null

„Fontos, hogy a középpontban mindig a sérült emberek szükségletei álljanak”

Negyven tagszervezetén keresztül mintegy kétezer fogyatékossággal élő ember életére van hatása a szervezetnek, a szociális ellátórendszerben zajló szemléletváltásnak pedig közel két évtizede fontos hajtómotorja. A CÉHálózat Egyesület mind szakmai, mind szervezeti szinten igyekszik segíteni a tagok munkáját, lehetővé tenni, hogy a fogyatékossággal élő emberek ellátása a lehető legjobb legyen.

A CÉHálózat Egyesület 2006 óta igyekszik összefogni azokat a civil szervezeteket, amelyek szociális szolgáltatást, ellátást nyújtanak fogyatékossággal élő embereknek. Ez a szervezet volt az egyik hajtómotorja a szociális ellátórendszerben ma is zajló szemléletváltásnak. „Ennek egyik fontos eleme, hogy a középpontban mindig a sérült emberek egyéni szükségletei álljanak, az érintetteknek döntési jogaik legyenek a szolgáltatások kiválasztásában, azok hozzájuk igazodjanak. Ezt tartottuk szem előtt akkor is, amikor tapasztalatinkkal és tudásunkkal segítettük annak a modellnek a kidolgozását, ami a régi, nagy intézményi rendszerek kiváltását lehetővé tette” – mondja Oláh-Nelhübel Henriett, a CÉHálózat Egyesület elnöke. A Civil Érdekvédelmi Hálózat a Fogyatékos Embereknek Szociális Szolgáltatást Nyújtó Civil Szervezetekért Egyesületnek jelenleg negyven tagszervezete és tíz-tizenöt párolószervezete van. Ők részben az alapellátásban, részben a szakellátásban, részben a foglalkoztatásban vannak jelen. Rajtuk keresztül a CÉHálózat munkája mintegy kétezer fogyatékossággal élő ember életére van kihatással.

Segítség minden téren

„A tagszervezetek működését tanácsokkal, a jogszabályok ismertetésével, képzésekkel segítjük. Emellett igyekszünk áthozni és meghonosítani olyan külföldi jó gyakorlatokat, amelyek máshol már beváltak. Fontos, hogy a szolgáltatások mindenhol jó minőségűek, a lehető legjobbak legyenek. Kiemelt feladatunk az érdekképviselet is, ami miatt folyamatos munkakapcsolatban vagyunk a szakállamtitkársággal. Törekszünk arra, hogy a jogszabályok mindig olyanok legyenek, amelyek segítik a fogyatékossággal élő emberek elhelyezkedését, munkavállalását, mindennapi életét. Készítünk olyan szakmai anyagokat is, amelyek a döntéshozatalt tudják segíteni, támogatni. Követjük azokat a jogszabályokat is, amelyek az intézmények működésével kapcsolatosak. Megesik, hogy ezek egymással ütköznek, nincs meg köztük a jogharmonizáció – mondja Oláh-Nelhübel Henriett.

A szabályozási kérdésekkel amiatt kell kiemelten foglalkozni – és adott esetben a jogszabályok módosítását kezdeményezni –, mert anélkül működési problémák, támogatási nehézségek jelentkezhetnek. Utóbbira jó példa, amikor a CÉHálózat Egyesület jelezte a döntéshozóknak, hogy a támogatott lakhatással foglalkozó szabályozás nem terjedt ki a kiskorúakra, jelzésük nyomán pedig módosították a jogszabály szövegezését. „Gyakori az is, hogy jogszabályok olyan megnevezéseket tartalmaznak, amelyeket nem pontosan definiáltak. Tavaly ilyen volt például egy olyan módosítási javaslat, amelyben a karitatív szervezet megnevezés – abba a jogszabályi környezetben – nem egyértelmű jelentéstartammal bírt” – mondja az elnök.

Kapcsolatban mindenkivel

Az ernyőszervezetnek munkatársa dr. Gazsi Adrienn ügyvéd, aki a civil és nonprofit szervezetek szabályozásával, a fogyatékos személyek jogvédelmével, a szociális igazgatás egyes ágazataival foglalkozik kiemelten. Ő a tagszervezetek számára ingyenes jogtanácsadást tart, válaszol a felmerülő kérdésekre. A jogsegélyszolgálat nem csak a tagszervezetek számára fontos, hanem a fogyatékossággal élő embereknek, illetve az ő családtagjaiknak is.

A CÉHálózat igyekszik elterjeszteni, modellezni azokat a szolgáltatásokat is, amelyeket jó lenne széles körben alkalmazni, elérhetővé tenni. Ilyen például a személyi asszisztencia. A célok elérése érdekében az egyesület más ernyőszervezetekkel is együttműködik. Ilyen például az Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetsége (ÉTA), az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) vagy éppen az Autisták Országos Szövetsége. Ezek a CÉHálózathoz hasonlóan sok taggal működő, országos hatáskörű nonprofit szervezetek. Az ÉTA ernyőszervezettel a szakmai eszmecsere folyamatos, az egyeztetések jogszabályi kérdésekben is rendszeresek.

A CÉHálózat a Fogyatékosügyi Tanácsadó Testület tagjaként igyekszik segíteni az érdekvédelmi munkát is. A Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórum (SZÁÉF) tagjaként azért is dolgozik az egyesület, hogy tagszervezeteinek munkavállalói megmaradjanak, a szociális szektorban is jelentősen emelkedjenek a bérek. Tagja a CÉHálózat a brüsszeli székhelyű nemzetközi fogyatékosságügyi ernyőszervezetnek, az EASPD-nek, amin keresztül igyekszik bemutatni a külföldi jó gyakorlatokat, szakmai megoldásokat a hazai fogyatékossági szervezeteknek. Ezen a szervezeten keresztül biztosítják a tagok érdekeinek képviseletét nemzetközi szinten is.

„Ha az állásinterjún szóba kerül a gyerek fogyatékossága, egyből elköszönnek a munkaadók”

A sérült vagy fogyatékossággal élő édesanyák még részmunkaidőben is nehezen tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, és gyakori probléma náluk az is, hogy csak a gyereküknek élnek, saját kikapcsolódásukra, feltöltődésükre nem szívesen szánnak időt – pedig ez a gyerekeknek is érdeke lenne. Az érintettek helyzetén próbál javítani a Találj Magadra Egyesület.

Elolvasom

„Érintett szülőként tisztában vagyunk azzal, mit jelenthet egy sérült gyerek fejlesztése”

Gyógytornászokkal, gyógypedagógusokkal, logopédusokkal és más szakemberekkel próbálja segíteni a rehabilitációra szoruló gyerekek szüleit a pécsi Borsóház, amelynek neve sokaknak Zente, az SMA-ban érintett kisfiú fejlesztése miatt lehet ismerős. Az intézmény alapítói saját tapasztalatból tudják, hogy mennyire nehéz helyzetben vannak az érintett családok, emiatt szeretnének alapítványként is mellettük lenni.

Elolvasom

„A szexuális visszaéléseknél mérlegelésnek egyáltalán nincs helye”

A fogyatékossággal élő emberek az átlagosnál védtelenebbek az abúzussal és a megfélemlítéssel szemben, különösen igaz ez az értelmi sérült, autista személyekre. Esetükben nem csak felismerni, hanem orvosolni is nehezebb az ilyen problémákat. Erre kínál válaszokat a Kézenfogva Alapítvány hamarosan induló programja, amelynek alapelemeit már évtizedekkel ezelőtt kidolgozta és kipróbálta a civil szervezet.

Elolvasom