Míg a parakarate olyan elitsport, amit a fogyatékossággal élők közül csak egy szűkebb réteg űzhet, addig az inkluzív karate sokkal befogatóbb, részt vehet benne bárki, függetlenül a testi vagy értelmi akadályozottságától, annak mértékétől. A formagyakorlatokba, megrendezett küzdelmekbe épek is bekapcsolódnak, a sportág ettől válik igazán inkluzívvá. Hogyan fejleszti az i-karate több téren is az akadályozottsággal élő gyerekeket és felnőtteket?
Filmekben, rajzfilmekben, sporteseményeken sokan láthatnak küzdősportokat, ilyen indíttatásból sportpályafutások is elindulhatnak, sikerek születhetnek. Akik viszont valamilyen testi vagy értelmi akadályozottsággal élnek, nem jelentkezhetnek karatetanfolyamokra, mert annak tanítási módszertana nem igazodik az ő képességeikhez, igényeikhez. Nekik ad lehetőséget az inkluzív, vagy rövidített nevén i-karate. Ez a mozgásforma azért is fontos, mert tömegsportbázisa, kiinduló pontja lehet a parakaraténak, ami már komolyabb versenysportja az akadályozottsággal élő embereknek.
I-Karate Dream Cup 2022., Fotó: Békés Harcosok Dojo / Peaceful Warriors Dojo
„Az inkluzív karatét bárki űzheti, akit érdekel ez a mozgásforma, függetlenül a képességeitől. A parakaratéban például még nincs autista csoport, a látássérültek pedig csak egy kategóriában versenyeznek. Ott a mozgássérült kategória is szűkebb, csak a kerekesszékesek vehetnek részt a megmérettetéseken, és ők is csak adott sérültségi szinttel. Az értelmi akadályozottsággal élők közt is csak a tanulásban akadályozottak indulhatnak a parakarate versenyeken, illetve azok a Down-szindrómával élők, akik nem súlyos vagy középsúlyos értelmi akadályozottak. Az i-karate sokkal nyitottabb, így szélesebb kör űzheti” – mondja Halász Attila, a Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény gyógypedagógusa, a hazai inkluzív karate egyik vezetője.
Együtt az épekkel
Az i-karate versenyszámok nem csak forma, hanem páros gyakorlatokból is állnak, amelyeknél egy ép és egy fogyatékossággal élő versenyző mozog szinkronban. Utóbbiak általában az akadályozottsággal élő részvevők testvérei, szülei, hozzátartozói. Vannak csapat-formagyakorlatok is, amelyeknél három fogyatékossággal élő végzi el ugyanazt a mozgássorozatot, szintén szinkronban. „Vannak önvédelmi, küzdelmi versenyszámok, illetve eszközös-fegyveres versenyszámok is, amelyek mind megrendezettek, begyakoroltak. Az i-karate nagyon sokrétű, egyetlen versenyen egy versenyző akár öt számban is indulhat, szemben a parakaratéval, ahol csak egyben. Az önvédelmi és küzdelmi versenyszámok szintén lehetnek inkluzívak, azaz gyakorolhat együtt egy fogyatékossággal elő és egy ép sportoló” – emeli ki Halász Attila.
I-Karate Dream Cup 2022., Fotó: Békés Harcosok Dojo / Peaceful Warriors Dojo
Az inkluzív karate nem csak sportolásra és versenyzésre ad lehetőséget, hanem mozgásfejlesztésre is. „A mi iskolánk a pedagógiai programjába is beemelte ezt a sportágat, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az autista osztályoknak és a középsúlyos értelmi akadályozottsággal élő csoportoknak a heti öt testnevelésórájából kettő inkluzív karate. Ez nem csak a mozgás miatt jó, hanem azért is, mert az i-karate közösséget épít a gyerekekből, segítségével barátságok szövődnek azok között is, akik kicsit visszahúzódóbbak, nem annyira közösségi emberek. Az intézetben élő gyereknek az i-karate azért is jó lehetőség, mert miatta utazhatnak, járhatnak versenyekre akár külföldre is. Az ilyen megmérettetéseken már rengeteg érmet szereztük, de igazából nem is ezek számítanak, hanem a részvétel” – mondja Halász Attila.
Nyitott kapuk
Az i-karatéra a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen is figyelnek, az intézményben már van olyan választható kurzus, ami kifejezetten az inkluzív karate oktatásának módszertanát mutatja be a hallgatóknak. „Ezen a kurzuson olyan órám is volt, amire érmet szerző sportolók jöttek be. Számukra is fantasztikus élmény volt, hogy képességeiket meg tudták mutatni a diákoknak, és ezzel segíthették az én munkámat is. Mert azzal együtt, hogy ők bizonyos képességekben egy kicsit hátrányosabb helyzetben vannak, mint az épek, vannak olyan dolgok, amikben kimagaslók. A hallgatók ezt nagyon értékelték, ez látszott a visszajelzéseikből is” – mondja Magyar Adrián testnevelőtanár, Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem oktatója, a hazai inkluzív karate másik vezetője.
I-Karate Dream Cup 2022., Fotó: Békés Harcosok Dojo / Peaceful Warriors Dojo
Az i-karate oktatási módszertanát a leendő tanároknak és edzőknek azért kell külön tanulniuk, mert különbözik a klasszikus küzdősportokétól. Itt az edzők olyan segédeszközöket használnak, amelyek a tanulási folyamatot egyszerűsíteni, úgymond magyarázni tudják. Van például speciális szőnyeg, amellyel a lépéseket lehet megtanítani, és olyan csuklópánt, amiből az egyiknek piros, a másiknak kék a színe. Ez azért hasznos, mert értelmi akadályozottságnál a jobb és a bal elvont fogalmak, a színek viszont egyértelműek, velük hatékony lehet az oktatás.
Egyénre szabva
„Vannak olyan piktogramok is, amelyek a fordulási irányokat tudják jelölni. Az oktatás során már magát a mozgástanítást is sokkal jobban részekre bontjuk, mint a normál karaténál. Itt mindent az egyéni képességekhez igazítunk. Míg például egy olyan mozgásfolyamatot, aminél több mozdulat össze van kapcsolva, akár egy nap alatt is megtanítunk egy tipikus fejlődésű sportolónak, addig az i-karaténál ehhez egy-két hét, vagy akár több hónap is kell. Ehhez nagy türelem és komoly odafigyelés szükséges, de megéri. Fontos, hogy a fogyatékossággal élő emberek is megszerezzék azokat az élményeket, amelyeket a tipikus fejlődésű sporttolók is megkaphatnak. Ez a hétköznapi életükre is pozitív hatással van, növekszik az önbizalmuk, javul a fizikai állóképességük, fejlődik a mozgásképességük, a kognitív képességük” – mondja Magyar Adrián.
Az i-karaténak nagy előnye, hogy már maga az alapsportág is olyan, ami élethosszig lehetőséget ad a mozgásra: nem ritka, hogy valaki harminc-negyven, vagy akár ötven-hetven éves korában is űzi ezt a küzdősportot. Ez az i-karaténál is adott, a mozgás öröméért, egészségmegőrző szerepéért bármikor lehet gyakorolni. Magyar Adriánnak is van olyan 50 éves, Down-szindrómával élő tanítványa, aki imád edzeni, mindig ott van az óráin – hasonlóan a fiatalokhoz.
