null

„A vásárlókkal mindig megtalálom a közös hangot, vannak, akikkel sokat beszélgetek”

Térdproblémája miatt nem tud sokat állni és folyamatosan jönni-menni, de sorsjegyárusi feladatait könnyen el tudja látni, az nem jelent számára nagy megterhelést. Husti Gabriella még csak fél éve dolgozik a nemzeti lottótársaság karitatív hálózatánál, de már most vannak vásárlói, akik ismerősként köszönnek rá a munkaállomásán.

Husti Gabriella idén májusban kezdte meg a munkát a nemzeti lottótársaság karitatív hálózatánál, értékesítő asztala egy kalocsai szupermarketben áll. Korábban a vendéglátásban dolgozott, de ottani feladatait térdproblémája miatt egyre kevésbé tudta ellátni, nem tudott folyamatosan állni és járkálni. „Az utolsó vendéglátóhelyen tíz évig dolgoztam, a főnököm pedig szinte barátként kezelt. Ismerte a problémámat és ahhoz igazodva viszonyult hozzám, megértette a nehézségeimet. Nála tevékenykedtem egészen addig, amíg végül le nem százalékoltak. Akkor azt javasolták nekem az orvosok, hogy közlekedjek bottal, de egyelőre nem használok ilyen segédeszközt. Próbálom azt addig tolni, ameddig csak lehet. Később térdműtétre is szükségem lesz, de addig elegendőek a fizioterápiás kezelések.”

Gabriellának a vendéglátásban szerzett tapasztalatok a sorsjegyárusi munkakörben is hasznára válnak, hiszen ott is emberekkel foglalkozik, velük kommunikál. Ezt mindig örömmel tette, így van ez most is: „A vásárlókkal mindig megtalálom a közös hangot, vannak, akikkel sokat beszélgetek. Bár nem Kalocsán lakok, hamar beilleszkedtem az itteni közösségbe, az áruházban már többen ismerősként köszönnek rám. Mivel munka közben nagyrészt ülök, a feladatok ellátásában nem okoz számomra nehézséget a térdprobléma.”

A karitatív hálózat munkatársa feladatait váltásban látja el kollégájával, aki rendszerint délutános. Amiben csak tudják, segítik egymást. Bár velük nincs napi kapcsolatban, de a közeli lottózó dolgozóival is szokott találkozni heti rendszerességgel, amikor a hozzájuk érkező postát átveszi. Olyankor velük is vált néhány szót.

Gabriella régen szeretett kirándulni, amiről mozgásszervi problémája miatt le kellett mondania, de a kikapcsolódásra most is szán időt. Szeret például moziba járni és olvasni, illetve olyan tevékenységeket végezni, amelyekhez nem kell messzire utaznia.

„Pár hét után már rutinosan fogadtam vásárlóimat az állomáshelyemen”

Súlyos hallássérülése miatt csak akkor tud jól kommunikálni az emberekkel, ha azok szemben állnak vele, de barátai és vásárlói tisztában vannak ezzel, így eleve úgy lépnek sorsjegyárusítói asztalához, hogy ne okozzon számára nehézséget a szájról olvasás. Budvig Gabriella régóta értékesít sorjegyeket, vevőinek egy részével már évtizedes az ismeretsége.

Elolvasom

„Hiszem, hogy előadásaim hatására az emberek elgondolkodnak az élet szépségein és nehézségein”

Szerepelt már hazai és külföldi társulatok darabjaiban, idén februárban pedig Charlie című szólóestjét is bemutatta a fővárosi Eötvös10-ben. Kerekesszékes előadóművészként olyan üzeneteket és érzelmeket tud átadni nézőinek, amelyeket szavakba foglalni gyakorlatilag lehetetlen lenne. Tóth Károly élete nem indult könnyen, de hála a szerető és befogadó környezetnek, meg tudja valósítani álmait – közönsége legnagyobb örömére.

Elolvasom