Sok éve segíti a vak és gyengénlátó emberek életét az Informatika a Látássérültekért Alapítvány, amely egyebek mellett szoftverekkel, hardverekkel, képzésekkel, internetes akadálymentesítéssel foglalkozik. Ezek megjelenése elképesztő mértékű előrelépést jelentett az érintettek életében, meglétüket többségük fontosabbnak tartja, mint a mobilitással kapcsolatos akadálymentesítést.
Bár akkor még nem létezett mai formájában, az Informatika a Látássérültekért Alapítvány (Infoalap) története visszanyúlik egészen az ezredfordulóig, amikor a számítógép-használat még nem volt mindenhol alapvetés, okostelefonok pedig nem is léteztek. Kuratóriumi elnöke akkoriban egy nemzetközileg is ismert szoftverfejlesztő cégnél dolgozott, ami optikai karakterfelismerő rendszereket készített. Ott a feladata az volt, hogy vak programozóként elkészítse azt az alkalmazást, ami a látássérült embereket segíti. Mivel Szuhaj Mihály tisztában volt azzal, hogy az informatikai megoldások mennyire fontosak a vak- és gyengénlátó emberek életében, 2014-ben kezdeményezte a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségénél egy őket segítő alapítvány létrehozását. Így jött létre 2020-ban az Infoalap, ami indulása óta sok ezer látássérült embernek tette láthatóvá a világot. Foglalkoznak például asztali gépek és laptopok, segítő szoftverek és digitális diktafonok adományozásával, tanácsadással és auditálással, illetve szoftverhonosítással is.
„Utóbbi egy olyan feladat, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a különböző programokat a látássérült emberek is használhassák. Úgy zajlik, hogy a szoftverek felhasználói felületét és súgóját, valamint kézikönyvét először magyarra fordítjuk, majd magyar nyelvű felolvasószoftvert társítunk melléjük. Alapítványunk kezdeményezte azt az országlicenc-megállapodást is, amelynek keretében az állam egy összegben megvásárolhat bizonyos szoftvereket, hogy azokat minden érintett térítésmentesen használhassa. Az eddig igényelt licencek száma már meghaladta a hatezret, ami nagyon magas szám. Ezt a rendszert már nyolc éve működtetjük, a felhasználói körünk pedig folyamatosan bővül. Magyarország ezzel a megoldással világszinten a második helyen áll, amire nagyon büszkék vagyunk” – mondja Szuhaj Mihály.
Segítő hardverek
Az alapítvány foglalkozik segítő hardverekkel is, amiket a látássérült emberek számára bekerülési áron tesz elérhetővé, és értékesíti azokat cégek felé is. Egyebek mellett ebbe a körbe tartoznak a digitális látásjavító eszközök és nagyítók, amelyek lehetnek zsebre tehetőek, valamint asztalnál használhatóak. Ezek szoftveresen hozzáigazíthatóak bármilyen látási problémához, ezért sokak számára jelentenek segítséget. Képesek például megcserélni egyes színeket, fokozni a kontrasztokat, lecsökkenteni vagy felerősíteni a fényerőt, aláhúzással jelezni, hogy a szövegben épp hol tart az olvasó. Arra is képesek, hogy kimaszkoljanak egyes részeket.
Vannak olyan segítő hardverek is, amelyek már tudnak fotózni, és az alapján szöveget felolvasni. Ilyesmire ugyan a mai okostelefonok is képesek lehetnek, de azok nem igazodnak a látássérült emberek igényeihez. Léteznek Braille-kijelzők is, amelyek az információkat nem felolvassák, hanem pontírással jelenítik meg. A siket-vak emberek számára ez az egyetlen elérhető lehetőség, mert ők a felolvasást nem hallják. Érdemes tudni azt is, hogy a látássérült emberek egy része nem szereti a beszélő számítógépeket, azokat túl gépiesnek tartja. Emiatt indította el az alapítvány a Lapról Hangra című közösségi kezdeményezést, amiben látó önkéntesek olvasnak fel nyomtatott újságcikkeket. Ma már több mint 14 ezer írás hallgatható meg ezen a weboldalon.
Legyen akadálymentes
Fontos feladata az alapítványnak a weboldalak és a telefonos alkalmazások digitális akadálymentesítése is. „Billentyűparancsokkal ma már a vak emberek is kényelmesen be tudnak járni weboldalakat, fel tudnak olvastatni könyveket, cikkeket és e-maileket, le tudnak játszani médiafájlokat, képesek a közösségi oldalakon szörfölni. Az ehhez való hozzáférhetőségről ma már hazai és uniós szabályok is rendelkeznek. Például azoknál a weboldalaknál és telefonos applikációknál, amelyek közszférabeli szervezetekhez vagy cégekhez – például közlekedési vállalatokhoz, közművekhez és egészségügyi, kulturális intézményekhez – kapcsolódnak, jogszabályi megfelelőség a digitális akadálymentesség. Ebbe a körbe itthon nagyjából 6500 weboldal tartozik. Tavaly óta már nemcsak az állami és önkormányzati forrásból működő felületeken kötelező az akadálymentesítés, hanem azoknál a webshopoknál is, amelyek e-kereskedelemmel foglalkoznak. Emellett elvárás már mindez egyebek mellett a bankok weboldalánál és a pénzkiadó ATM-eknél is” – mondja Szuhaj Mihály.
Az alapítvány sokáig oktatással is foglalkozott, és megvan ez a profilja ma is, csak másképp: ma már nem a számítógép-használókat képzik, hanem azok oktatóit. Például azokat a szakembereket, akik segítik az érintettek elemi rehabilitációját. „Az ilyen jellegű képzések kulcsfontosságúak, mert a felmérésekből kiderült, hogy a látásukat elvesztő emberekben nagyobb az igény arra, hogy az információkat akadálymentesen elérjék, minthogy a mobilitásuk akadálymentes legyen. Ennek oka vélhetően az, hogy ma már az emberek az információhiányt tartják a legnagyobb korlátnak, és az információhoz való hozzáférést a legnagyobb esélynek. Ezért készítünk olyan tananyagokat, amelyek lehetővé teszik az elektronikus térben való eligazodást anélkül, hogy valaki monitort vagy egeret használna. Ilyenkor billentyűzettel és Braille-kijelzőkkel kell megoldani mindent, így fontos azok használatát elsajátítani. Évente átlagosan öt-hat tananyagot adunk ki ebből a célból, nemrég épp egy olyan jelent meg, ami a Braille-kijelzők használatát mutatja be. Erre a tevékenységre is büszkék vagyunk, hiszen komoly segítséget jelent az érintetteknek.”
