null

„Elsősorban nő vagyok, és csak másodsorban látássérült”

2022 februárjában egy nem mindennapi online divatbemutatót láthattunk. A szervező Lengyel Zsófia, látássérült, gyerekkorában az élsport kötötte le minden idejét, nemzetközi versenyeken indult és nyert, majd bevonzotta a divat világa. Mottója: „Mindenki képes, csak mindenki másképp!”

Bennünk is ugyanaz a szív dobog címmel szervezett Valentin-napi online divatshow-t Lengyel Zsófia, aki látássérült. A székesfehérvári Hiemer-ház báltermében először Réti Éva farmerből készülő, újrahasznosított ruháiban vonultak a kifutóra fogyatékkal elő hölgyek, majd Lőrincz Ildikó tűzpiros ruhái következtek a Valentin nap jegyében. Zárásként Dudik Szonja estélyi, báli és esküvői ruháit mutatták be mozgás-, illetve látássérült modellek, köztük Zsófia is, akit kutyája kísért.

A sporttól a divatig

Zsófia veleszületett látássérült, problémáját a retinitis pigmentosa nevű betegség okozza, aminek előrehaladása folyamatos. Korábban csőlátása és farkasvaksága volt, de idővel szürke hályog és szemtekerezgés is kialakult nála. Ironikusan úgy szokott fogalmazni: nem csak a karkötőket és az ékszereket gyűjt, hanem a szembetegségeket is. Szemproblémáját három-négyéves korában fedezték fel, a betegséget pedig hétévesen diagnosztizálták.

„Eleinte gyengén látóként éltem, ma már alig látónak számítok, viszont világéletemben mozgékony voltam, szüleim már gyerekkoromban duracell nyusziknak becéztek. Ez a tulajdonság szemproblémával kombinálva nem annyira előnyös, szerencsésebb, ha egy látássérült lassan, megfontoltan közlekedik, nem pedig rohanva és bukfencezve esik át mindenen” – mondja.

Az általános iskola eleje nehéz volt Zsófia számára, az órákat nem tudta ugyanúgy követni, mint jól látó társai. Idővel szegregált intézménybe került. Amikor testnevelés tanárai felfedezték, hogy nem csak aktív és mozgékony, hanem tehetséges is, versenysportolni kezdett. Atletizált és úszott, majd főiskolásként triatlonozott, végül kerékpározott. A sport később is az élete része maradt, szép eredményeket ért el, paratriatlonban például négyszeres magyar bajnok, világkupán kétszer 2. helyezett, kétszer 3. helyezett lett. Parakerékpárban még jobban teljesített, ott ötszörös magyar bajnok, kétszer pedig a Nemzetközi Parakerékpár Európa Kupán is aranyérmet nyert.

Bár versenyekre már nem jár, de a sportot nagyon fontosnak tartja, úgy gondolja, ebben a szülőknek a nehézségek ellenére támogatniuk kell gyereküket, ha majd lesz sajátja, a sportot vele is megszeretteti. Az edzések megtanították kilépni a komfortzónájából, ami önbizalmat és küzdőszellemet adott neki, mint mondja, nem biztos, hogy ezt más megadta volna. Jelenlegi életében a divat világa ad számára energiát, úgy érzi, ennek segítségével tenni tud a fogyatékkal élőkért.

Együtt a kifutón

„A látássérülésemnek a női mivoltomhoz semmi köze, hétköznapjaimon is hordok magassarkút, szoknyát, imádom az ékszereket. Elsősorban tehát nő vagyok, csak másodsorban látássérült. Szeretem a szépség világát, azt gondolom, egy nő megmutathatja, hogy csinos, öltözködhet színes ruhákba akkor is, ha fogyatékkal él” – mondja.

Zsófia nagyjából 10 éve került kapcsolatba az Ability Fashion közösségével, azóta több divatbemutatón, fotózáson és vonuláson is részt vett, de a koronavírus-járvány miatt ezeket az eseményeket átmenetileg fel kellett függeszteni. Ezért kezdett el saját divatbemutatót is szervezni, a pandémia miatt elsősorban online, amihez felkereste a divattervező, fodrász és sminkes barátait, modell társait.

„A közösségi médiában nem csak az esemény miatt voltam aktív, hanem általában is igyekszem helyt állni. A folyamatos jelenlétet azért tartom fontosnak, mert úgy látom, érzékenyíteni nem csak az iskolákban lehet, hanem ezeken a felületeken is. Volt például olyan videóm, amit 260 ezer ember tekintett meg, ami hatalmas szám. Azért nagy eredmény, mert egy átlagos ember nem feltétlen találkozik fogyatékossággal élővel, így pedig nem is tudja elképzelni annak helyzetét, világát. Azt viszont minél több emberhez el kell juttatni, hogy a fogyatékkal élőket nem sajnálni és túlsegíteni kell, hanem elfogadni” – emeli ki Zsófia.

 

Táborkeresés egy kerekesszékes konyhatündérrel

Flóra és az egyik barátnője elhatározta, hogy idén főzős táborba mennek, felfedezni az olasz gasztronómia világát. Tapasztalatom szerint a mi esetünkben nem elég egy szimpla jelentkezés, ezért első lépésként fel szoktam hívni a szervezőket, hogy tudják-e fogadni a kerekesszékes kislányomat. A telefon végén lévő hölgynek elmondtam a szükséges információkat, mire ő kerek perec kijelentette: „Anyuka, a gyermeke nem fogja jól érezni itt magát!” Elkeseredtem a válasz hallatán, és magamban hozzá is fűztem: ha így állunk hozzá már az elején, akkor nagy eséllyel így is lesz... Drávucz Rita jegyzete.

Elolvasom

„Aki nyitott a sérültek felé, az ezt valamilyen szinten maga is visszakapja”

Több mint harminc éve dolgozik trolisofőrként, és közel húsz éve segíti szabadidejében a mozgássérült embereket. Brandt Viktor először az Álomszállítót álmodta meg, majd elkezdte az érintettek életét a mindennapokban is akadálymentesebbé tenni. Kirándulások szervezése mellett segíti az egyéni ügyintézéseket, igyekszik ott lenni mindenhol, ahol szükség van rá.

Elolvasom