null

„A sport nem csak mozgás, hanem fejlesztés is”

Három évtizede szervez sportprogramokat akadályozottsággal élőknek a Fogyatékkal Élők Budapesti Sportszövetsége, amely az idei nyárra is készül edzőtáborokkal, sportnapokkal. Az események egy részét vidéki helyszíneken tartják, lehetőséget adva a gyerekeknek arra, hogy lakóhelyükről is kimozdulhassanak.

Több mint 30 éve, 1992-ben alakult a Fogyatékkal Élők Budapesti Sportszövetsége (FÉBSSZ), a bíróság ’93 márciusában jegyezte be Mozgáskorlátozottak Budapesti Sportszövetségeként. A szervezet az induláskor a mozgásukban akadályozott embereknek igyekezett sportolási lehetőségeket biztosítani. „A névváltoztatásra az ezredfordulón került sor, mert addigra már komoly igény volt arra, hogy más fogyatékossági csoportokkal, értelmi sérültekkel, látás- és hallássérültekkel is foglalkozzunk. Ekkortájt a fogyatékos sport még gyerekcipőben járt, mi is csak az asztaliteniszre és az úszásra fókuszáltunk, később érkezett a kerekesszékes tánc és a többi fogyatékos sportág” – mondja Kovács Judit, a FÉBSSZ elnöke.

A szövetségnek az induláskor 14 tagegyesülete volt, majd a létszám növekedni kezdett. Tartoznak hozzájuk iskolák is, főképp fogyatékossággal élő gyerekekkel foglalkozó egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, azaz EGYMI-k. A tagegyesületek száma egy időben 40 feletti is volt, de mostanra 23-ra csökkent. „Sokan anyagi okok miatt függesztették fel a tevékenységüket, míg máshol az alapító hunyt el, munkáját pedig senki nem folytatta. Sajnos a fogyatékos tömegsport nem túlzottan felkapott, kevesen támogatják. Mi azért vagyunk szerencsés helyzetben, mert a fővárosi önkormányzat támogat minket. Tavaly például 22 eseményünk volt. Az ilyen rendezvényeken a sport nem csak mozgást jelent, hanem fejlesztést is” – mondja az elnök.

Fókuszban a tömegsport

A szövetség fókuszában ma is a szabadidősport áll, de azért figyelnek a versenysportokra is. Nemrég például a FÉBSSZ támogatásával valósult meg Szekszárdon az i-karate világkupa, a járvány idején pedig rendeztek online világbajnokságot 24 nemzet 604 sportolójának részvételével. Látássérülteknek tartottak nemzetközi sakkversenyt és csörgőlabda rangadót, pár éve volt vakfocis nemzetközi rendezvényük is. Évente több szabadidős sportrendezvényen vesznek részt, melynek célja bemutatni a fogyatékossággal élők különböző sportágait.

Sasváriné Paulik Ilona Emlékkupa, Fotó: FÉBSSZ

A sportszövetségnek vannak nagyobb hazai eseményei is, az úszóversenyeikre például hetven-százhúsz fő szokott nevezni, csak azért nem többen, mert ennyien férnek be a tanuszodába. Vannak olyan versenyzőik, akik kezdő úszók, nekik általában ezek az első lépéseik a speciális sportéletben. A szövetség a versenyeket mindig fogyatékossági ágakra, azon belül kategóriákra osztva szervezi. Külön csoport a nem és az életkor is, így mindenkinek jut érem, ami ösztönző lehet. Időnként tart a szövetség érzékenyítési programokat is, amelyeken például a tandemkerékpárt, a csörgőlabdát és a vak pingpongot lehet megismerni. Ilyen eszközöket iskolákba is visznek ép gyerekeknek, hogy azok megtapasztalhassák, milyen bekötött szemmel sportolni.

A programok alkalmával az iskolákban a kerekesszéket is kipróbálhatják a diákok, benne ülve például teniszezhetnek, kosárlabdázhatnak, megtanulhatják a tánc alapműveleteit. A fővárosi oktatási intézményekben a bemutatók mellett elméleti előadásokat is tartanak, amelyeken a csörgőlabdáról, az i-karatéról és a mindenki számára előnyös, fejlesztő sportprogramról szerezhetnek információkat a gyerekek, ismerhetik meg azok szabályait.

Imádott táborok

A szövetségnek idén is lesznek ötnapos nyári edzőtáborai, hasonlóan az elmúlt évekhez. Idén hét tábor lesz négy helyszínen, valamennyi akadálymentes. „Itt a gyerekek ellátását, szállását és utazását a FÉBSSZ fedezi, így olyan gyerekeket is eljuthatnak a programokra, akik amúgy nem tudnák ezt megtenni, maximum csak az iskolákkal. A táborok csapatépítő programként is működnek, amelyeken sokszor találnak új barátokat a gyerekek – mondja Kovács Judit.

Sasváriné Paulik Ilona Emlékkupa, Fotó: FÉBSSZ

Verőcén azoknak a vak gyerekeknek tartanak sporttábort, akik általános iskolások és szakiskolások, mellettük lesz ott fogyatékos dzsúdótábor is. Soltvadkerten a Hársfa egyesületnek szerveznek szabadidős tevékenységeket. Ez a szervezet a Budapesten és környékén élő értelmi sérült fiatalokat segíti. Szintén Soltvadkertre mennek az i-karatésok, ezúttal egy nemzetközi táborral. Erre ellátogat Eric Bortels belga edző is, aki az inkluzív karate kifejlesztője, módszertanának kidolgozója. Az értelmi sérült gyerekek túrázni és úszni mennek különféle helyszínekre, lesz táboruk a hallássérülteknek is Szabadszálláson. A táborok egy részében szülők nem vehetnek részt, mert azokon kifejezetten a gyerekek fejlesztésére fókuszálnak, lényegük, hogy egyedül boldoguljanak. Ezek az események is népszerűek, segítségükkel részvevők folyamatosan fejlődhetnek.

„Ha az állásinterjún szóba kerül a gyerek fogyatékossága, egyből elköszönnek a munkaadók”

A sérült vagy fogyatékossággal élő édesanyák még részmunkaidőben is nehezen tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, és gyakori probléma náluk az is, hogy csak a gyereküknek élnek, saját kikapcsolódásukra, feltöltődésükre nem szívesen szánnak időt – pedig ez a gyerekeknek is érdeke lenne. Az érintettek helyzetén próbál javítani a Találj Magadra Egyesület.

Elolvasom

„Érintett szülőként tisztában vagyunk azzal, mit jelenthet egy sérült gyerek fejlesztése”

Gyógytornászokkal, gyógypedagógusokkal, logopédusokkal és más szakemberekkel próbálja segíteni a rehabilitációra szoruló gyerekek szüleit a pécsi Borsóház, amelynek neve sokaknak Zente, az SMA-ban érintett kisfiú fejlesztése miatt lehet ismerős. Az intézmény alapítói saját tapasztalatból tudják, hogy mennyire nehéz helyzetben vannak az érintett családok, emiatt szeretnének alapítványként is mellettük lenni.

Elolvasom

„A szexuális visszaéléseknél mérlegelésnek egyáltalán nincs helye”

A fogyatékossággal élő emberek az átlagosnál védtelenebbek az abúzussal és a megfélemlítéssel szemben, különösen igaz ez az értelmi sérült, autista személyekre. Esetükben nem csak felismerni, hanem orvosolni is nehezebb az ilyen problémákat. Erre kínál válaszokat a Kézenfogva Alapítvány hamarosan induló programja, amelynek alapelemeit már évtizedekkel ezelőtt kidolgozta és kipróbálta a civil szervezet.

Elolvasom