null

Értékes vagy: hogyan indulhat saját történetből társadalmi program?

A családi érintettség remek kezdeményezéseket hívhat életre, így indult útjára az Értékes vagy programsorozat is, amely a társadalmat szeretné befogadóvá és elfogadóvá tenni, rámutatni az integráció fontosságára. Két alapítója a gyereke miatt lát rá a szokásosnál jobban a fogyatékossággal élők ügyére, míg a harmadik felnőtt testvére miatt.

Értékes vagy névvel indított szemléletformáló programsorozatot és társadalmi összefogást a fogyatékossággal élő emberekért három nő. Egyikük Mayer Dea, a budapesti Mosoly Fejlesztőház vezetője, aki végzettségét tekintve pedagógus, de gyermekei születése előtt – akik közül az egyik az autizmus spektrum zavar enyhe formájával él – projektmenedzserként dolgozott multinacionális cégeknél. Fejlesztőházat csak azt követően nyitott, hogy családjával megtapasztalta a gyermekfejlesztés rögös útját. Alapító Lugosi Dóra is, aki négygyerekes, szintén érintett anyuka, neki a kisfia született Down-szindrómával. A harmadik alapító Kreizinger-Panák Fanni, a Lélekvirágok oldal megálmodója, írója, végzettségét tekintve művelődésszervező és női önismereti coach. Maga is érintett (neki Down-szindrómával élő testvére van), a fogyatékossággal élő emberek és az őket gondozó, nevelő családok támogatása pedig régóta szívügye.

Tavaszi indulás

A három alapító 2023-ban hívta életre a megoldásközpontú, érzékenyítő rendezvénysorozatot, amellyel az integráció fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet. Céljuk, hogy a fogyatékossággal élő emberek és családjaik előtérbe kerülhessenek, támogatásukat, segítésüket mindenki természetesnek vegye. Történetük egy fogyatékosságtól független eseménnyel indult, az érzékenyítő programokat az alapozta meg.

„Már működött a fejlesztőházunk, amikor Kreizinger-Panák Fanni megkeresett azzal, hogy helyszínt szeretne az egyik női csoportjának, akiknek előadást tartana. Ennek kapcsán kezdtünk el beszélgetni, és szóba került, hogy indíthatnánk egy programot annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő gyerekek és felnőttek minél jobban be tudjanak illeszkedni a társadalomba. Arra jutottunk, hogy egyszerre kellene érzékenyíteni az épeket, és segíteni a fogyatékkal élőket. Ezt követően kerestük meg Lugosi Dórát, aki ekkor már egy ismert influenszer anyuka volt. Elkezdtünk szervezkedni, és összeállítottunk egy tavaszi programot, ami három eseményből állt” – meséli Mayer Dea.

Márciusban a Nem Adom Fel Kávézóban tartottak előadásokat a Down-szindrómáról és az autizmusról, amelyekben azt járták körül kerekasztal-beszélgetéseken, hogy ilyen esetekben milyen kezdeti nehézségekkel szembesülhetnek az érintettek, és milyen segítséget kaphatnak. Érintették egyebek mellett azt is, hogyan lehet kezelni a konfliktushelyzeteket. A beszélgetésen szakemberek, szülők, rokonok egyaránt részt vettek.

„Bemutattunk sikertörténeteket is, eljött hozzánk például Rátkai Lili, aki 21 éves és Down-szindrómával él. Azt mesélte el, hogy miképp talált munkát. Ő indult már tornászként a speciális olimpián, ahol 13 éves korában aranyérmet szerzett a korcsoportjában. Az áprilisi programunk az ADHD köré szerveződött, ott is rengeteg téma szóba került. A májusi előadások a munka világáról szóltak volna, ott olyan cégeket terveztünk bemutatni, amelyek alkalmaznak megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő embereket. Ezt végül eltoltuk őszre, mert ezt a programot már komolyabban meg szeretnénk hirdetni” – mondja Mayer Dea.

Lépésről lépésre

A csapat már több szervezettel kapcsolatban van, ilyen például a Down Alapítvány és a Babagenetikai Egyesület, hosszabb távon pedig nem csak Budapesten terveznek megmozdulásokat, hanem országszerte. A következő eseményüktől nagy áttörést várnak, bíznak abban, hogy kezdeményezésükre sokan felfigyelnek. Ezt június 6-án tartják, amikor Rubint Réka tornájára látogathatnak el. „Ezen kétszáz fő szokott részt venni, a terembe viszont háromszázan férnek be. A fennmaradó helyeket ingyen megkaptuk, meghívhattunk fogyatékossággal élőket és kísérőiket. Már számos jelentkezőnk van, jönnének mások mellett vak és Down-szindrómás emberek is. Ez nem csak azért nagyszerű, mert ők is mozoghatnak, hanem azért is, mert ismertséget kaphatunk és olyan embereknek is bemutatkozhatunk, akik nem érintettek, az előadásainkról pedig nehezen szereznének tudomást. Ez viszont nem zárja ki, hogy ők is nyitottak, érzékenyíthetőek legyenek” – mondja Mayer Dea.

A munkavállalásról szóló szeptemberi esemény mellett a csapat szeretne még kirándulásokat szervezni, szerepel a terveik között bográcsozás és kreatívkodás is. Már sok felajánlást kaptak arra, hogy utóbbihoz használhatnak újrahasznosított alapanyagokat. Hosszabb távon szeretnének iskolákba is eljutni a programokkal, ugyanis az érzékenyítésre ott is nagy szükség van.

„A cserkészek olyan érzékenyítést és szemléletet kapnak, ami élethivatásukká válik”

Noha a hagyományos tevékenységeikbe azok jellege miatt nem mindenki tud bekapcsolódni, a cserkészmozgalomnak célja, hogy amennyire csak lehet, segítse ezt. Ahogyan azt is, hogy a munkatársaik olyan feladatokat kapjanak, ami a képességeiknek megfelelő, és amivel értékteremtő módon vehetnek részt a közös munkában. A Magyar Cserkészszövetség tíz éve Fogyatékosságbarát Munkahely tanúsítványt is átvehetett, a közösségi szemléletformálásra pedig azóta is figyel.

Elolvasom

„A mi szakmánk nagyon szép, de hatalmas elhivatottság kell hozzá”

Vannak speciális nevelési igényű gyerekek, akiknél már az is siker, ha az év végi bukást sikerül elkerülni, míg másokat apró trükkökkel akár ahhoz is hozzá lehet segíteni, hogy versenyeket nyerjenek. A Benedek Elek EGYMI utazó gyógypedagógusai a többségi óvodába, iskolába járó SNI gyerekeket a legkülönfélébb módokon segítik – valamilyen szinten bevonódva az ottani nevelőtestületek munkájába is.

Elolvasom