Nemcsak a pesterzsébeti Benedek Elek EGYMI gyógypedagógusaként és testnevelőtanáraként segíti a fogyatékossággal élő gyerekeket, hanem edzőként és az inkluzív karate hazai meghonosítójaként is. Halász Attila a karate mellett munkájában és elhivatottságában is fekete öves.
Bár pontos emléke nincs arról, mi terelte a gyógypedagógusi pálya felé, abban biztos, hogy az egyik volt osztálytársa – akit a középiskolában sokat segített – szerepet játszott ebben. Halász Attila ebben az időszakban szembesült azzal, hogy a fogyatékossággal élő társak milyen nehézségekkel néznek szembe, és mennyire fontos őket támogatni. „Ez az osztálytársam járókerettel járt, és az egyik legjobb barátom lett az osztályban. Mivel a középiskolai években sok időt töltöttünk együtt, beleláttam a mindennapjaiba, észleltem a problémáit. Biztos vagyok abban, hogy ha tudattalanul is, de ez hatással volt a továbbtanulásról szóló döntésemre. Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán végeztem pszichopedagógusként, de eleinte nem azon a területen dolgoztam, hanem az építőiparban tevékenykedtem kivitelezőként. Pályát 2012-ben váltottam, akkor jelentkeztem a pesterzsébeti Benedek Elek EGYMI-be gyógypedagógusként. Mivel az életrajzomban szerepelt a karate is – ezt a sportágat gyerekkorom óta űzöm –, én lettem az egyik testnevelőtanár. Emellett a gyerekeknek sportkör keretében elkezdtem karatét oktatni.”
A népszerű küzdősport kapcsán került képbe az inkluzív karate, amit Halász Attila ekkor még csak hírből ismert, itthon sehol nem találkozott vele. De ez nem hozta zavarba, elkezdett külföldi példákat keresni, minden szálat megmozgatni. „Nagy örömömre sikerült kapcsolatba kerülnöm azzal a belga kollégával, aki az i-karate módszertanát kidolgozta. Egyből láttam, hogy ez a sportág nálunk is kiválóan működne, különösen az autizmusba érintett gyerekeknél és azoknál, akiknél az értelmi akadályozottság középsúlyos. Itt fontos tudni, hogy az i-karaténál a versenyzők nemcsak egyedül mutatnak be formagyakorlatokat, hanem párban is. Ilyenkor egy ép és egy fogyatékossággal élő versenyző mozog szinkronban. Vannak csapat-formagyakorlatok is, amelyeknél három fogyatékossággal élő végzi ugyanazt a mozgássorozatot, szintén szinkronban. Léteznek önvédelmi, küzdelmi versenyszámok, illetve eszközös-fegyveres versenyszámok is, amelyek megrendezettek, begyakoroltak. Az i-karate nagyon sokrétű, és nemcsak sportolásra és versenyzésre ad lehetőséget, hanem mozgásfejlesztésre is. Emellett közösséget épít a gyerekekből, segítségével barátságok szövődnek azok között is, akik amúgy visszahúzódóbbak.”
Ha valami beindul
Mivel hatékonysága egyértelmű volt, a gyógypedagógus az i-karatét beemelte a Benedek Elek EGYMI pedagógiai programjába, ami azt jelentette, hogy az autizmusban érintettek osztályainál és a középsúlyos értelmi akadályozottsággal élők csoportjainál a heti öt testnevelésórából kettő inkluzív karate lett. Onnantól pedig már nem volt megállás. „A programba egyre több gyerek kapcsolódott be, a sportág pedig egyre népszerűbb lett az általános iskolai részlegünk egészében. Sok diákunk innen kinőve is tovább űzte, és nem hagyta abba szakiskolásként sem. Idővel elkezdtek hozzánk külsősök is jelentkezni, korosztálytól függetlenül. Ma már vannak óvodásaink és 50-60 éves felnőttjeink is. A sportolóinknál a fogyatékosságok is vegyesek, jó ideje vannak köztük kerekesszékesek és látássérültek is. Amikor intézményünk tornatermét a létszám miatt kinőttük, új helyszínt kellett keresnünk az edzéseknek. Ma már egy másik kerületben bérlünk termet, és ott gyakorolunk heti több alkalommal. Az ottani foglalkozások abszolút nyitottak, és a résztvevők is több városrészből érkeznek.”
A Békés Harcosok néven működő i-karate dojónak jelenleg 50-60 tagja van, akik rendszeresen indulnak versenyeken is. „Az első megmérettetésen 2015-ben vettünk részt Belgiumban, az inkluzív karatéban az volt az első Európa-bajnokság. A következő évben elindultunk a linzi világbajnokságon is, ott nyertük az első nemzetközi érmünket. Ezen az eseményen Csatár János állhatott fel a dobogó második fokára, amire azért is büszkék voltunk, mert ő az iskolánkban kezdte el az i-karatét, és később is aktív maradt. Ma már több nemzetközi eredménye is van.”
Lépésről lépésre
A kezdeti sikerek után Halász Attila maga is elkezdett nemzetközi versenyeket szervezni, és azokra másokat invitálni. „A belgák mellett elsősorban a svédekkel, az olaszokkal, a románokkal és a szlovákokkal építettünk ki jó kapcsolatot. Velük mindig támogatjuk egymást, és igyekszünk elmenni egymás versenyeire. Idén tavasszal ott voltunk a svédországi Lundban tartott világbajnokságon is, ahol az egyéni versenyszámokban Magyarország szerezte a legtöbb aranyérmet. Külön örülünk annak, hogy a verseny után felkérést kaptunk arra, hogy a jövő évi világbajnokságnak Magyarországon adjon otthont. Itthon eddig csak külföldi szakembereknek tartottunk edzői képzéseket, így ez nagy újdonság lesz számunkra.”
Bár a világbajnokság még hátra van, Halász Attila gyógypedagógusi munkáját és az i-karate hazai meghonosításáért tett törekvéseit már több szinten is elismerték. Pár éve átvehette az Apáczai Csere János-díjat az azt jegyző minisztériumtól, idén pedig a Budapesti Sportszövetségek Uniója ítélte oda neki az Aranygyűrű életműdíjat tevékenységért és elhivatottságáért. A pedagógus az i-karatéban és a fejlesztésben elért sikerek mellett családjára is nagyon büszke. Öt gyereke van, így a hétvégi versenyeken nem egyszerű jelen lennie, de jellemzően mindig sikerül úgy szerveznie az otthoni dolgokat, hogy ez ne jelentsen problémát. Érdekli a történelem is, aminek harcművészeti, küzdősportbeli vonatkozásait maga is kutatta. Olyannyira, hogy a japán harcművészetek magyarországi kezdeteiről még könyve is megjelent.
