Bár az őket formailag egységben tartó Mentorállás Alapítvány csak négy éve létezik, a gyakorlatban már mintegy másfél évtizede együtt dolgozik az a hét civil szervezet, amelyeknek célja az, hogy a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékossággal élő gyerekek integrált környezetben nevelkedhessenek, felnőttként pedig kijuthassanak a munkaerőpiacra, elsődlegesen a nyíltra. Ehhez képzésekre és fejlesztésekre van szükség, a végeredmény pedig mindenkinek hasznára válik.
Tavaly 30 fiatalt tudtak kiközvetíteni a nyílt munkaerőpiacra, és nagyjából 200 embert vontak be képzéseikbe és fejlesztéseikbe annak érdekében, hogy segítsék a képességekhez leginkább illeszkedő munkahely és munkakör megtalálását. A mentorált személyt középpontba állító Mentorállás Program ötlete 2010 környékén fogalmazódott meg Kisari Károlyban, amikor egy tanulmányút keretében a spanyolországi Toledóban járt. A közgazdász, akinek kislánya Down-szindrómával született az ezredforduló környékén, ott ismerte meg a CECAP (Centro de Capacitación) nevű alapítványt, amely elsősorban fogyatékossággal élő fiatalok fejlesztésével, képzésével és munkaerőpiaci integrációjával foglalkozik.
„Nagyon meggyőző volt, hogy Spanyolországban azt láttuk: a mentorálásnak köszönhetően a Down-szindrómával élő emberek bankban és adóügyi irodában, vagy éppen katonai akadémián dolgoznak, egyedül utaznak a tömegközlekedési eszközökön, és viszonylag önállóan élnek. Ez olyan jövőkép volt, amit szerettünk volna itthon is elérhetővé tenni. Hazatérve neki is láttunk az ezt segítő szakmai program meghonosításának, és az ahhoz szükséges intézményrendszer kiépítésének. Az ezzel kapcsolatos munkát kezdetben hét civilszervezet végezte, de ma már összefogja ezeket a 2022-ben létrehozott Mentorállás Alapítvány. A nyíregyházi Mentorházunkat 2023-ban nyitottuk meg, és azzal egyidőben Budapesten is elindult a Mentorállás Program. Mindkét helyszínen olyan fiatalokkal foglalkozunk, akiknél már komoly kérdés a munkaerőpiaci integráció” – mondja Kisari Károly.
Az alapítványi vezető kiemeli, hogy ideális esetben a mentorálás már kicsi korban megkezdődik. „Hozzánk a Csodavár Budapest és Csodavár Nyíregyháza inkluzív fejlesztő központokba régóta bejöhetnek azok a családok, akiknek segítségre van szükségük ahhoz, hogy a gyerekek problémáit korán felismerjék, és utána elérjék a kezelésükhöz szükséges terápiákat, gyógypedagógiai fejlesztéseket. Ezeken a helyeken a szülőket is ellátjuk információkkal és tanácsokkal annak érdekében, hogy a kicsik fejlődését otthon is segíteni tudják. Mára eljutottunk oda, hogy azokat a gyerekek, akiket az induláskor kicsiként hoztak el hozzánk a szülők, befogató iskolákba is bejuttattuk, utána pedig befogadó munkahelyekre.
Széles a kör
A Mentorállás Alapítvány ma már több olyan céggel is kapcsolatban áll, amely deklaráltan nyitott a megváltozott munkaképességű kollégák felé. Stratégiai partnerük az egyik abroncsgyártó cég, és szorosan együttműködnek egy call centeres és egy szoftverfejlesztő céggel is. Napi szinten nagyjából 20 vállalkozással dolgoznak együtt, és a kört szeretnék bővíteni. Szorosabbra kívánják fűzni a viszonyt önkormányzatokkal is, Budapesten most épp ezt készítik elő.
„A megváltozott munkaképességű kollégák alkalmazása nekik is érdekükben áll, hiszen annak hiányában az önkormányzatoknak és azok cégeinek is fizetniük kell rehabilitációs hozzájárulást, ami egy jelentős adóteher. Náluk könnyebbséget jelenthet, hogy vannak olyan fogyatékossági csoportok, amelyek olyan területen teljesíthetnek nagyon jól, amelyeket részben az önkormányzatoknak kell lefedniük. A Down-szindrómás emberek például kiválóan helyt állhatnak a segítő szakmákban, így az idősgondozásban. De mondhatnám példaként az iratdigitalizációt és a recepciós tevékenységeket is, amelyeket szintén végezhetnek fogyatékossággal élő fiatalok. Olyan munkakörök is vannak, amelyeket elég két részegységre bontani ahhoz, hogy azokat betölthessék megváltozott munkaképességű kollégák.”
Annak érdekében, hogy a fiatalok az iskolai évek után készen álljanak a munkavállalásra, az alapítvány szociális jellegű, oktatási és egészségügyi programokat is indított. „Van például egy olyan képességfelmérő módszerünk, amit a spanyoloktól vettünk át, és online használható. Ez egy mesterségesintelligencia-alapú rendszer, aminek segítségével szociális, egészségügyi és oktatási szakemberek mérik fel az érintettek képességeit nagyon sok paraméteren keresztül. Az eredmények alapján a rendszer egy olyan képzési tervet is fel tud állítani, amiben erősen jelennek meg az érintettek álmai, vágyai. Ezzel a rendszerrel térképezzük fel a vállalatok nyitott pozícióit is, amiket össze tudunk kötni a legideálisabb jelölttel.”
Az alapítványnak vannak új tervei is. Dolgoznak például egy coworking iroda létrehozásán, vannak ugyanis fiataljaik, akik home office-ban jobban tudnak dolgozni, mint klasszikus munkahelyen, ugyanakkor közösségre szükségük van. Emiatt számukra előnyös, ha biztosítanak nekik egy nyitott, integrált irodát, ahonnan bedolgozhatnak különböző cégeknek.
Hozzáadott érték
Az alapítvány az érintettek elhelyezkedését cégeknél tartott szemléletformáló tréningekkel és belsőmentorképzési programmal is segíti. „Ez azért hasznos, mert a megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató cégeknek lehetőségük van arra, hogy a kollégák közül kijelöljenek valakit rehabilitációs mentornak. Az ilyen munkatársak után a cégeknek egyrészt nem kell rehabilitációs hozzájárulást fizetniük, másrészt egyfajta belső szemként is működhetnek a vállalkozásokban. Ennél a témánál azt is ki kell emelni, hogy a megváltozott munkaképességű kollégák foglalkoztatásánál a legnagyobb előnyt nem is a rehabilitációs hozzájárulás megspórolása adja, hanem az, hogy a fogyatékossággal élő emberek nyílt munkaerőpiaci belépésével változik a vállalati kultúra. Ilyenkor a dolgozók lojalitása és érzelmi intelligenciája erősödik, és a javuló együttműködési képesség miatt értésebbé válik maga a cég is. Ez egy érdekes folyamat, mert ilyenkor a vállalatok az empatikus, odafigyelő gondolkodásmódot átviszik más területekre is, ami nagy előny.”
Az alapítvány a nyílt munkaerőpiaci kijutást a legkülönfélébb fogyatékossági csoportoknál segíti. Vannak a mentoráltjaik között mozgáskorlátozott emberek, látássérült és siket személyek, és olyan ép intellektusú, autizmusban érintett vagy sajátos nevelési igényű fiatalok is, akik nehezen tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Akadnak olyanok is, akik komoly végzettségekkel és egészen kiváló intellektuális képességekkel rendelkeznek, mégsem tudnak megfelelő állás találni. „Nemrég pont egy ilyen fiatalt sikerült kijuttatnunk a nyílt munkaerőpiacra. Ő korábban egy védett munkahelyen válogatott fogpiszkálót a minimálbér feléért, ami a képességeihez egyáltalán nem illeszkedett, most pedig programozóként dolgozik egy cégnél, és ugyanazt a bért kapja, mint a többségi kollégái. A váltásnak látványos hatása volt, az érintett a kapott lehetőségtől szó szerint megtáltosodott. Ez is mutatja, hogy mennyit számít, hogy valaki hasznosnak, képességeihez illőnek érzi-e a munkáját.”
