null

„Elsősorban műfordítóként szeretnék dolgozni, és érdekel a szakfordítás is”

Már általános iskolás korában eldöntötte, hogy fordítóként fog dolgozni, a munkát pedig már az egyetemi tanulmányok idején megkezdte. Urbán Luca születése óta látássérült – állapota a vakság és az alig látás határán van –, de ez a tanulásban nem akadályozta, a diploma megszerzését követően pedig szépirodalmat szeretne fordítani.

Urbán Lucának gyerekkori vágya, hogy fordító legyen, ezt a célt már az általános iskola utolsó éveiben kitűzte maga elé. Látássérülése, ami genetikai eredetű és veleszületett – a bal szemére körülbelül 5 százalékos a látása, a jobbal pedig csak fényt lát –, a tanulásban soha nem akadályozta. Integrált környezetben nevelkedett, látássérült gyerekeknek szóló fejlesztőfoglalkozásokra csak külön járt. Angolul már az óvodában is tanult, de a nyelvet az általános iskolában szerette meg igazán. Ott már érezte, hogy van érzéke ehhez a területhez, és ezt a szülei és a tanárai is jelezték neki. Ennek nyomán fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy ilyen területen folytassa a tanulmányait. „Az általános iskola után az egri Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium kéttannyelvű szakára jelentkeztem, ahol a felkészítő évben heti tizennyolc angolórám volt. Ezt követően a tantárgyak egy részét angolul tanultam, és két tárgyból az érettségit is angol nyelven tettem le ”

Mivel Luca régóta tudta, hogy fordítóként akar dolgozni, a középiskola utolsó évében angol szakra adja be a jelentkezését. Amellett, hogy harmadéves hallgató az ELTE anglisztika szakán, egy nyelviskolában spanyolul is tanul. Ennek ötletét az adta, hogy a hároméves alapképzést követő négyféléves mesterképzést – ami a fordítói diplomát adja – már szakpárban kell elvégezni, és a választható nyelvek közül a spanyol volt számára a legszimpatikusabb. „A diploma megszerzését követően elsősorban műfordítóként szeretnék dolgozni, és érdekel a szakfordítás is. Utóbbit azért említem másodikként, mert azt gondolom, annak a területén a mesterséges intelligencia háttérbe fogja szorítani a fordítókat.” Luca tanításra azért nem vállalkozna, mert úgy érzi, ahhoz a nyelvismeret nem elég, fontos hozzá ismerni a tudás átadásának mikéntjét is.

Segíteni és érzékenyíteni

Luca nemcsak egyetemre jár, hanem egy éve a Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesületénél is elkezdett dolgozni, ahol külföldi – főleg brit és amerikai – egyesületek weboldalát követi, a hasznos információkat pedig átveszi, szemlézi. Például ha olyan szoftverről érkezik hír, ami megkönnyíti a vak emberek mindennapjait, akkor az arról szóló írást magyarra is lefordítja. Az így készült cikkek az egyesület heti hírlevelébe is bekerülnek. Időnként érdekességekről is érkeznek hírek, nemrég például egy szenzorokkal működő robotkutyáról – amit egy skót tudóscsapat fejlesztett – jelent meg publikáció egy brit egyesület honlapján. Ez a jelenleg tesztfázisban lévő robot a jövőben kísérheti akár a vak embereket is. Lucának a külföldi civilszervezetekkel való kapcsolattartás is feladata. Ennek keretében vett részt tavaly egy nemzetközi konferencián, amit Budapesten tartottak a retinabetegségekről. Az esemény végén a külföldi munkatársakkal megegyeztetett egy közös, tudásmegosztó fórum létrehozásáról is.

A Hermina Egyesület színeiben Luca szemléletformáló foglalkozásokra is jár. „A kollégáimmal jellemzően iskolákat keresünk fel, ahol a diákoknak elmondjuk például azt, hogy a közlekedésben hogyan segíthetik a vak embereket, látássérülteket. A gyerekeknek fontos tudniuk azt is, hogy az érintetteket hogyan közelíthetik meg, ha segítséget akarnak nekik nyújtani. Beszélünk a diákoknak a mindennapos tevékenységeinkről is, így például arról, hogy miként főzünk, vagy éppen hogyan kezeljük a telefonjainkat, okoseszközeinket.”

Luca a szemléletformálást az Ability Fashion modelljeként is fontosnak tartja. Az esélyegyenlőségi divatszervezetet az egyik ismerősén keresztül ismerte meg, neki köszönhetően szerzett tudomást annak fotózásairól, divatbemutatóiról. Ezt követően vette fel a kapcsolatot a civilszervezet vezetőivel, és kapcsolódott be a munkába. „Az első fotók tavaly nyáron készültek rólam, és azok bekerültek egy nyár végén megjelenő montázsba is. Halloween idején is volt olyan fotós kihívás, amiben részt vettem, és jelentkeztem már olyan fotózásra is, ahol a képeket profi fotós készítette a Millennium Házánál. Ennél már sminkes és fodrász is segítette a felkészülésünket. Decemberben részt vettem az Ability Fashion székesfehérvári divatbemutatóján is, ami remek élmény volt.”

Lucát érdekli az irodalom is, és amellett, hogy nagyon szeret olvasni, örömmel látogat el ásványbörzékre. Családjával és barátaival koncerteken is rendszeresen megfordul, otthonában pedig két cicájával – akik közül az egyik koromfekete – is szeret játszani.

 

„Négy gyerekem van, és az ötödik az elemi rehabilitáció”

Négy gyerekét gyengénlátóként nevelte fel, és ő tette le az elemi rehabilitáció hazai alapjait. Tolnayné Csattos Márta gyógypedagógusként dolgozott a Vakok Állami Intézetében, ahol ő alakította ki, majd vezette az Elemi Rehabilitációs Központot. Látását húsz évvel ezelőtt veszítette el teljesen, de azóta is ugyanolyan aktív, mint korábban. Fehér bottal közlekedik, de otthon tökéletesen eligazodik, három unokájára is ugyanúgy vigyáz, mint bármely nagymama.

 

Elolvasom

„Szeretek adni, egyszerűen ilyen típusú ember vagyok”

Februárban helyezkedett el a nemzeti lottótársaság karitatív hálózatánál, a vásárlókkal pedig egyből örömmel beszélgetett, az ilyesmit már vendéglátósként is élvezte. Bár Simon Gábor Zoltán szakácsként és felszolgálóként kézsérülése miatt már nem tudna dolgozni, a sorsjegyárusítás semmilyen nehézséget nem okoz számára, feladatait gond nélkül el tudja látni.

Elolvasom

Gyógypedagógus és békés harcos

Nemcsak a pesterzsébeti Benedek Elek EGYMI gyógypedagógusaként és testnevelőtanáraként segíti a fogyatékossággal élő gyerekeket, hanem edzőként és az inkluzív karate hazai meghonosítójaként is. Halász Attila a karate mellett munkájában és elhivatottságában is fekete öves.

Elolvasom