null

„A sport nem csak mozgás, hanem fejlesztés is”

Három évtizede szervez sportprogramokat akadályozottsággal élőknek a Fogyatékkal Élők Budapesti Sportszövetsége, amely az idei nyárra is készül edzőtáborokkal, sportnapokkal. Az események egy részét vidéki helyszíneken tartják, lehetőséget adva a gyerekeknek arra, hogy lakóhelyükről is kimozdulhassanak.

Több mint 30 éve, 1992-ben alakult a Fogyatékkal Élők Budapesti Sportszövetsége (FÉBSSZ), a bíróság ’93 márciusában jegyezte be Mozgáskorlátozottak Budapesti Sportszövetségeként. A szervezet az induláskor a mozgásukban akadályozott embereknek igyekezett sportolási lehetőségeket biztosítani. „A névváltoztatásra az ezredfordulón került sor, mert addigra már komoly igény volt arra, hogy más fogyatékossági csoportokkal, értelmi sérültekkel, látás- és hallássérültekkel is foglalkozzunk. Ekkortájt a fogyatékos sport még gyerekcipőben járt, mi is csak az asztaliteniszre és az úszásra fókuszáltunk, később érkezett a kerekesszékes tánc és a többi fogyatékos sportág” – mondja Kovács Judit, a FÉBSSZ elnöke.

A szövetségnek az induláskor 14 tagegyesülete volt, majd a létszám növekedni kezdett. Tartoznak hozzájuk iskolák is, főképp fogyatékossággal élő gyerekekkel foglalkozó egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, azaz EGYMI-k. A tagegyesületek száma egy időben 40 feletti is volt, de mostanra 23-ra csökkent. „Sokan anyagi okok miatt függesztették fel a tevékenységüket, míg máshol az alapító hunyt el, munkáját pedig senki nem folytatta. Sajnos a fogyatékos tömegsport nem túlzottan felkapott, kevesen támogatják. Mi azért vagyunk szerencsés helyzetben, mert a fővárosi önkormányzat támogat minket. Tavaly például 22 eseményünk volt. Az ilyen rendezvényeken a sport nem csak mozgást jelent, hanem fejlesztést is” – mondja az elnök.

Fókuszban a tömegsport

A szövetség fókuszában ma is a szabadidősport áll, de azért figyelnek a versenysportokra is. Nemrég például a FÉBSSZ támogatásával valósult meg Szekszárdon az i-karate világkupa, a járvány idején pedig rendeztek online világbajnokságot 24 nemzet 604 sportolójának részvételével. Látássérülteknek tartottak nemzetközi sakkversenyt és csörgőlabda rangadót, pár éve volt vakfocis nemzetközi rendezvényük is. Évente több szabadidős sportrendezvényen vesznek részt, melynek célja bemutatni a fogyatékossággal élők különböző sportágait.

Sasváriné Paulik Ilona Emlékkupa, Fotó: FÉBSSZ

A sportszövetségnek vannak nagyobb hazai eseményei is, az úszóversenyeikre például hetven-százhúsz fő szokott nevezni, csak azért nem többen, mert ennyien férnek be a tanuszodába. Vannak olyan versenyzőik, akik kezdő úszók, nekik általában ezek az első lépéseik a speciális sportéletben. A szövetség a versenyeket mindig fogyatékossági ágakra, azon belül kategóriákra osztva szervezi. Külön csoport a nem és az életkor is, így mindenkinek jut érem, ami ösztönző lehet. Időnként tart a szövetség érzékenyítési programokat is, amelyeken például a tandemkerékpárt, a csörgőlabdát és a vak pingpongot lehet megismerni. Ilyen eszközöket iskolákba is visznek ép gyerekeknek, hogy azok megtapasztalhassák, milyen bekötött szemmel sportolni.

A programok alkalmával az iskolákban a kerekesszéket is kipróbálhatják a diákok, benne ülve például teniszezhetnek, kosárlabdázhatnak, megtanulhatják a tánc alapműveleteit. A fővárosi oktatási intézményekben a bemutatók mellett elméleti előadásokat is tartanak, amelyeken a csörgőlabdáról, az i-karatéról és a mindenki számára előnyös, fejlesztő sportprogramról szerezhetnek információkat a gyerekek, ismerhetik meg azok szabályait.

Imádott táborok

A szövetségnek idén is lesznek ötnapos nyári edzőtáborai, hasonlóan az elmúlt évekhez. Idén hét tábor lesz négy helyszínen, valamennyi akadálymentes. „Itt a gyerekek ellátását, szállását és utazását a FÉBSSZ fedezi, így olyan gyerekeket is eljuthatnak a programokra, akik amúgy nem tudnák ezt megtenni, maximum csak az iskolákkal. A táborok csapatépítő programként is működnek, amelyeken sokszor találnak új barátokat a gyerekek – mondja Kovács Judit.

Sasváriné Paulik Ilona Emlékkupa, Fotó: FÉBSSZ

Verőcén azoknak a vak gyerekeknek tartanak sporttábort, akik általános iskolások és szakiskolások, mellettük lesz ott fogyatékos dzsúdótábor is. Soltvadkerten a Hársfa egyesületnek szerveznek szabadidős tevékenységeket. Ez a szervezet a Budapesten és környékén élő értelmi sérült fiatalokat segíti. Szintén Soltvadkertre mennek az i-karatésok, ezúttal egy nemzetközi táborral. Erre ellátogat Eric Bortels belga edző is, aki az inkluzív karate kifejlesztője, módszertanának kidolgozója. Az értelmi sérült gyerekek túrázni és úszni mennek különféle helyszínekre, lesz táboruk a hallássérülteknek is Szabadszálláson. A táborok egy részében szülők nem vehetnek részt, mert azokon kifejezetten a gyerekek fejlesztésére fókuszálnak, lényegük, hogy egyedül boldoguljanak. Ezek az események is népszerűek, segítségükkel részvevők folyamatosan fejlődhetnek.

Négylábú támogatás: mire képesek a segítő és terápiás kutyák?

A segítőkutyák nem csak jelzéseikkel és fizikai közreműködésükkel tehetik könnyebbé a fogyatékossággal élő emberek életét, hanem lelkileg és szociális értelemben is támogatást jelentenek, segíthetik a társadalmi szemléletformálást. Erról mesélt nekünk Mányik Richárd, a NEO Magyar Segítőkutya Közhasznú Egyesületet elnöke. Kovács-Czirják Helga, a NEO segítőkutya-kiképzője a Segítő Szakmák Hónapján videóriportban is beszélt az egyesület tevékenységéről.

Elolvasom

Csoda a vízben – mikor segíthet a neuro-hidroterápia?

Központjaikba az ország minden tájáról érkeznek szülők, főleg központi idegrendszeri sérülésben érintett gyerekükkel. A kicsiket sokszor közvetlenül az újszülöttellátásból irányítják a Gézengúz Alapítványhoz, hogy ott a neuro-hirdoterápia mellett megkaphassanak minden olyan ellátást, amire szükségük lehet. Évente sok ezer gyerek fejlődhet ennek köszönhetően.

Elolvasom

Fejlesztés a nyeregben

Régóta használnak lovasterápiát a fogyatékossággal élő vagy sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztéséhez, kötődjön az mozgáshoz vagy viselkedéshez, beszédhez. Mivel esetükben nem egyszerű lovas foglalkozásról van szó, kulcskérdés – erről jogszabály is rendelkezik –, hogy a terápiát olyan szakember végezze, akinek megfelelő (gyógypedagógiai, gyógytornászi, vagy például pszichológusi) végzettsége van. Így érhető el, hogy a terápia tényleg a kicsik hasznára váljon.

Elolvasom