Világszerte szaporodnak az olyan épületek, irodák, bevásárlóközpontok és egyéb helyszínek, amelyek nem csak akadálymentesnek mondják magukat, hanem tanúsítványt vagy védjegyet is szereznek erről a tulajdonságról. Mi kell ahhoz, hogy egy adott helyszín igazoltan megfeleljen az egyes fogyatékossági csoportoknak?
Sajnos még ma is gyakori, hogy egy speciális igényű ember a helyszínre érve azzal szembesül: az akadálymentesnek gondolt terület messze nem az. Az ilyen helyzeteket egyre többen igyekeznek auditálással megelőzni, ami egyrészt rámutathat az esetleges hiányosságokra, másrészt a fogyatékkal élő személyeket is biztosíthatja arról, hogy az adott helyszínen boldogulni tudnak. Ilyen tevékenységet végeznek az Acces4you auditorai is, akik aprólékos munkával mérik fel a helyszíneket. Az adatok és fotók rögzítését követően az információkat elektronikusan feldolgozzák, a tanúsítás ez alapján készül el.
„Az épületeket mindig a minimumkövetelmények alapján vizsgájuk, célcsoportok szerint. Rendszerünkben külön szabtuk meg, mik azok a minimumok, amelyeknek a kerekesszékes emberek esetében kell teljesülniük, és melyek azok, amelyek elengedhetetlenek a siket vagy vak személyeknek, gyengén látóknak vagy autizmussal élőknek. A minimumkövetelmények függnek a szektoroktól is. Például mást várunk el egy étteremtől, mint egy irodaháztól” – magyarázza Kepes Anna, az Acces4you operatív vezetője. A szakember kiemeli, hogy a minimumfeltételeket minden esetben rehabilitációs mérnökök, építészek és érintettek segítségével határozzák meg. A minimumok mellett figyelik azokat a pluszokat is, amelyek egy épületet nem csak akadálymentessé, hanem inkluzívvá is tehetnek.
Lépésről lépésre
„Az épületeknél öt fő dolgot vizsgálunk. Az első a megközelítés, a második a bejutás, a harmadik a belső közlekedés, a negyedik a szolgáltatások milyensége, az ötödik az épület információs rendszere. Ha az egyes helyszínek minimumkövetelményeit nézzük, akkor a legnagyobb különbség a szolgáltatások szintjén érhető tetten. Egyszerűen más szolgáltatást várunk el egy akadálymentes irodaháztól, mint egy akadálymentes étteremtől, szórakozóhelytől vagy színháztól. A munkánk mindenhol a helyszíni bejárással indul, ez alapján kapunk egy képet az adott területről, annak szolgáltatásairól” – mondja Kreschka Róbert, az Acces4you auditora, műszaki projektmenedzsere.
A vak emberek számára a tájékozódási segítségek a legfontosabbak, és nem csak az épület belső tereiben, hanem már azt megelőzően is. Például ha egy ügyfélszolgálat az utcáról nyílik, akkor annak bejáratához taktilis vezetősávot kell találniuk a vak személyeknek. Mivel a járda általában közterület, az ilyen sávok kiépítéséhez jellemzően szükség van az önkormányzatok bevonására is. A vezetősávoknak telken és épületen belül is meg kell lenniük, azok telepítése már tulajdonosi feladat. Vakoknál a liftek akadálymentességének minimumfeltétele a tapintható vezérlés, amit kiválthat az audionarráció is, ami által egy érintőképernyő is lehet vakbarát.
Az auditorok az épületek felmérésekor olyan lehetőségekre is felhívhatják a figyelmet, amelyek ugyan nem minimumelvárások, de hasznosak. „Vannak olyan eszközök – például a speciális billentyűzetek –, amelyeket a vak személyek igénybe tudnak venni a munkaállomásukon, vagy annak környékén. Nézzük az audit során azt is, hogy van-e az adott helyszínen olyan belógó tárgy, amibe a nem látók esetleg beüthetik a fejüket. Felhívhatjuk a figyelmet olyan oszlopokra is, amelyek nincsenek külön jelölve, elkerítve” – mondja Kepes Anna.
Vak vagy gyengénlátó?
A gyengénlátó emberek számára akadálymentes épületek minimumfeltételei különböznek a vak személyekétől. Esetükben az üvegfelületek jelölése elengedhetetlen, és az nem is lehet akármilyen: nagyon fontos a kontrasztosság, illetve az, hogy a jelzések szemmagasságban legyenek. A sok helyen használt savmart üveg például nem elég kontrasztos, azt sokszor még a látók sem veszik észre. Ebben a kérdésben a rehabilitációs mérnökök nagy vitában vannak a belsőépítészekkel, a kérdést a két szakma nem ugyanúgy ítéli meg. Gyengénlátóknál fontos a lépcsők kérdésköre is: a minimumkövetelmények szerint azok elejének és végének a jelölésére van szükség, a köztes fokok kiemelése nem kötelező, de hasznos.
Pótolni a hangokat
Siket és nagyothalló emberek esetében a kommunikációs segédeszközök megléte az elvárt minimumfeltétel. Ez lehet akár egy jelnyelvi szolgálat állandó elérhetősége – mivel a jelnyelv országonként változik, turisztikai szolgáltatóknál többfélére is szükség lehet –, vagy olyan munkatárs alkalmazása, aki ismeri a jelnyelvet. Nagyothalló emberek számára egyéb technikai berendezésekre – például indukciós hurkokra – lehet szükség.
Nem minimumfeltétel, de a hallássérült emberek számára fontos a padló- és falburkolatok tükröződésmentessége is. Ennek oka, hogy az ő kommunikációjukat a tükröződő felületek zavarják, miattuk nem tudnak kellőképp szájról olvasni, vizuálisan fókuszálni. Szintén nem alapelvárás, de az ügyfélszolgálatoknál fontos, hogy az ügyintézők arca jól meg legyen világítva, segítve a szájról olvasást.
Szögek és terek
A mozgáskorlátozottaknál a megfelelő térkialakítás – beleértve az ajtók szélességét is – alapelvárás, de fontos a lehetséges akadályok áthidalása is. Ezekről az építésügyi előírások eleve rendelkeznek, az Access4you akadálymentességet auditáló szakemberei azonban elsősorban nem a szabványoknak való megfelelést, hanem a valós használhatóságot vizsgálják. Itt fontos, hogy mások a vizsgálati szempontok a nehéz elektromos kerekesszékeknél, mint a manuális változatoknál, amelyek jóval könnyebbek. Előbbieknél például komolyak a súlykorlátok, így az érintettek nem feltétlen használhatják azokat az emelőlapokat, amelyek egy manuális széknél nem okoznak problémát. Jó példa az is, hogy azok a lejtők és emelkedők, amelyek egy elektromos széknél semmilyen gondot nem jelentenek, a manuális székben ülők boldogulását ellehetetleníthetik.
Az auditorok a vizsgálat során felmérik azt is, hogy az egyes ajtókat kerekesszékkel mennyire nehéz kinyitni, mekkora érkezési területük van a kerekesszékes embereknek. Az ügyfélszolgálatoknál arra is figyelnek, hogy az ügyfélpultok alatt kellő méretű szabad területet maradjon a térdnek. Ez azért fontos, mert míg egy ép ember a papírokat akár a pultra hajolva is ki tudják tölteni, addig egy kerekesszékes személy ezt nem tudja megtenni. Volt például olyan bankfiók, amely ezen hiányosság miatt nem kaphatta meg a kerekesszékes minősítést.
A kérdés összetettségét az akadálymentes mosdók kérdésköre remekül érzékelteti. „Például hiába tökéletes egy mosdóban minden, ha van valami akadály az oda vezető úton, ami leküzdhetetlen. Emiatt nagyon fontos az útvonalvizsgálat is. Azzal is számolni kell, hogy hiába építenek egy mosdót a legnagyobb jó szándékkal, a használhatóság szintje az adott ember sérültségének mértékétől is függ. Például ha a vécére való átülés helyét jobb oldalon alakítják ki, akkor arra nem fognak tudni átülni azok, akik csak a baloldali átülést tudják önállóan megoldani. Az ideális tervezéshez igazából arra van szükség, hogy az építtetők már a tervfázisban kikérjék szakember véleményét. Pláne, hogy az ide vonatkozó törvények és szabályozások erősen hézagosak, pusztán azokba nem lehet kapaszkodni” – emeli ki Kreschka Róbert.
Stoptábla a fényeknek
Az autizmussal élő emberek számára akadálymentesnek mondható helyszínek felmérése nagyon nehéz, lévén az ő speciális igényeiknek nagyon széles a spektruma. „Itt rengeteget gondolkodtunk a minimumfeltételeken, azokat időnként még ma is finomhangoljuk. Az alapvető elvárás ilyen esetekben a piktogramos jelzettség és tájékoztatás, ami minden döntési ponton látható, egyértelmű. Gyakorlatilag egy olyan szintű kitáblázottságot várunk el, mint amit a repülőtereken tapasztalunk. Ott az a minimumfeltétel, hogy az is eljusson a kívánt helyre, aki nem beszéli az adott ország nyelvét, és nem tud senkivel kommunikálni” – magyarázza Kreschka Róbert.
Ezen minimumfeltételen túl rengeteg olyan adat van, amit az auditorok figyelnek, információs szinten rögzítenek. Ilyen például a hőmérséklet és a fényerő szabályozhatósága, az árnyékolások milyensége. Ezek az ép emberek számára is fontosak, de náluk nem okozhatnak annyira komoly zavart, mint egy autizmussal élő személynél. A szakemberek azt is javasolni szokták, hogy például a konferenciákon a speciális igényű emberek kérhessenek olyan „érzékenységi csomagot”, amely tompítja vagy kiküszöböli az érzékszervekre ható problémákat. Ilyenek lehetnek például a füldugók, vagy azok az egyszerű leírások, amelyek egyértelművé teszik a várható programot. Fontos lehet felhívni a figyelmet arra is, hogy a kiállítások mely szobáiban lehetnek hangos eszközök vagy villogó fények, illetve hova vonulhatnak el a csendre és nyugalomra vágyó emberek.
