null

„A pszichés zavarok négyötöde már gyerekkorban kiszűrhető”

A fejlődési eltérésekből adódó mentális problémáknál a legnagyobb nehézséget az adja, hogy sokszor nem ismerik fel őket időben, így az érintettek nem kaphatják meg időben az adekvát terápiát, pedig ha ez megtörténne, akkor felnőttként nagyobb eséllyel lehetnének képesek arra, hogy saját eszközeikkel oldják meg a nehézségeiket. Ez szeretné segíteni a Vadaskert Kórház és Szakambulancia, amelynek szakemberei három évtizede dolgoznak a gyerekek lelki egészségéért.

A gyermekpszichiátriai problémák diagnosztizálásával és ellátásával foglalkozó Vadaskert Kórház és Szakambulancia jövőre lesz 30 éves, mára az ország legnagyobb osztályos intézményévé vált, szakemberei ambulánsan is rengeteg gyereket látnak el. Fekvőbetegként évi mintegy 1600 páciens gyógyulását segítik, járóbetegként nagyságrendileg évi 10 ezer betegük van. A klasszikus pszichiátriai betegségek mellett külön fókuszálnak az autizmus spektrumzavarra és az ADHD-ra is. A komplexitás már az induláskor adott volt, az alapító, dr. Gádoros Júlia azért hozta létre a Vadaskert Alapítványt, hogy ilyen intézetet működtessen, a paletta pedig azóta is bővült.

„Mivel a 10-12 év alatti gyerekek körében az úgynevezett neurodevelopmentális betegségek a leggyakoribbak – ilyen például az ADHD és az autizmus spektrumzavar –, nemrég egy külön osztályt is létrehoztunk. Itt speciális vizsgálószobákat alakítottunk ki, arra törekszünk, hogy ezen problémák diagnosztikai kérdéseit a lehető legjobban meg tudjuk válaszolni. A nagyobb gyerekeknél már megjelennek az érzelmi zavarok, szorongásos problémák, gyakori körükben a depresszió, komoly probléma az önsértés is, ezzel is foglalkozunk. A koronavírus-járvány óta az iskolai beilleszkedési zavarok is megszaporodtak, akik pedig autizmusban is érintettek, azok gyakran képtelenek iskolába járni, amiből számos nehézségük adódik” – mondja dr. Baji Ildikó pszichiáter és gyermekpszichiáter, a Vadaskert kórházigazgatója.

Fotó: Unsplash

Út a gyerekkortól

A kicsik mentális problémáinak kiszűrése azért kulcskérdés, mert ma már tudják, hogy a felnőttkori pszichés zavarok négyötöde ezekből indul ki. Tehát maga az alapprobléma már gyerekkorban vagy kamaszkorban jelen van. „Ha ezeket korán felismerjük, a gyerekek pedig adekvát terápiát kapnak, akkor nagyobb az esélye annak, hogy felnőtt korukban képes lesznek saját eszközeikkel megoldani a nehézségeiket. A korai diagnózis azért is fontos, mert azt látjuk, hogy a kicsi gyerekeknél a kórképek még tiszták, például csak az ADHD van jelen. Viszont ahogy telik az idő, úgy más problémák is csatlakozhatnak hozzá. Ez az úgynevezett komorbiditás, amikor már kettő, vagy akár három betegség is együtt jelentkezik” – emeli ki a kórházigazgató. Mivel ezen problémáknak – például az ADHD mellett jelentkező depressziónak és szorongásnak – ilyenkor már külön terápiája van, az érintettek ellátása sokkal nehezebb. Eleve kihívás az egyes problémákat különválasztani, szétszálazni.

A gyerekkori mentális problémák egy részénél az orvosok és a terapeuták leginkább arra próbálnak hatni, hogy az érintettek minél többet tudjanak saját fejlődési sajátosságukról, a nehézségeik mellett erőforrásaik is fókuszba kerüljenek. Fontos cél, hogy jobb legyen az önismeretük, képesek legyenek a lehető legjobban felismerni saját határaikat és lehetőségeiket. Az ehhez szükséges készségeket leginkább a Vadaskert Pagony-csoportjában fejlesztik. „Itt egyebek mellett rövidebb, nyolcnapos szociális készségfejlesztő programokat tartunk. Ez ezért jelent segítséget, mert a gyerekek csoportos közegben lehetnek jelen, hasonló nehézségekkel és erősségekkel, hasonló érdeklődési körrel. Így láthatják, hogy nincsenek egyedül” – mondja dr. Madarassy-Szücs Anna, a Vadaskert Alapítvány gyermek- és ifjúságpszichiátere. Az ilyen élmény azért számít rengeteget, mert az autizmus spektrumzavarral élő gyerekek a közösségekben jellemzően azt érzik, hogy kilógnak a sorból, az elvárásoknak csak komoly erőfeszítések árán tudnak megfelelni, gyakran saját érzéseiket és igényeiket elrejtve.

Kell a közösség

„Ehhez tudni kell, hogy az úgynevezett szociális sikerességnek vannak szabályai. Ezeket jellemzően nem mondjuk ki, de betartásukat a közösségekben elvárjuk a gyerekektől. A kicsik egy része ezeket ösztönösen érzi, de vannak, akiknek ezek nem maguktól értetődőek. Az autisztikus idegrendszeri működésre utóbbi a jellemző, ez pedig intellektustól függetlenül hátráltatni tudja a gyerekeket a mindennapi boldogulásukban. A szülőknek azt szoktam mondani, hogy ez picit olyan, mint a közlekedés. Mert ott is vannak szabályok, és akkor tudjuk elkerülni a baleseteket, ha azokat betartjuk, a jelrendszert ugyanúgy értelmezzük. Ehhez viszont tudni kell, hogy a jelzéseket hol várjuk, ismerni kell a non-verbális kommunikációt. Ezt a gyerekek több-kevesebb sikerrel meg tudják tanulni, ugyanúgy, mint a KRESZ-t. Viszont ehhez sok gyakorlásra, megfelelő rutinra van szükség” – mondja Madarassy-Szücs Anna.

Fotó: Unsplash

Van a Pagonyban önismereti program is, amit a diagnózisukról tudó kamaszoknak tartanak. „A két és fél hetes programnak két olyan dedikált napja is van, amikor mi tanítjuk a gyerekeket az autizmus spektrumállapot jellegzetességeiről, a harmadik napon pedig ők tanítják nekünk a saját autizmusukat. Mert nincs két ugyanolyan fiatal. Olyan nap is van, amikor a gyerekek a saját érdeklődési körükről adnak elő – emeli ki Madarassy-Szücs Anna. Ez nagyon izgalmas feladat, mert ezek a gyerekek általában nagyon szorongnak a szociális közegekben, eszükbe sem jutna hallgatóság elé állni. Viszont amikor a saját témájukról beszélnek, teljesen másképp viselkednek. És itt jön a csavar, ugyanis érdeklődési köreik valamilyen szinten mindig kapcsolódnak, így egymással is kapcsolatba tudnak kerülni. Autista kamaszoknak magánellátásban hosszabb, minimum 3 hónapos csoportfoglalkozásokat is szerveznek. Itt a fiatalok még neuropszichológiai alapokat is tanulnak, ezáltal sokkal jobban megértik a saját működésmódjukat.

A Vadaskert Méhkas részlegén szintén tematikus programokat tartanak, főleg kognitív viselkedésterápiával foglalkoznak. Itt elsősorban szorongásos zavarokkal – például pánikbetegséggel, szociális szorongással, kényszerbetegséggel – küzdő gyerekek és családjaik kaphatnak segítséget. Nagyon népszerű a 8-12 éveseknek szóló ADHD viselkedésterápiás csoportjuk is, amit szülői trénig egészít ki. Emellett a Méhkas részlegen segítséget kapnak Tic és Tourette szindrómás kamaszok is.

Túl a terápián

A betegellátáson túl a Vadaskertben tartanak tanfolyamokat laikusoknak és szakembereknek is. Tizenöt-húsz képzésük van, ezek jelentős részét akkreditált. „A szülőknek és a pedagógusoknak szóló tanfolyamokon azt mutatjuk be, hogy mit lehet kezdeni egy-egy mentális problémával, hogyan lehet azokat korán felismerni” – mondja Baji Ildikó. A kórházigazgató ezek elindítását azért tartotta fontosnak, mert a gyermekpszichiátriai betegségeket és zavarokat sokszor nem veszi észre a környezet, vagy ha igen, akkor nem megfelelően próbálja megoldani azokat.

A Vadaskert Kórház az egészségügyi szakemberek képzésébe már évtizedekkel ezelőtt bekapcsolódott, néhány éve a Semmelweis Egyetem oktatókórházaként is működik. Évente nagyságrendileg 900 orvostanhallgatónak tartanak gyakorlati órákat, foglalkoznak pszichológus, szociális munkás és gyógypedagógus hallgatókkal is. Munkájuk a külföldi szakemberek figyelmét és felkeltette, ennek köszönhetően az intézmény már számos nemzetközi tudományos együttműködésben részt vett.

Vak vagy!? Igen, vak vagyok!

Kalandosan indult az útjuk, de bebizonyították, látássérültként is lehet szigetkört futni, maratont teljesíteni, focizni, akár extrém sportokat is űzni. Hogyan kezdődött a LÁSS egyesület története?

Elolvasom

Ülve sem lehetetlen: mit tud a parahoki?

A hoki a legkeményebb sportok közé tartozik, komoly küzdelmek, ütközések teszik látványossá, kevesen gondolnák, hogy mozgáskorlátozottak is űzhetik. Pedig az ülőhokit direkt nekik találták ki, megadva azt az élményt, amit az épek is átélhetnek a jégen.

Elolvasom