null

Az úszás mindenkié – csak meg kell adni rá a lehetőséget

Értelmi sérült gyerekek úszásoktatásával kezdte meg működését a Para-fitt sportegyesület több mint két évtizede, aztán bővült nem csak a sportlehetőségek, hanem a tevékenységek köre is. Ma már műanyag-újrahasznosító műhelyt is működtet az egyesület, termékeikkel pedig eljutottak nagyobb cégekhez is. Új műhelyükben egy közösségi szereldét – repair cafét – is kialakítanának, lehetővé téve azt, hogy a fiatalok ott is kapcsolatba kerülhessenek a többségi társadalommal.

A Para-fitt sportegyesületet 2001 decemberében, egy barátnőjével alapította meg Gégény Noémi, azzal az alapötlettel, hogy legyen egy olyan egyesület, amilyet a szülőként maguk is elképzelnének értelmileg akadályozott gyereküknek. Először csak úszásban és vízhez szoktatásban gondolkodtak, lévén Noémi régebben úszott és búvárkodott is. Az ötlet megfogalmazása után ehhez igazodva végzett el képzéseket, szerzett ide kapcsolódó főiskolai diplomát is. Ezt követően vették fel a kapcsolatot speciális intézményekkel, majd hirdették meg a foglalkozások elindulását.

„A kőbányai tanuszodában kezdtük meg az oktatást, máshol csak mélyvízes edzéseket tartottunk kampányszerűen. A speciális iskolákból, nappali foglalkozókból folyamatosan érkeztek hozzánk a gyerekek és a fiatalok, a lehetőséget hirdetnünk sem kellett. Elsősorban értelmi sérültekkel és halmozottan sérültekkel, autizmusban érintettekkel foglalkozunk, ép intellektusú tanítványunk talán csak egyszer volt az évek során, de ő is testvérként jött el hozzánk. A tanítványaink túlnyomó többsége középsúlyos értelmi sérült, tehát olyan személy, akinek az IQ-ja 50 körüli. A korosztály széles, vannak köztük 8 évesek, de akad 40 éves is” – mondja Gégény Noémi.

Fotó: Para-fitt egyesület

Több mint úszás

Az értelmileg sérült gyerekek és felnőttek úszásoktatása komoly kihívás, lévén ők sokkal nehezebben szokják meg a vízi környezetet. Például amikor egy ép intellektusú gyerek elkezd úszni tanulni, akkor jellemzően három hét után fel lehet fektetni a vízre úgy, hogy elkezdjen egyedül lábtempózni. Az értelmi sérülteknél ez az időtartam akár egy-két év is lehet, ennyi idő kell ahhoz, hogy biztonságban érezzék magukat a vízben, fel merjenek rá feküdni, majd önállóan tudjanak haladni. Gyakori, hogy az érintett gyerekek a feladatot sem értik meg olyan könnyen, mint az ép intellektusú kicsik, emiatt az oktatóknak nagyon türelmesnek kell lenniük, a szülőknek is bízniuk kell abban, hogy gyerekük boldogulni fog a vízben. Megéri kitartónak lenni, ha ugyanis a kicsik vízbiztonságot szereznek, a szüleiknek nem kell folyamatosan aggódniuk a vízpartokon, strandokon. Voltak már a Para-fittnek olyan tanulói is, akik nemzetközi eseményeken és speciális olimpián értek el szép eredményeket. Az értelmi akadályozottsággal elő gyerekek és fiatalok életében az úszás – és bármilyen sportág, ha azt rendszeresen űzik – nem csak egészséges szabadidős foglalkozás, hanem egyben fejlesztés is, ami javítja a fegyelmezettséget, a feladattartást.

Mivel a kőbányai tanuszodát épp felújítják, emiatt pedig nem lehet ott úszni, a Para-fitt egyesület egyéb programokat is elkezdett szervezni a gyerekeknek. Tartottak például tornafoglalkozásokat hetente kétszer, a nyári szünetben pedig táboroztak. Erasmus-program keretében voltak Romániában, szeptemberben pedig Törökországba mennek, szintén Erasmus-csereprogrammal. Megfordultak a Magyar Kajak-Kenu Szövetség vízi vándortáborában is, egy nemzetközi sporttalálkozóra pedig Brnóba is ellátogattak, az ottani úszóversenyen meg is mérették magukat.

Fotó: Para-fitt egyesület

Kultúra és újrahasznosítás

Vannak a sportfoglalkozások mellett egyéb programjaik is, a tagokat például rendszeresen elviszik a Budapest Film sulimozijának vetítéseire. A Műcsarnokban múzeumpedagógiai foglalkozásokon vesznek részt, és működik műanyag-újrahasznosító üzemük is, amit négy éve indítottak egy holland startup alapján.

„Ez egy ingyenes, tudásmegosztás alapú program, amibe saját műhellyel bárki bekapcsolódhat. A műanyag-feldolgozó gépeinkkel ugyanazokat a feladatokat végezzük el, mint az üzemek, csak kicsiben. Van aprítónk, amivel a használt műanyagot ledarálhatjuk, vannak olvasztó- és formázógépeink is. Használati tárgyakat készítünk, voltunk már velük VAM Design vásáron is. Ezek a tárgyak azért értékesek, mert nincs belőlük két egyforma, ráadásul teljesen újrahasznosíttak” – mondja Noémi.

A Para-fitt pályázott már a szektorok közötti üzleti együttműködést és párbeszédet segítő Civil Impact egyik rendezvényére, a Good Impactre is. Sikerült bekerülniük a legjobb hatba, aminek köszönhetően nagyobb cégekkel is kapcsolatba kerültek. A vállalatoknak workshopokat tartanak, azok rendeltek már tőlük használati tárgyakat is céges ajándéknak. Tartottak bemutatót iskolákban is, szeptemberben pedig egy hajléktalanszállóra is ellátogatnak a gyerekekkel, ott az érzékenyítés már kétirányú lehet.

Fotó: Para-fitt egyesület

A műanyag-újrahasznosító műhely mostanában költözik új telephelyre, ami nagyobb mérete miatt napköziként is működhet. Olyan fiataloknak szerveznek majd ott programokat – például közös főzést, társasjátékozást, workshopokat, filmvetítéseket –, akik már nem járnak iskolába, elfoglaltság híján pedig otthon töltenék az idejüket. Egy közösségi szerelde – repair café – is működne majd ezen a helyen, annak üzemeltetését három évre nyerték meg egy pályázat keretében. Ez nem egyszerű szerviz lesz, hanem olyan találkozóhely, ahol a javítás közben lehet beszélgetni, egy kávét, üdítőt elfogyasztani. Ennek köszönhetően a fiatalok szintén találkozhatnának a többségi társadalom tagjaival.

Négylábú támogatás: mire képesek a segítő és terápiás kutyák?

A segítőkutyák nem csak jelzéseikkel és fizikai közreműködésükkel tehetik könnyebbé a fogyatékossággal élő emberek életét, hanem lelkileg és szociális értelemben is támogatást jelentenek, segíthetik a társadalmi szemléletformálást. Erról mesélt nekünk Mányik Richárd, a NEO Magyar Segítőkutya Közhasznú Egyesületet elnöke. Kovács-Czirják Helga, a NEO segítőkutya-kiképzője a Segítő Szakmák Hónapján videóriportban is beszélt az egyesület tevékenységéről.

Elolvasom

Csoda a vízben – mikor segíthet a neuro-hidroterápia?

Központjaikba az ország minden tájáról érkeznek szülők, főleg központi idegrendszeri sérülésben érintett gyerekükkel. A kicsiket sokszor közvetlenül az újszülöttellátásból irányítják a Gézengúz Alapítványhoz, hogy ott a neuro-hirdoterápia mellett megkaphassanak minden olyan ellátást, amire szükségük lehet. Évente sok ezer gyerek fejlődhet ennek köszönhetően.

Elolvasom

Fejlesztés a nyeregben

Régóta használnak lovasterápiát a fogyatékossággal élő vagy sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztéséhez, kötődjön az mozgáshoz vagy viselkedéshez, beszédhez. Mivel esetükben nem egyszerű lovas foglalkozásról van szó, kulcskérdés – erről jogszabály is rendelkezik –, hogy a terápiát olyan szakember végezze, akinek megfelelő (gyógypedagógiai, gyógytornászi, vagy például pszichológusi) végzettsége van. Így érhető el, hogy a terápia tényleg a kicsik hasznára váljon.

Elolvasom