Csaknem két évtizede támogatja autista lakóotthonok működését az Autistic Art Alapítvány, amely tavaly december óta saját galériában mutatja be az autizmusban érintett fiatalok alkotásait. Segítve ezzel nem csak őket, hanem azt is, hogy a társadalom jobban értse és megértse ennek a spektrumzavarnak a mibenlétét.
Az Autistic Art Alapítványt Jaksity György közgazdász hozta létre 2006-ban, a civil szervezet azóta foglalkozik autista lakóotthonok támogatásával. Az érintett gyermekek szülei komoly nehézségekkel küzdenek, az egyik legnagyobb kihívás, hogy ha gyerekük felnő és kikerül az iskolarendszerből, milyen felügyeletet tudnak biztosítani számukra. „Az első terv az volt, hogy Budapesten jöjjön létre olyan lakóotthon, amiben autizmusban érintett, tizenhatodik életévüket betöltött fiatalok élhetnek életük végéig, de hamar kiderül, hogy nem ebbe az irányba kell indulni. Sokkal inkább azt kell felmérni, hogy milyen egyéb intézmények működnek országszerte, és azokat támogatni – mondja Kovács Henrietta, az Autistic Art Alapítvány ügyvezetője. – Most tizenegy ilyen otthont támogatunk, és tavaly felvettük a kapcsolatot a tizenkettedikkel is. Ezek kulcsfontosságúak azon családok életében, akik olyan autizmusban érintett fiatalt nevelnek, aki önálló életvitelre nem képes. Ehhez tudni kell, hogy ennek a mentális állapotnak nagyon széles a spektruma, gyakori, hogy értelmi fogyatékosság is társul hozzá. Mi az otthonok támogatásával elsősorban erre a körre a fókuszálunk. Náluk komoly kérdés, hogy mi lesz velük, ha a szüleik már nem élnek.”
Sok száz fiatal
Azokban az autista otthonokban, amelyeket az alapítvány támogat, összesen több mint 300 fiatal él. A civil szervezet sokaktól kap anyagi és tárgyi felajánlást, van például olyan bútoráruház, amelyik két éve külön kampányt is szervezett erre a célra. Ők év végén az egyik termékük eladási árából juttattak el 500 forintot az alapítványnak, így összességében 6 millió forinttal támogatva a lakóotthonokat. „Ezt követően felmértük az intézmények igényeit, összesítettük, mire lehet szükségük. Végeredményként új ágykereteket, matracokat, ágyneműket, szekrényeket és egyéb bútorokat kaphattak az otthonok. Kerültek berendezési tárgyak a galériákba is” – mondja Kovács Henrietta.
Az Autistic Art saját galériája tavaly ősszel nyitotta meg kapuit Újbudán, a Bartók Béla úton, de az alapítvány művészeti programja már sokkal korábban elindult. Azt Tarr Hajnalka képzőművész hívta életre 2010-ben, amikor elindította foglalkozásait két miskolci lakóotthonban. Az általa vezetett rajzfoglalkozások az ottani rajzpedagógusokat, művészetterapeutákat készítették fel a programba való bekapcsolódásra. A workshopok sok éven keresztül zajlottak országszerte hét otthonban, ma pedig már önállóan működtetik őket a helyi szakemberek. Az ő bérüket az alapítvány fizeti, és biztosítja azokat az eszközöket és felszereléseket is, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a fiatalok alkothassanak. Ez számukra – mivel közülük sokan nem is beszélnek – egyfajta kapcsolatteremtési mód is.
Értékből értéket
„Jelenleg 16 ezer rajzot őrzünk, ezeket igyekszünk digitalizálni is. Most, hogy a galériánk megnyitott, állandó kiállításon megtekinthető a rajzok egy része, szeretnénk, ha ezzel is közelebb tudnánk hozni az autizmus sokszínű világát az emberekhez. Az adott évben elkészült műalkotások egy részét – ez így van 2010 óta – jótékonysági aukcióira is bocsátjuk, a befolyt összegből pedig az otthonok működését támogatjuk. Az is tervben van, hogy autizmussal elő fiataloknak – nem csak az otthonok lakóinak – pályázatot írunk ki, alkotásaikat pedig szintén bemutatjuk a galériánkban. Ez fontos, hiszen így az ő szüleik is büszkék lehetnek. A kiállítóterünk arra is alkalmas, hogy cégek workshopokat, tréningeket, állófogadásokat és könyvbemutatókat tartsanak benne, a bérleti díjjal pedig az alapítványunkat támogassák” – mondja az ügyvezető. Az autizmussal élő fiatalokat, a „Legyél Te is ÜGYes” programon keresztül is lehet segíteni. Ez olyan közösségi adománygyűjtés, amelybe magánszemélyek – köztük ismert emberek – vagy baráti, munkatársi közösségek kapcsolódhatnak be annak érdekében, hogy támogatásra ösztönözzék ismeretségi körüket. Felhívásaikban konkrétan fogalmazzák meg, hogy melyik lakóotthonnak milyen támogatásra van szüksége, mennyiért lehet egy-egy lakóotthont „örökbe fogadni”.