Pár hónapja nyílt meg Mechwart liget tőszomszédságában a Reptető Műhely és Bolt, aminek létrehozása régóta dédelgetett álma a közeli szociális intézménynek. A Mozgássérült Emberek Integrált Intézménye Budapest azzal a filozófiával indította el látványműhelyét, hogy abban a vásárlók ne azért vegyenek kézműves termékeket, mert azokat mozgássérült emberek készítik, hanem azért, mert szépek és tetszetősek, maximálisan piacképesek.
Tavaly decemberben, a Margit körúton nyílt meg a Reptető Műhely és Bolt, amelyben megváltozott munkaképességű emberek végeznek értékteremtő munkát. A látványműhelyt a Mozgássérült Emberek Integrált Intézmény Budapest (az egykori Merek) hívta életre, lehetővé téve ezzel azt, hogy az érdeklődők személyesen is találkozhassanak és beszélgethessenek a kézműves termékek készítőivel.
„Intézményünknek házon belül régóta van fejlesztő foglalkoztatója, formailag ehhez tartozik a Reptető is. Létrehozásának ötletét az adta, hogy a fejlesztő foglalkoztatóban láttuk, hogy a megváltozott munkaképességű munkatársak mennyire ügyesen dolgoznak, mennyire jól el tudják végezni azokat a feladatokat, amelyek képességeikhez a legjobban illeszkednek. Munkájuk értékét mutatja, hogy az általuk készített alkotásokkal már korábban is jártunk vásárokban, ahol gyakran iparművészek mellett árusíthattunk a termékeket. Mivel intézményünknek a társadalmi szemléletformálás mindig is kiemelt célja volt, kitaláltuk, hogy létrehozunk egy külső műhelyt, ahová bárki betérhet, és helyben is vásárolhat. Ötletünket támogatta az önkormányzat is, mert mint kiderült, remekül illeszkedik a városrész felpezsdítését célzó Margit-negyed projekthez” – mondja Demirkan Mária, az intézmény fejlesztő foglalkoztatásért felelős szakmai egységének vezetője.
Kirakat a Margit körútról Fotó: Reptető Műhely és Bolt
A Reptetőben jelenleg hét-nyolc ember dolgozik napi három, négy vagy hat órában, de a csapat még bővülhet egészen tíz főig. A mostani kollégák között vannak, akik az intézmény rehabilitációs egységből érkeznek a műhelybe, és csak átmenetileg van szükségük ellátásra, míg mások az ápoló-gondozó egységben laknak életvitelszerűen, és onnan járnak dolgozni. Olyan kollégák is vannak, akik a támogatott lakhatást veszik igénybe, és olyanok is, akik csak a nappali ellátást. Ők a látványműhelybe önállóan jutnak el, vagy családi segítséggel. A munkába való bekapcsolódáshoz – túl azon, hogy a műhelyben véges a férőhelyszám – csak egyetlen dologra van szükség: arra, hogy az érintettek mozgásállapota lehetővé tegye a minimális segítséggel történű munkavégzést, és a környezethez való alkalmazkodást.
Nyitni a külvilágra
„Azt szeretnénk, hogy akik itt dolgoznak, és ehhez elhagyják otthonukat vagy az intézményünk falait, közelebb kerülhessenek a nyílt munkaerőpiaci keretekhez. Hogy találkozzanak a külső környezettel, megtapasztalják az időjárási körülményeket, megismerjék az utcai közlekedést. Akik intézményünkből érkeznek, tömegközlekedési eszköz nélkül is eljuthatnak ide, de akár fel is szállhatnak egy megállóra a villamosra. Ezzel is fejleszthetők azok a készségek, amelyek segítik, hogy később akkreditált foglalkoztatásban helyezkedhessenek el, vagy akár a nyílt munkaerőpiacon is megtalálják helyüket” – mondja Fehér Vivien, aki segítőként dolgozik a Reptetőben.
Munkában az alkotók Fotó: Reptető Műhely és Bolt
A Margit körúti műhelyben a megváltozott munkaképességű kollégák elsősorban kerámiából készítenek dísz- és használati tárgyakat, időnként pedig dolgoznak horgolással is. „Annak pozitív hatását, hogy a látogatók betekinthetnek ezekbe a munkafolyamatokba, egyértelműen látjuk. Ez segíti a társadalmi szemléletformálást, az esélyegyenlőség megteremtését. A vásárlókkal való találkozás pozitív élmény mindenkinek, aki a műhelyben dolgozik, ahogyan az is, hogy az érintettek látják: termékeiket örömmel vásárolják meg a hozzánk betérők. És nem azért, mert mozgássérült emberek készítik őket, hanem azért, mert tetszetősek, esztétikusak. Az is gyakori, hogy a vevők megkérdezik: aktuálisan a műhelyben van-e az általuk megvásárolt termék készítője. Ha igen, akkor odamennek hozzá és beszélgetnek vele egy kicsit” – mondja Fehér Vivien.
Minden mű látható Fotó: Reptető Műhely és Bolt
A segítők és a látványműhelyben dolgozó ellátottak a pozitív tapasztalatokat azokkal is megosztják, akik a munkába csak az intézményben működő fejlesztő foglalkoztatóban tudnak bekapcsolódni. Mert ők ugyan a látványműhelyben és az üzletben nincsenek jelen, de annak polcaira felkerülnek az általuk készített termékek is, és a vevők azokat is megvásárolhatják.
Igazi összmunka
A látványműhelyben készülő dísz- és használati tárgyak alapötletét az esetek többségében az intézményi foglalkoztatóban és a Reptetőben dolgozó segítő munkatársak találják ki közösen, és hozzájuk tartozik a munkafolyamatok megtervezése, illetve azoknak a részfeladatokra bontása is. „A feladatok felosztására azért van szükség, hogy minden ellátott olyan feladatot végezhessen, ami a képességeihez a leginkább igazodik. A műhelyben igyekszem támogatni azt is, hogy az ellátottak kiélhessék a kreativitásukat, és az általunk már kitalált termékeken, ha kedvük van hozzá, változtassanak valamit, vagy éppen saját ötleteiket valósítsák meg” – mondja Kovács Flóra, aki segítőként dolgozik a látványműhelyben.
A legelső kiscicát maradék agyagból készítette Marcsi Fotó: Reptető Műhely és Bolt
A Reptetőnek már van olyan dísztárgya is – egy picike cica –, amiből az első darab úgy készült, hogy Marcsi, az egyik ellátott a munka végeztével egyszerűen csak fel akarta használni azt a kevéske agyagdarabot, ami az edényében maradt. Az aprócska mű olyan jól sikerült, hogy bekerült a műhely állandó kínálatába is.
A Reptetőben dolgozó kollégák között vannak olyanok, akiknél a mozgássérültség veleszületett állapot, és olyanok is, akiknél szerzett. Utóbbiak közé tartozik Oláh Zsolt, aki az intézmény Blaha Lujza térhez közeli támogatott lakhatásából villamossal jár dolgozni, munkáját pedig imádja. „Szeretek festeni, így nagyon jó, hogy itt ahhoz kötődő feladatot végezhetek. Most épp a kerámiabaglyokat festem, előtte pedig a békákat mázaztam.” Fehér János Csaba sérültsége szintén szerzett, és számára is öröm, hogy a Reptetőben mozgáskorlátozott emberként is végezhet értékteremtő munkát. „Én az intézményből járok át dolgozni, keresztül a Millenárison. Most a feladatom az, hogy a megformált tálak és edények széleit a száradás után szivaccsal ledörzsöljem, hogy azok lekerekítettek, simák és tiszták legyenek. Nagyon jó az a munkamegosztás, ami nálunk van. Annak a kerámiarókának például én simítottam le a széleit, és utána egy kollégám festette le.”
Márk pöttyözéssel teszi gyönyörűvé a tányérokat Fotó: Reptető Műhely és Bolt
A Reptetőben az is végezhet értékteremtő munkát, akinek a sérültsége érinti a kezet is. Márk például túlmozgásai miatt a kerámiakészítésbe nem tud úgy bekapcsolódni, mint a többiek, de ha a könyökét stabilan letámasztja, akkor gyönyörűen tudja pöttyözni a tányérokat és a hasonló termékeket. Ő végig ezt a feladatot végzi, és nagyon büszke a munkájára. Vannak olyan munkatársak is, akik a termékek csomagolásához használt papírzacskókat teszik egyedivé azzal, hogy ragasztott gyöngyből készítenek rájuk díszítést – fejlesztve ezzel a finommotorikájukat is. Ezek a gyöngydíszek később körbevághatók, és a vásárlók külön is használhatják őket dekorációként. Így válhat már egy egyszerű csomagolás is olyan alkotássá, ami maradandó emléket jelent.
