null

Kiút a jog útvesztőjéből – milyen ügyekben segíthet a jogsegélyszolgálat?

Az értelmi és halmozott fogyatékosságokkal, autizmussal élő személyek a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjai, akiknek sok esetben nem csak személyi segítségre, hanem jogi tanácsadásra is szükségük lehet. Melyek azok az ügyek, amelyekben az érintetteket vagy hozzátartozóikat a leginkább segíteni kell?

Anyukák, aki nem találnak olyan óvodát vagy iskolát, ahol fogyatékossággal élő gyereküket fogadni tudják. Vagy éppen megváltozott munkaképességű fiatalok, akiket jó kvalitásaik ellenére sehol sem akarnak alkalmazni. De mondhatnánk példaként azokat a fogyatékossággal élő embereket is, akik a jogszabályok ismerete nélkül nem tudják érvényesíteni pénzbeli és egészségügyi ellátásokhoz fűződő jogaikat, és elvesznek a bürokrácia útvesztőjében. Ők jellemzően mind olyan emberek, akiknek érdekérvényesítő képességük alacsony, pénzügyi helyzetük pedig nem feltétlen teszi lehetővé a jogi szolgáltatások igénybevételét. Számukra jelent segítséget a jogsegély, amit több civilszervezet is nyújt. „Nálunk a jogsegélyszolgálat elsősorban az értelmi fogyatékos, autista személyeket, illetve a halmozottan fogyatékos embereket célozza. Igénybe vehetik maguk az érintettek, de akár a hozzátartozóik és a velük hivatásszerűen foglalkozó szakemberek is. A felmerülő kérdések köre széles, de vannak olyan témák, amelyekkel gyakrabban keresnek meg bennünket. Az életút elején ilyen az ellátások igénylésének, a jogosultságok, állapotok igazolásának mikéntje – mondja dr. Gazsi Adrienn, aki évek óta végez jogi segítő munkát a Kézenfogva Alapítvány fogyatékosságügyi jogsegély programjában.

Gyerekkorban sokszor már a megfelelő diagnózishoz való hozzájutás is akadályokba ütközik, ahhoz is gyakran kell jogi segítség. Maga a diagnózis azért fontos, mert az az alapja annak, hogy a későbbiekben az érintett és a családja igényelhesse a megfelelő ellátásokat (ezzel kapcsolatban több szabály is van, köztük pedig nehéz eligazodni). Önmagában a diagnózis ráadásul nem is jogosít ellátások igénybevételére, egyéb jogosultsági feltételeknek is meg kell felelni a különféle ellátások igénylésekor. „Itt jellemzően annyiféle vizsgálatra van szükség, ahány életterület szóba kerül. Például a pénzbeni ellátások – ilyen lehet az emelt összegű családi pótlék – igénylésekor külön jogszabály szerint állapítják meg a tartós betegség vagy fogyatékosság fennállását, és megint más vizsgálatra van szükség olyan esetekben, ha valaki óvodába vagy iskolába megy, és fogyatékosságából kifolyólag szüksége lenne fejlesztésekre. Ilyenkor a pedagógiai szakszolgálat mellett működő bizottság mond véleményt a sajátos nevelési igényről. Ugyan ezen eljárásokban jelzik a szülőknek, hova fordulhatnak, ha a döntéssel nem értenek egyet, de a helyzetük nem egyszerű, az eljárásrendet nem feltétlen tudják követni. Ilyenkor jelenthet számukra segítséget a jogsegélyszolgálat” – mondja dr. Gazsi Adrienn.

Túl a gyerekkoron

A szülők arra is sokszor rákérdeznek, hogy fogyatékossággal élő gyereküknél hogyan hosszabbítható meg a tankötelezettségi időszak. Nem mindenki tudja, hogy bizonyos esetekben erre akár 23 éves korig is lehetőség nyílhat. Kérdés az is, hogy aki már nem tankötelezett, az meddig folytathat nappali rendszerű tanulmányokat, és annak időszakában milyen támogatásokra, segítségekre számíthat az iskolától. Erről jellemzően az érettségi időszakában és a vizsgák idején szoktak érdeklődni az érintettek.

A nagykorúsággal megjelennek a státuszkérések is, például az, hogy kötelező-e az érintettek gondnokság alá helyezése. Ezt a kérdést a Polgári Törvénykönyv szabályozza, alapját pedig a pszichés elváltozások összességét lefedő mentális zavar kérdésköre adja. Itt annak van jelentősége, hogy az érintett esetében a fogyatékosság hogyan hat ki a döntéshozatali képességre, illetve hogy a belátási képesség csökkenéséből vagy hiányából fakadóan az érintett érdekvédelme csak gondnokság alá helyezéssel, vagy más, cselekvőképességet nem érintő módon is biztosítható-e. Az is gyakran felmerül, hogy ha valaki nem kerül gondnokság alá, akkor mi támogathatja a döntéshozatalát. Ilyen a támogatott döntéshozatal jogintézménye, ami sokak számára ismeretlen, erről is szoktak az érintettek tájékoztatást kérni. Az is gyakori kérdés, hogy aki felnőttként otthon él, annak közösségi életét, beilleszkedését milyen szolgáltatások, támogatások segíthetik.

A munka világa

A felnőtté válást követően a leggyakrabban a megváltozott munkaképességgel, annak igazolásával kapcsolatban merülnek fel jogi kérdések. „Ez mindig kardinális kérdés, mert a különféle kedvezmények rendszerében különféleképpen van meghatározva, hogy ki minősül megváltozott munkaképességű személynek. Gyakori, hogy az érintetteket abban is el kell igazítani, hogy a megfelelő igazolás birtokában mi segítheti az elhelyezkedésüket, illetve hogy mi van akkor, ha nem értenek egyet a minősítésükkel. Sokan azzal sincsenek tisztában, hogy az egyes esetekben milyen pénzbeni ellátásokra, támogatásokra lehetnek jogosultak, és ha elhelyezkednek, akkor ők maguk és a munkáltatójuk milyen adó és egyéb kedvezményeket vehetnek igénybe” – mondja az ügyvéd.

Gyakori kérdés az is, hogy a munkaviszonyra hogyan hathat ki, ha valaki rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesül. Az érintettek arról is sokszor érdeklődnek, hogy a munkaköri alkalmassági vizsgálat mikor kötelező, és hogy az milyen jellegű lehet. Ez mostanában azért is fontos, mert ezen a területen nemrég olyan jogszabályi változás történt, ami a közeljövőben lép hatályba, az új helyzet pedig sokak számára nem egyértelmű. Olyan esetek is akadnak, amelyek felvetik a munka világában a hátrányos megkülönböztetés kérdését, az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét. A munkajogi területen sok olyan kérdés is felmerül a munkaviszony létesítésével és fenntartásával kapcsolatosan, amelyek minden más munkavállalót is érinthetnek, függetlenül attól, hogy fogyatékos személynek minősül vagy sem. Külön kérdések jellemzően az észszerű alkalmazás követelményeivel kapcsolatban merülnek fel. Az is megesik, hogy a rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállalók a munkaviszony megszüntetéséhez, vagy a pótszabadsághoz kötődő kérdésekkel keresik meg a jogsegélyszolgálatot.

Kézenfogva ballagunk – középiskolások egy jó ügyért

Tíz éve fut a Kézenfogva Ballagunk program, amit a Kézenfogva Alapítvány hívott életre annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő fiatalok képzését, munkavállalását a középiskolások is támogatni tudják ballagásuk alkalmából. Egyfajta érzékenyítés is ez a végzős diákok, és rajtuk keresztül a társadalom egésze felé.

Elolvasom

Jókedv és pörgő kerék – a tánc mindenkit összeköt

A tánc felüdít és összeköt, közösséget formál, jótékony hatását a fogyatékossággal élő emberek is érzik. Ez hívta életre a Gördülő Tánccsoportot, amely ma már a kombitánc és a szemléletformáló programok felé is nyitott, vezetője rekreációs táborokat is szervez – nem csak kerekesszékes sorstársaknak, hanem nehéz sorsú embereknek is.

Elolvasom

Fogyatékossággal is versenyképesen

Sok vállalat pusztán azért alkalmaz megváltozott munkaképességű kollégát, hogy ne kelljen rehabilitációs hozzájárulást fizetnie, pedig lehetne ok az is, hogy az inklúzióval a cég saját működését javítsa – az erre való ráébredést próbálja katalizálni a Skilly. Fontos ugyanis, hogy a leendő munkavállalók és a feléjük nyitni próbáló cégek megkapják a szükséges segítséget.

Elolvasom