Az ünnepi időszakban a fogyatékossággal élő emberek társadalmi felzárkóztatása és a szemléletformálás áll a Szerencsejáték Zrt. kommunikációjának fókuszában, ennek jegyében készült el az a videósorozat is, ami a különleges szakmákat mutatja be. A mostani részben Sterczer Hilda mesél arról, hogy a falmászás hogyan segítheti a gyerekek fejlesztését.
A falmászásra jellemzően sportként tekintünk, pedig remekül fejleszti a mozgáskoordinációt és a koncentrációs képességet is, segítséget jelenthet enyhébb autizmus spektrum zavarnál vagy ADHD-nál is. Jól tudja ezt Sterczer Hilda, aki alapvetően tanítónőként dolgozott, de mindig is szeretett a természetben lenni, idejét a szabadban tölteni. Amikor találkozott egykori férjével, Erőss Zsolt hegymászóval, a nagy hegyek irányába fordult és a mászás az élete része lett. Férje halálát követően döntött úgy, hogy folytatja ezt a sportot, ezzel is megőrizve Zsolt emlékét, csak egy kicsit másképpen. Lányuknál ugyanis nehezen ment a koncentrálás, és ez a sport abban is segítséget nyújt. Ebből nőtte ki magát a Hópárduc Alapítvány, ami ma már rengeteg családnak nyújt segítő kezet.
„A Hópárduc módszertanának fő pillérjeit olyan kollégákkal dolgoztuk ki, akik fejlesztő pedagógusok és gyógypedagógusok. Én magam Ausztriában végeztem el a falmászás foglalkozásvezetői képzést, majd a Semmelweis Egyetem mentálhigiéné szakát. Ezt követően raktunk össze egy olyan módszertant, ami nemcsak a mászásról szól, hanem célzottan fejleszti a gyerekek mozgáskoordinációját és a figyelmét is. A falmászásnak köszönhetően a gyerekek nagyon jól és gyorsan tudnak fejlődni, ami engem nagyon motivál.” Hilda és kolléganői nagyjából tíz éve tartanak fejlesztő falmászást gyermeknek, ma már 14 helyszínen vannak jelen és mintegy 600 gyermek fejlesztésében vesznek részt.
A Hópárduc Alapítványnál a gyerekek nem kötélbiztosítással másznak, hanem úgynevezett boulderezéssel, ami alacsony magasságban – maximum 2,7 méterig – történik. Hilda szerint a mászás olyan, mint a sakk. Össze kell rakni a mozdulatokat, amellyel az adott út megmászható. Ez a sportág segíti, hogy az ember a jelenben legyen és fókuszáltan mozogjon, csak az számítson neki, hogy mi a következő fogás. „Mi a mászáshoz célzottan adunk olyan feladatokat is, amelyekkel a figyelem többféle aspektusát célozzuk meg a gyerekeknél. Vannak köztük olyanok is, amelyek az auditív figyelmet fejlesztik, és amelyeket akár iskolai előkészítőknél is lehet alkalmazni. Ezeknél feladat lehet például az, hogy ha a kicsik olyan szót hallanak, amelyben egy bizonyos hang szerepel, akkor doboljanak egyet a falon.” A gyerekek a fejlesztő mászás és az ahhoz kapcsolódó játékok során nemcsak fejlődhetnek és önbizalmat szereznek, hanem egymással kapcsolatba is kerülhetnek, ami főleg az autizmussal élőknél jelent nagy eredményt. Emiatt figyelnek az oktatók arra, hogy a feladatok kooperatívak legyenek és kizárólag a pozitív megerősítés eszközével éljenek.
A fejlesztő falmászásnak köszönhetően Hilda a legkülönfélébb gyerekkel találkozik. Foglalkozott olyan túlsúlyos fiúval is, akinek eleinte nagyon nehezen ment a mászás. „Nála egy év kellett ahhoz, hogy a falat végig tudja mászni, de végül elértük, hogy sikerüljön neki. A mászásnak sok pozitív hozadéka lett, az osztályában emelte a presztízsét, a kortársai elkezdtek felnézni rá. Az anyukájának is elmesélte, hogy az iskolában már sokkal bátrabb, mint korábban, meg mer nyilatkozni, az órán jelentkezni. Általánosságban is megjött az önbizalma, ami számomra is csodálatos érzés.”
