Illés Fanni aranyat úszott a tokiói paralimpián és több világ- és Európa-bajnokságról is éremmel tért haza. Születésekor édesanyjának azt javasolták a kórházban, hogy hagyja ott Fannit. Szülei integráltan nevelték és minden lehetőséget biztosítottak neki.
Végtaghiánya nem volt akadály számára, egészen a paralimpiáig jutott. Célja, hogy a sporton keresztül integrálja a fogyatékossággal élőket.
„Itt nem azt nézik, hogy mid hiányzik vagy mid van meg, hanem azt, hogy te egy sportoló vagy”
„Próbálok mindig vidám lenni, mindenre pozitívan tekinteni”
Korábban ételfutárként és díjbeszedőként dolgozott, de miután egészségi állapota miatt már nem tudta vállalni az ezekkel járó hosszas munkanapokat, váltania kellett. Botos László tavaly januárban kezdte meg a munkát a nemzeti lottótársaság karitatív hálózatánál, sorsjegyárusítói asztala egy szolnoki piacon áll. Bár most szünetelteti, hobbija a zenélés, korábban rockzenekarban is gitározott.
„Az utazás hatalmas élmény, fantasztikus embereket ismerhetek meg annak köszönhetően”
Látássérültként csak foltokat, sötétséget és világosságot lát, de ettől függetlenül teljes életet él. Kőhegyes Priscilla egy utazási irodában dolgozik ügyfélkapcsolati referensként, szeret tanulni és utazni, idegen kultúrákkal megismerkedni. Túl azon, hogy jól beszél angolul, németül, spanyolul és olaszul, belekóstolt a francia, a svéd és az albán nyelvbe is. Kíváncsisága úgymond végtelen.
„Nagyon örültem a Gránit Oroszlán díjnak, pláne miután kiderült, hogy az egyik szerzőnk jelölt rá”
Mérnök-informatikusként végzett csaknem harminc éve, de azon a területen alig talált munkát látássérültként – aztán amikor megkapta a lehetőséget, beindult a karrierje. Ma már informatikai céget vezet és segédeszközökkel foglalkozik, alapított egy könyvkiadót is. Dvariecki Bálint novemberben Gránit Oroszlán példaképdíjat is átvehetett felelős üzletember kategóriában.