A Zene Háza a kezdetektől nagy hangsúlyt fektetett az akadálymentességre, a tervezésbe szakmai szervezeteket is bevontak. A komplexum tavaly augusztusban esélyegyenlőségi programot is indított annak érdekében, hogy minél több embernek segíthessen elindulni a zene felé vezető úton – függetlenül attól, hogy esetleg fogyatékossággal él-e vagy sem.
A Zene Háza története 2014-ben indult nemzetközi tervpályázat meghirdetésével, amelyet Sou Fujimoto japán sztárépítész nyert meg. Tervei alapján – amelyekben a kezdettől fogva kiemelt szerepet kapott a fenntarthatóság és az akadálymentesség – 2018 őszén kezdődtek meg a kivitelezési munkálatok a Városligetben, az épületet 2022 januárjában adták át.
„Megkaptuk az akadálymentes helyszínek tanúsítását végző Access4you ezüst besorolását, amit jónak gondoltunk, de amikor a házat elkezdtük használni, azt éreztük, hogy ezen a területen is fejlődhetünk még: hamar megértettük, hogy nem elég, ha a látássérültek vezetősávja az infópultig tart, szükség van további akadálymentesítésre. Azt is felismertük, hogy a vak és gyengénlátó emberek számára az audionarrációs kiállításunkhoz speciális vezetésre van szükség, hogy teljes élményben részesülhessenek ők is” – mondja Severinghaus Artemisz, a Zene Háza zenepedagógiával és ismeretterjesztéssel foglalkozó csoportvezetője.
Az audionarráció lényege, hogy a látogatók által viselt fejhallgató attól függően játszik zenét, hogy az illető éppen hol áll, milyen installációt próbál ki, vagy melyik hangszert tekinti meg a vitrinben. Ez látássérültek számára akkor lenne ideális, ha őket külön audiosáv segítené, amelyben nem csak az alapvető információk hangoznának el – például hogy a hangszer melyik századból való –, hanem az is, hogy miként néz ki, mekkora és hány húrja van. A Zene Háza csapata ilyen gondolatok mentén fejlesztett.
Lépésről lépésre
Az intézmény tavaly nyáron indította el esélyegyenlőségi pilot programját, ami decemberben zárult. A közel fél éves program alatt az intézmény szakmai szervezetekkel folytatott párbeszédet, hogy gyakorlati tapasztalat és tudás alapján dolgozzák ki a szükséges stratégiát. Ebben az ELTE két kutatója is segíti a csapatot: egyikük Csongor Anna, aki már több hazai kulturális intézmény esélyegyenlőségi programjáról készített módszertani útmutatót. Vele közösen egy olyan kutatási tervet állított össze a Zene Háza csapata, ami felméri a lehetőségeket és azok kivitelezhetőségét. A munkát Szőke-Tóth Cecília is segíti, aki a Pesti Magyar Színház audionarrátoraként és társadalmi felelősségvállalási referenseként már szerzett tapasztalatokat ilyen területen.
Vannak olyan ötletek, amelyek már meg is valósultak. Az egyik zenepedagógus, Tamási Borbála például tapasztalati szakértők ismeretei alapján dolgozott ki hallássérült csoportok számára speciális foglalkozásokat. „Bori már több ilyet tartott a Dr. Török Béla készségfejlesztő iskola alsó tagozatos diákjainak, a pedagógusoktól pedig nagyon jó visszajelzéseket kapott, programja fejlesztőpedagógiai foglalkozásként is megállná a helyét. Bár a Zene Háza küldetése nem a visszajáró csoportok fejlesztése és oktatása, mégis nagy öröm számunkra az elismerő visszajelzés. Célunk, hogy minél több iskolás csoportnak adhassunk ízelítőt a zene világából játékos, interaktív foglalkozásokon keresztül” – emeli ki Severinghaus Artemisz.
Tárt karokkal
A Zene Háza gyerekeknek szóló foglalkozásai alapvetően iskolás osztályoknak szólnak, de a nagy érdeklődésre való tekintettel nemrégiben nagycsoportos óvodások számára is indult ilyen. A maximum 30-35 fős programok korcsoportok szerint eltérő tematikára épülnek, a kicsik pedig az állandó kiállítást is megtekinthetik a játékos foglalkozás mellett. A speciális igényű csoportok kisebb létszámmal indulnak, de lehetőség van a személyes segítők részvételére is. A hazai diákok mellett az intézményt felkereshették már ukrán menekültek is, voltak olyan workshopok, amelyeken a háború elől menekülő családok ukrán népdalokat is énekeltek, és érkeztek az intézménybe állami gondoskodásban nevelkedő gyerekek is.
Az intézmény az akadályozottsággal élő felnőttekre is jobban szeretne figyelni, épp most készül a honlap képernyőolvasó funkciója, és azon is dolgoznak, hogy a koncerteken és az ismeretterjesztő előadásaikon hallássegítő rendszer működhessen. Terveik szerint 2023-ban a zenepedagógiai programjuk 10 százalékát látás- és hallássérült iskolás csoportoknak tartják. A Zene Házának az is célja, hogy minél több hátrányos helyzetű gyerek vehessen részt a foglalkozásokon és látogathasson el a kiállításokra.
