó –, ami nem tartozik szorosan az oktatási, fejlesztési feladatokhoz, így nincs rá közfinanszírozott keret. „Az ilyen programok költségeit a többségi iskolák osztályaiban a nagyobb létszám miatt a szülők könnyebben vállalják, de itt ez nem opció, itt mindenképp kell a segítség. Mi a gyerekeknek és az őket kísérő szülőknek élményeket, például színházi látogatást adunk. Vannak olyan segédeszközök is, amelyeknek beszerzését az állam nem finanszírozza, így alapítványként ebben is segítjük a szülőket és a gyerekeket – mondja Baranyai Dorisz, a Pető Intézet Konduktív Iskoláért Közhasznú Alapítvány kuratóriumi elnöke. A járvány elején az alapítvány egészen komoly feladatokat is vállalt, akkor a támogatókat mozgósítva digitális eszközöket biztosított a diákoknak. Gyereknapra is az alapítvány szervez programokat, házhoz szállítja az élményt. Karácsonyra szintén az alapítvány szerez be óriás karácsonyfát és finomságokat, a csoportoknak ajándékokat. A fagyi világnapján a gyerekek évek óta finom fagylaltot is fogyaszthatnak, ami szintén az alapítvány érdeme, ahogyan az is, hogy a diákok eljuthatnak akár többnapos buszos kirándulásokra is. Az alapítvány célja az, hogy minél több élményhez juttassa a gyerekeket, mert az élmény örök és elvehetetlen.
Fotó: Pető Intézet
