Sipos Géza fényképe

„Nálunk az egyedüli szempont a teljesítmény”

Míg ma egy kerekesszék nem áll útjában a diploma megszerzésének, addig Sipos Géza évfolyamtársai – őt cipelve – megizmosodtak az egyetemi évek alatt annak érdekében, hogy ő programozó matematikusként végezhessen. Lift hiányában így kellett leküzdeni az előadótermekhez vezető lépcsőt. Az általa alapított Quadro Byte 32 éve készít szoftvereket, a cégvezető pedig mindig figyelt arra, hogy sorstársai is megtalálhassák helyüket a munka világában.

Sipos Géza tizenhat évesen kerülte intézetbe, majd egészen 25 éves koráig ott is élt mozgássérült sorstársak között. Gyerekkori barátaival az első generációba tartozott, akik az ELTÉ-n végeztek programozó matematikusként. „A Múzeum körúti lépcsőn még az évfolyamtársaim cipeltek. Meg is izmosodtak, én pedig örök hálával tartozom nekik azért, hogy kő kemény fizikai munkájuknak köszönhetően el tudtam végezni az egyetemet. Mert akkor még nem volt akadálymentesítés, ilyen kérdések akkoriban fel sem merültek” – mondja a cégvezető.

Bár gyerekként sok problémája volt születéskori genetikai rendellenessége miatt, de idővel önálló életet tudott élni kerekesszékkel – még az akkori körülmények között is. Első munkahelye a Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet egyik melléküzemága volt, ahol kezdetben kizárólag mozgássérülteket foglalkoztattak, később pedig egy 50 százalékban egészségesekkel kevert csoportot alakítottak ki. A szövetkezettől '89-ben jött el, utána alapította meg informatikai vállalkozását.

Nem előny, de nem is hátrány

„Kezdetben négyen voltunk a cégben, közülük kettő gyerekkori barát, és csak egy – az egyik korábbi munkatársunk –, aki nem mozgássérült. Nem volt cél, hogy a kollégák kizárólag fogyatékkal élők legyenek, de akkoriban a mozgáskorlátozott emberek, az őket alkalmazó vállalkozások eléggé el voltak különítve. Mi ezt igyekeztünk oldani, a felvett alkalmazottak zömében egészségesek voltak, de mellettük lehetőség szerint mindig alkalmaztunk mozgássérült kollégákat is a növekvő céghez. Viszont idővel az ilyen munkatársak elfogytak, kiöregedtek, köztük a gyerekkori társaim is. Mert az élet sajnos ilyen. Azóta többször próbáltam fogyatékkal elő kollégát felvenni, de az utóbbi években nem jártam sikerrel. Pedig fogadókészség továbbra is lenne, mindenünk akadálymentes, a fizetés is versenyképes. Nálunk a teljesítmény a meghatározó, mert a cég a piacról él, az elmúlt 32 évben elért eredmények csak a csapat munkájának, tudásának köszönhetők, támogatást soha nem vettünk igénybe. Nálunk a mozgáskorlátozottság soha nem jelentett sem előnyt, sem hátrányt” – mondja Sipos Géza.

Folyamatos javulás

Jók a tapasztalatai más cégeknél is, az elmúlt 30 évben sem a tárgyalások során, sem a szoftveres feladatoknál nem volt problémája amiatt, mert kerekesszékben érkezett. Pedig már az induláskor saját fejlesztésű szoftverekkel foglalkoztak, maga is rengeteg helyen megfordult, sokszor tanította be a cégek alkalmazottait. A külföldről érkező vállalatokkal soha nem volt problémája, ők már a '90-es években is nagyon nyitottak voltak, de a magyar vállalatok közt is alig volt olyan, ahol azt érezte volna, hogy a mozgáskorlátozottság hátrányt jelent. Persze a környezet fizikai akadályainak legyőzése nehézség kerekesszékkel, de Sipos Géza ezen a területen is hatalmas változást lát a cégeknél. Úgy érzi, hogy a fogyatékosság kérdésköre ma már a vállalatok többségénél egyáltalán nem okoz problémát, a szemlélet rengeteget javult az elmúlt évtizedekben.

„Rengeteget számítanak az apró figyelmességek”

Tizenegy éves kora óta él Charcot-Marie-Tooth szindrómával, így nem volt könnyű munkát találnia, de amióta a Szerencsejáték Zrt. karitatív hálózatánál dolgozik, úgy érzi, megtalálta a helyét. Lackó Andrea Hajnalka értékesítő asztala egy kaposvári szupermarketben áll, sorsjegyárusként ott várja a vevőit.

Elolvasom

Tabuk nélkül Csajbi László karitatív sorsjegyértékesítővel

"Tarts velünk egy akadálymentes jövőért!" szemléletformáló programunk keretében életre hívott videósorozatunk Tabuk nélkül szekciójában meghívottaink olyan tabukérdésekre válaszolnak, amiket ti kérdeztetek és sokunkban felmerült, de korábban nem mertük megkérdezni. Célunk, ezáltal olyan üzenetek átadása a társadalom számára, ami elősegíti a fogyatékossággal élőkkel szembeni sztereotípiák lerombolását. 

Elolvasom

Semmit rólunk nélkülünk! Beszélgetés Csajbi László hallássérült karitatív sorsjegyárussal

Mit jelent ma fogyatékossággal élőnek lenni? Tarts velünk egy akadálymentes jövőért! című szemléletformáló programunk keretében életre hívott videósorozatunkkal betekintést nyújtunk a fogyatékossággal élők mindennapjaiba. Sorozatunk ötödik interjújában Csajbi László hallássérült karitatív sorsjegyárussal beszélgettünk olyan témákról, mint hogy hallássérültként hogyan telnek a hétköznapjai, miképp került a Szerencsejáték Zrt-hez, mi teszi könnyebbé a mindennapjait.

Elolvasom