null

„Fontos, hogy a középpontban mindig a sérült emberek szükségletei álljanak”

Negyven tagszervezetén keresztül mintegy kétezer fogyatékossággal élő ember életére van hatása a szervezetnek, a szociális ellátórendszerben zajló szemléletváltásnak pedig közel két évtizede fontos hajtómotorja. A CÉHálózat Egyesület mind szakmai, mind szervezeti szinten igyekszik segíteni a tagok munkáját, lehetővé tenni, hogy a fogyatékossággal élő emberek ellátása a lehető legjobb legyen.

A CÉHálózat Egyesület 2006 óta igyekszik összefogni azokat a civil szervezeteket, amelyek szociális szolgáltatást, ellátást nyújtanak fogyatékossággal élő embereknek. Ez a szervezet volt az egyik hajtómotorja a szociális ellátórendszerben ma is zajló szemléletváltásnak. „Ennek egyik fontos eleme, hogy a középpontban mindig a sérült emberek egyéni szükségletei álljanak, az érintetteknek döntési jogaik legyenek a szolgáltatások kiválasztásában, azok hozzájuk igazodjanak. Ezt tartottuk szem előtt akkor is, amikor tapasztalatinkkal és tudásunkkal segítettük annak a modellnek a kidolgozását, ami a régi, nagy intézményi rendszerek kiváltását lehetővé tette” – mondja Oláh-Nelhübel Henriett, a CÉHálózat Egyesület elnöke. A Civil Érdekvédelmi Hálózat a Fogyatékos Embereknek Szociális Szolgáltatást Nyújtó Civil Szervezetekért Egyesületnek jelenleg negyven tagszervezete és tíz-tizenöt párolószervezete van. Ők részben az alapellátásban, részben a szakellátásban, részben a foglalkoztatásban vannak jelen. Rajtuk keresztül a CÉHálózat munkája mintegy kétezer fogyatékossággal élő ember életére van kihatással.

Segítség minden téren

„A tagszervezetek működését tanácsokkal, a jogszabályok ismertetésével, képzésekkel segítjük. Emellett igyekszünk áthozni és meghonosítani olyan külföldi jó gyakorlatokat, amelyek máshol már beváltak. Fontos, hogy a szolgáltatások mindenhol jó minőségűek, a lehető legjobbak legyenek. Kiemelt feladatunk az érdekképviselet is, ami miatt folyamatos munkakapcsolatban vagyunk a szakállamtitkársággal. Törekszünk arra, hogy a jogszabályok mindig olyanok legyenek, amelyek segítik a fogyatékossággal élő emberek elhelyezkedését, munkavállalását, mindennapi életét. Készítünk olyan szakmai anyagokat is, amelyek a döntéshozatalt tudják segíteni, támogatni. Követjük azokat a jogszabályokat is, amelyek az intézmények működésével kapcsolatosak. Megesik, hogy ezek egymással ütköznek, nincs meg köztük a jogharmonizáció – mondja Oláh-Nelhübel Henriett.

A szabályozási kérdésekkel amiatt kell kiemelten foglalkozni – és adott esetben a jogszabályok módosítását kezdeményezni –, mert anélkül működési problémák, támogatási nehézségek jelentkezhetnek. Utóbbira jó példa, amikor a CÉHálózat Egyesület jelezte a döntéshozóknak, hogy a támogatott lakhatással foglalkozó szabályozás nem terjedt ki a kiskorúakra, jelzésük nyomán pedig módosították a jogszabály szövegezését. „Gyakori az is, hogy jogszabályok olyan megnevezéseket tartalmaznak, amelyeket nem pontosan definiáltak. Tavaly ilyen volt például egy olyan módosítási javaslat, amelyben a karitatív szervezet megnevezés – abba a jogszabályi környezetben – nem egyértelmű jelentéstartammal bírt” – mondja az elnök.

Kapcsolatban mindenkivel

Az ernyőszervezetnek munkatársa dr. Gazsi Adrienn ügyvéd, aki a civil és nonprofit szervezetek szabályozásával, a fogyatékos személyek jogvédelmével, a szociális igazgatás egyes ágazataival foglalkozik kiemelten. Ő a tagszervezetek számára ingyenes jogtanácsadást tart, válaszol a felmerülő kérdésekre. A jogsegélyszolgálat nem csak a tagszervezetek számára fontos, hanem a fogyatékossággal élő embereknek, illetve az ő családtagjaiknak is.

A CÉHálózat igyekszik elterjeszteni, modellezni azokat a szolgáltatásokat is, amelyeket jó lenne széles körben alkalmazni, elérhetővé tenni. Ilyen például a személyi asszisztencia. A célok elérése érdekében az egyesület más ernyőszervezetekkel is együttműködik. Ilyen például az Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetsége (ÉTA), az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) vagy éppen az Autisták Országos Szövetsége. Ezek a CÉHálózathoz hasonlóan sok taggal működő, országos hatáskörű nonprofit szervezetek. Az ÉTA ernyőszervezettel a szakmai eszmecsere folyamatos, az egyeztetések jogszabályi kérdésekben is rendszeresek.

A CÉHálózat a Fogyatékosügyi Tanácsadó Testület tagjaként igyekszik segíteni az érdekvédelmi munkát is. A Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórum (SZÁÉF) tagjaként azért is dolgozik az egyesület, hogy tagszervezeteinek munkavállalói megmaradjanak, a szociális szektorban is jelentősen emelkedjenek a bérek. Tagja a CÉHálózat a brüsszeli székhelyű nemzetközi fogyatékosságügyi ernyőszervezetnek, az EASPD-nek, amin keresztül igyekszik bemutatni a külföldi jó gyakorlatokat, szakmai megoldásokat a hazai fogyatékossági szervezeteknek. Ezen a szervezeten keresztül biztosítják a tagok érdekeinek képviseletét nemzetközi szinten is.

Négylábú támogatás: mire képesek a segítő és terápiás kutyák?

A segítőkutyák nem csak jelzéseikkel és fizikai közreműködésükkel tehetik könnyebbé a fogyatékossággal élő emberek életét, hanem lelkileg és szociális értelemben is támogatást jelentenek, segíthetik a társadalmi szemléletformálást. Erról mesélt nekünk Mányik Richárd, a NEO Magyar Segítőkutya Közhasznú Egyesületet elnöke. Kovács-Czirják Helga, a NEO segítőkutya-kiképzője a Segítő Szakmák Hónapján videóriportban is beszélt az egyesület tevékenységéről.

Elolvasom

Csoda a vízben – mikor segíthet a neuro-hidroterápia?

Központjaikba az ország minden tájáról érkeznek szülők, főleg központi idegrendszeri sérülésben érintett gyerekükkel. A kicsiket sokszor közvetlenül az újszülöttellátásból irányítják a Gézengúz Alapítványhoz, hogy ott a neuro-hirdoterápia mellett megkaphassanak minden olyan ellátást, amire szükségük lehet. Évente sok ezer gyerek fejlődhet ennek köszönhetően.

Elolvasom

Fejlesztés a nyeregben

Régóta használnak lovasterápiát a fogyatékossággal élő vagy sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztéséhez, kötődjön az mozgáshoz vagy viselkedéshez, beszédhez. Mivel esetükben nem egyszerű lovas foglalkozásról van szó, kulcskérdés – erről jogszabály is rendelkezik –, hogy a terápiát olyan szakember végezze, akinek megfelelő (gyógypedagógiai, gyógytornászi, vagy például pszichológusi) végzettsége van. Így érhető el, hogy a terápia tényleg a kicsik hasznára váljon.

Elolvasom