A Kaláka Felkészítő Otthon Alapítvány munkatársai

Fontos, hogy a megváltozott munkaképességű fiataljaink örömet biztosító munkát végezzenek - Kaláka Felkészítő Otthon Alapítvány

Kassai Erika szakvizsgázott szociális szakember, a lakóotthon vezetője avat be minket a lakóotthonban végzett rehabilitációs fókuszú munkájukba.

Alapítványunk 28 éve biztosít lakóotthonos ellátást enyhén értelmi fogyatékos, fiatal felnőttek számára. A hosszú távú, akár élethosszig tartó lakhatás mellett, egyénenként igényelt mértékű és formájú személyes segítséget is nyújt. Programunk jelenleg 10 felnőttnek biztosít lakóotthonos ellátását, mellettük egy 3 fős stáb dolgozik közvetlenül.

Az alapítvány munkatársa nyulat etet

A napi segítő-és szociális munka a mindennapok feladatain kívül klienseink munkába állását, ennek hiányában napjaik hasznos eltöltését, egyéni gazdálkodását kívánja támogatni. 10 lakónk közül jelenleg 7-en dolgoznak, és ez lehet így nem tűnik nagy eredménynek, de ha másként tekintünk erre az arányra, akkor láthatjuk, hogy 70%-os az arány az aktívan dolgozó lakók javára. A munkavállalók egy része védett munkahelyen, egy része a nyílt munkaerőpiacon helyezkedett el.

Fontos hangsúlyozni, hogy rehabilitációs munkánk jelentős eleme a megfelelő munkahely megtalálása a lakók számára, hiszen ez nem csak jövedelmet biztosít számukra, hanem emeli az önbecsülésüket, magabiztosságukat és számos építő kapcsolat is származik a munkahelyi közösségből. Van, aki barátságra, van, aki szereleme talált így. Nagy körültekintéssel segítjük a munkaerőpiacon való elhelyezkedésüket, hiszen megváltozott munkaképességük, és aktuális állapotuk mellett az is nagyon fontos, hogy olyan munkával töltsék a mindennapjaikat, amely számukra örömet okoz.

Olyan munkahelyen, olyan kollégák között, olyan munkát végeznek, ami ébren tartja bennük a lelkesedést, így munkába járó lakóink önállóan kelnek reggelente, nincs szükség noszogatásra, hosszas ébresztgetésre, pedig sokszor hajnali kelésről van szó. Mindebben rengeteg segítő munka van, de nem túlzok, ha azt mondom, tényleg büszkék arra, hogy dolgoznak. Hasznosnak érzik magukat, ez pedig felénk is nagyon pozitív visszajelzés.

Sok határ máshol húzódik a megváltozott munkaképességű embereknél. Ez azt is jelenti, hogy a mi lakóink például 8 óra helyett 4-6 órás munkaviszonyban dolgoznak, jellemzően alacsonyabb az állóképességük, vagy lassabban érnek célba. Tétovábbak, esetleg tovább tart egy-egy munkaművelet elvégzése, és ez néha keserűséget okoz számukra. Érzékenyebbek is ép kollégáiknál, néha olyan helyzeteket is feszültnek vagy konfliktusosnak éreznek, amely nem feltétlenül az. Akadnak mélypontok még úgy is, hogy a munkahelyeken nagy szeretettel és elfogadással támogatják jelenlétüket, tevékenységüket. Ennek ellenére előfordul, hogy valaki úgy jön haza, hogy inkább váltana. Elfáradt, megbántódott, valami túl sok volt neki. Szerencsére abban a helyzetben vagyunk, hogy mindennap hazajönnek hozzánk, és szinte azonnal kiadják magukból a sérelmeket. Van mód a feszültségek elvezetésére és arra, hogy átbeszéljük a történteket. Nyitottak egy másik nézőpontra is, vissza lehet fordítani őket akkor, amikor feladnák.

Eskövő az alapítvány életében

Az önálló jövedelem pedig túl a vásárlóértéken egyféle szabadságot, a felnőtt létezés megélését adja számukra, sőt annál is többet. Örömmel gazdálkodnak azzal, amiért megdolgoztak, és nem csak maguknak vásárolnak. Előszeretettel kedveskednek egymásnak és nekünk is apróságokkal. Figyelik a másikat, kinek mi okoz örömet vagy kisegítik egymást, ha arra van szükség.

A kevésből is adnak és ez belülről fakadó attitűd, nem tanítható magatartás.

„Arra is rá szeretnénk mutatni, hogy a fogyatékossággal élő gyerekeket nem szabad rejtegetni”

A Csodacsoport ötlete hat éve fogalmazódott meg néhány anyukában egy példátlan összefogás nyomán, ma pedig már alapítványként működnek és sérült gyerekeket, intézményeket támogatnak. Segítették már több mint 300 gyermek fejlesztését, a Magyar Mentőmotor Alapítvány és Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat gyűjtését, a Debreceni Egyetem gyermekklinikáján pedig nekik köszönhetően készülhetett el egy jól felszerelt rehabilitációs szoba.

Elolvasom

„Azt szeretnénk, hogy amit az ép hallású gyerekek megkaphatnak a focitól, azt megkaphassák a hallássérültek is”

Családi koprodukciónak és a véletlenek szerencsés egybeesésének köszönhetően jött létre az Ezüstcipő Focisuli Alapítvány, aminek berkein belül ma már közel ötven hallássérült gyerek rúgja a labdát heti rendszerességgel. Úgy tűnik, az ifjoncokra az idei szezonban egy egészen komoly feladat is vár: közülük kerülhetnek ki azok, akik a Bajnokok Ligájának lebonyolítását labdaszedőként segíthetik.

Elolvasom

„Az információhoz való hozzáférés ma a legnagyobb esély”

Sok éve segíti a vak és gyengénlátó emberek életét az Informatika a Látássérültekért Alapítvány, amely egyebek mellett szoftverekkel, hardverekkel, képzésekkel, internetes akadálymentesítéssel foglalkozik. Ezek megjelenése elképesztő mértékű előrelépést jelentett az érintettek életében, meglétüket többségük fontosabbnak tartja, mint a mobilitással kapcsolatos akadálymentesítést.

Elolvasom