null

Autizmussal a színpadon – a zene csodákra képes

A zenélés, az éneklés és a szavalás nem csak közösséget teremt, hanem fejleszti a kognitív képességeket, sikerekhez, pozitív visszajelzésekhez juttatja az embereket. Azoknál, akik autizmusban érintettek, különösen sokat jelent ez – ezt ismerte fel Pető Judit, amikor felmerült benne a Csillagfény kórus ötlete. Hogy jutottak el a fiatalok arra a szintre, hogy rendszeresen kiálljanak a színpadra, és bátran énekeljek a közönségüknek?

Az Autizmuzsika Alapítvány Csillagfény kórusának tagjai Asperger-szindrómában érintett fiatal felnőttek. Van köztük olyan, aki a verseket szereti jobban és szívesebben vállal szavalást, míg mások a szóló énekben jeleskednek, vagy éppen a kórust kísérik zongorán. A kórustagok 2016 óta lépnek fel közösen, vezetőjük Pető Judit, aki eredetileg gimnáziumi magyartanár, de munkája mellett mentorként segítette az autista fiatalokat összefogó Aura Egyesületet. Egy klubfoglalkozáson merült fel benne annak ötlete, hogy olyan fejlesztőkurzust indítson nekik, ami egyszerre fókuszál az irodalomra, a zenére és az éneklésre.

„Ugyan énektanárként soha nem dolgoztam, de van zenei képzettségem, tanultam korábban zongorázni, gitározni, orgonálni, énekeltem magam is kórusban. Logikusnak tűnt, hogy ezt összekapcsoljam az irodalommal. Ez működött korábban a gimnáziumában is, a tanulóknak ott is szerveztem irodalmi színpadot, ahol nem csak versek és színpadi jelenetek voltak, hanem éneklés is. Úgy gondoltam, hogy ez az autizmussal élő fiataloknál is kiváló eszköze lehet a fejlesztésnek” – mondja Pető Judit kórusvezető, aki egyben a mögötte álló Autizmuzsika Alapítványnak is elnöke.

Nyitni bárki felé

A Csillagfényben éneklő és zenélő fiatalok többsége az Aura Egyesülettől érkezett, de jöttek tagok máshonnan is. A csapat nyitott az újabb generáció felé, nemrég például egy 12 éves fiú jelentkezett, ő most jár énekképzésre. Ha minden jól megy, karácsonykor már színpadra is léphet a többiekkel.

„Jelenleg 28 tagunk van, a létszám változni csak minimálisan szokott. A kórusban öten szülői segítők, akik túl azon, hogy a gyermeküket elkísérik, énekelnek is. Ez segít szorosabbá tenni a családi kapcsolatokat is. Tanárok ketten vagyunk, Sümegi Enikő zongoratanárnő és én, mi adjuk a zenei és az irodalmi képzést. A fiatalok közül négyen zongorázni is tudnak, egy fiú pedig furulyázik. Ha a zene szeretete megvan, akkor nálunk az sem probléma, ha valakinek a hallása gyengébb – az ilyen fiatalokat külön is képezzük, hogy felzárkózzanak. A legszorgalmasabb tagokból kialakítottunk egy kamarakórust is, velük komolyabb műveket tudunk énekelni. Nemrég létrehoztunk egy csengettyűzenekart is, amiben nyolcan vannak, az első ilyen fellépésünk most karácsonykor lesz” – mondja a kórusvezető.

Fotó: Autizmuzsika Alapítvány 

Bár autizmusnál ez komoly kihívás, de a fiatalok a próbákon és az előadásokon képesek legyőzni félelmeiket, nehézségeiket, bátran kiállnak a közönség elé. A koncerteken nem számít az sem, ha esetleg fáj a fejük vagy gyötri őket a fronthatás, mindig maximálisan jelen vannak a színpadon, a maximumot hozzák ki magukból. Arra is volt példa, hogy a kórus ismert zenészekkel lépett színpadra „Az Erkel Ferenc Vegyeskar Cseri Zsófia vezetésével szervezett számunkra egy jótékonysági koncertet, ahol abban a megtiszteltetésben részesültünk, hogy néhány éneket együtt énekelhettünk velük. Csodálatos volt a nemzetközi hírű kórussal egy színpadon lenni és dalolni. Örök emlék ez számunkra” – mondja Pető Judit.

Kell a közönség

A Csillagfény péntekenként tartja próbáit a Budapesti Művelődési Központban vagy a 8. kerületi plébánián, nagyobb fellépései pedig évente négyszer vannak – bár volt olyan év, amikor hétszer is közönség elé álltak. A legközelebbi fellépésük október közepén lesz a BMK-ban.

„A Budapest 150 című műsort ahhoz igazítottuk, hogy a főváros most egyesült másfél évszázada. Ez alkalomból Budapestről szóló dalokat és verseket adunk elő olyan összekötő szövegekkel, amelyek a város egyesítésével kapcsolatosak. December 10-én a hagyományos karácsonyi műsorunk lesz a MOM kulturális központban, ott már szerepelni fog a frissen megalakult csengettyűzenekar is, fellépnek a zongoristák, várhatóan négykezest is játszik majd két autizmusban érintett fiatal. Ez a kórus nagy büszkesége, fantasztikus, hogy ők képesek erre, hogy tudnak egymásra folyamatosan figyelni” – mondja a Pető Judit.

A kórus idén áprilisban az Autizmus Nemzetközi Világnapján Petőfi születésének 200. évfordulóját és az anyák napját is ünnepelte, ezek jegyében állítottak össze egy igen színes műsort. Jövő év áprilisában a Kaláka együttessel terveznek nagyszabású koncert, amelynek helyszínét most egyeztetik.

Fejlesztés minden szinten

A közönség előtti éneklés és zenélés az autizmusban érintett fiatalok szociális készségeit is fejleszti, a folyamatos gyakorlás miatt pedig javul a kognitív képességük, logikai gondolkodásuk is. Pető Judit arra is figyel, hogy az énekek és a versek a kórustagok lelkére is jótékonyan hassanak. „A dalok és az irodalmi művek kiválasztásánál nem csak azt tartom szem előtt, hogy a fiatalok képesek legyenek azokat elénekelni, illetve hogy szép, fülbemászó legyen a dallamuk, hanem azt is, hogy a szövegeik pozitívak legyenek. Látványos, hogy például Babits Mihály és Kosztolányi Dezső mélyen humánus szövegei mennyire jó hatással vannak rájuk. Ugyanez a helyzet az énekekkel, azok is gyógyítóan hatnak a szívükre és az elméjükre” – mondja a kórusvezető.

A fiatalok sokszor külön is elgondolkodnak a dalok és a versek szövegein, megesik, hogy egymástól is megkérdezik, hogy valami mit jelent. Például a Budapest, Budapest, te csodás! című dalban szerepel a rügyfakadás szó, aminek a jelentéstartalma számukra nem egyértelmű. Ilyenkor próbálják ezt egymásnak elmagyarázni, megérteni. Ez nagy dolog, hiszen az autizmusnál komoly nehézség, hogy érintettjei a szavakat csak szó szerinti értelemben dekódolják, a jelképeket, fogalmakat, átvitt értelemben használt kifejezéseket nehezen kezelik. Viszont az énekléssel és a szavalással ez a képesség is remekül fejleszthető. Ha egy-egy szó jelentését sehogyan sem tudják kikövetkeztetni, akkor azt a kórusvezető írja körül nekik. Ily módon a fiatalok szókincse, érzelemvilága is folyamatosan fejlődik.

Négylábú támogatás: mire képesek a segítő és terápiás kutyák?

A segítőkutyák nem csak jelzéseikkel és fizikai közreműködésükkel tehetik könnyebbé a fogyatékossággal élő emberek életét, hanem lelkileg és szociális értelemben is támogatást jelentenek, segíthetik a társadalmi szemléletformálást. Erról mesélt nekünk Mányik Richárd, a NEO Magyar Segítőkutya Közhasznú Egyesületet elnöke. Kovács-Czirják Helga, a NEO segítőkutya-kiképzője a Segítő Szakmák Hónapján videóriportban is beszélt az egyesület tevékenységéről.

Elolvasom

Csoda a vízben – mikor segíthet a neuro-hidroterápia?

Központjaikba az ország minden tájáról érkeznek szülők, főleg központi idegrendszeri sérülésben érintett gyerekükkel. A kicsiket sokszor közvetlenül az újszülöttellátásból irányítják a Gézengúz Alapítványhoz, hogy ott a neuro-hirdoterápia mellett megkaphassanak minden olyan ellátást, amire szükségük lehet. Évente sok ezer gyerek fejlődhet ennek köszönhetően.

Elolvasom

Fejlesztés a nyeregben

Régóta használnak lovasterápiát a fogyatékossággal élő vagy sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztéséhez, kötődjön az mozgáshoz vagy viselkedéshez, beszédhez. Mivel esetükben nem egyszerű lovas foglalkozásról van szó, kulcskérdés – erről jogszabály is rendelkezik –, hogy a terápiát olyan szakember végezze, akinek megfelelő (gyógypedagógiai, gyógytornászi, vagy például pszichológusi) végzettsége van. Így érhető el, hogy a terápia tényleg a kicsik hasznára váljon.

Elolvasom